Egyre többen választják a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata). Az egyszerűsített adózási forma 2013-tól érhető el, az indulás évében 76,7 ezren választották, tavaly november végére a számuk már 315,4 ezerre nőtt – válaszolta hétfőn a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a G7 december 20-án feltett kérdéseire.

A kata előnye, hogy a főállású vállalkozó havi 50 ezer forintért lényegében megváltja az összes adó- és járulékfizetési kötelezettségét.^*Az alábbi adókat váltja ki a kata:
– Vállalkozói személyi jövedelemadó
– Vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó
– Társasági adó
– Személyi jövedelemadó, járulékok, egészségügyi hozzájárulás
– Szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás Így fix összegért havi egymillió forint összegben állíthat ki számlákat a kisadózó.

A kormány eredetileg azért találta ki a katát, hogy azok a kisvállalkozókat is behozza a rendszerbe, akik nagyrészt feketén dolgoztak korábban. Ilyenek például a mosógépszerelők, festők vagy éppen a fotósok.

A grafikonon jól látszik, hogy jellemzően főállásban választják a katát. Aki mellékállásban katázik, annak csak havi 25 ezer forintot kell befizetnie.^*Főállású kisadózó esetén 50 ezer Ft/hó – biztosítottnak minősül, azaz társadalombiztosítási ellátásra és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerez.
Mellékállású kisadózó esetén 25 ezer Ft/hó – nem minősül biztosítottnak.
Lehet választani az emelt összegű katát is, ez 75 ezer Ft/hó.Ez alapján kiszámolható, hogy tavaly már több mint 160 milliárd forintos bevétele származott a költségvetésnek a katások befizetéseiből.

Ebbe nem számoltuk bele a havi 75 ezer forintos befizetések kötelező összeg feletti részét. Ez egy önkéntesen választható opció: ha valaki többet fizet, akkor nagyobb összegű alapszolgáltatásra jogosult, vagyis magasabb lesz a nyugdíja, betegség esetén a táppénze.

A kisadózó által megszerzett bevétel sokkal kedvezőbben adózik, mint hogyha ugyanazt a bevételt munkabérként kapná. Ha valaki egymillió forint nettó fizetést kap egy hónapban, az a munkáltatójának több mint 1,8 millió forintjába kerül. (Egész pontosan 997,5 ezer forintos, kedvezmények nélküli nettó bérhez tartozik 1,815 milliós szuperbruttó, amely a munkáltatói és munkavállalói terheket is tartalmazza.) Ha azonban megbízási szerződést köt a munkavállalójával, és ő vállalkozóként katázik, akkor az 50 ezer forint lényegében kiváltja a 815 ezer forintos adó- és járuléklevonást.^*A példában szereplő nettó fizetésnél a munkavállaló és a munkáltató az alábbi összegeket fizeti ki az államnak:
– Személyi jövedelemadó: 225 ezer Ft.
– Nyugdíjjárulék: 150 ezer Ft.
– Egyéb munkavállalói járulékok: 127,5 ezer Ft.
– Szociális hozzájárulási adó: 292,5 ezer Ft.
– Szakképzési hozzájárulás: 22,5 ezer Ft.

Éppen emiatt építette be a törvényhozó a katás jogszabályba az egymillió forintos küszöböt. Ha egy kisadózó egy helyről (azaz ugyanazon adószámmal rendelkező kifizetőtől) származó bevétele egy naptári évben meghaladja az egymillió forintot, akkor nyilatkozni kell az adóhivatalnak. Vagyis, ha valaki egy évben egymilliót ugyanoda számláz be, akkor felvetődik a rejtett munkavállalás gyanúja.

Ezt a NAV-nak is vizsgálnia kellene, az adóhivatal azonban alig ellenőrzi a katásokat. Miközben hat év alatt négyszeresére nőtt a számuk, az adóhivatali ellenőrzések száma lényegében változatlan, így jóval kisebb eséllyel érint egy-egy adózót.

Megkérdeztük az adóhivatalt, hány valójában alkalmazottként dolgozó katás bukott le, de ezt a NAV maga sem tudja. Az írták, hogy nincsen ilyen adatbázisuk.

„Ha a kisadózó vállalkozással kötött szerződés, ügylet a tartalma szerint a kisadózó és harmadik személy közötti munkaviszonyt leplez, akkor az adózási és egyéb jogkövetkezményeket a munkaviszonyra irányadó rendelkezések szerint kell megállapítani, azaz nem a kata adónem, hanem a személyi jövedelemadó, illetve a járulék adónem terhére” – írta az adóhivatal.

Majd rögtön hozzátették, „arra vonatkozóan, hogy a személyi jövedelemadó és járulék adónemekben tett megállapítások közül melyek történtek katás adózókkal kapcsolatban, a NAV-nak nincs adata”.

A NAV szerint a katás adóalanyokat érintő vizsgálatokat jellemzően nem a kata alanyiság okán, hanem kockázati szempontok alapján rendelték el.

„Ilyen kiválasztási ok például, ha a kata-bevallásban szerepeltetett bevétel összege és a partner által vallott kontrolladat között eltérés van.” Emellett visszatérő hiányosságként jelentkezett, hogy az adóalanyok több esetben nem tüntették fel a kata alanyiságukra utaló jelzést a kiállított számláikon.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHirtelen előkerült 30 ezer vállalkozás, ahol látszólag senki nem dolgozikEgyik évről a másikra több mint hatszorosára nőtt azoknak a vállalkozásoknak a száma Magyarországon, amelyeknél a foglalkoztatottak száma nulla.

A válaszok alapján úgy tűnik, a NAV nem gyanakszik különösebben arra, hogy a kata a bújtatott munkavállalás eszköze lehet, pedig szakértők már a törvény hatálybalépésekor erre figyelmeztettek. Emiatt is furcsa, hogy az adóhivatalnak nincsenek erre vonatkozó adatai.

Pedig, ha csak az ismerősi körben szétnézek, vannak páran, akik már évek óta katásként dolgoznak a munkahelyükön. A munkáltató számára így sokkal olcsóbb, és úgy tűnik, a NAV szigora sem éri utol a csaló cégeket.

A NAV-nak egyébként az alábbi hét körülményt kell vizsgálnia rejtett munkavállalás gyanúja esetén:

1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette, azaz valakivel együtt dolgozik,
2. a kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százalékát nem az adatszolgáltatásra köteles személytől (a megrendelőtől) szerezte, azaz a bevétel fele ne egy ügyféltől legyen,
3. az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, azaz önállóan dolgozik,
4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, azaz saját irodában, telephelyen,
5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy (megrendelő) bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, azaz saját eszközeivel dolgozik,
6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg, azaz ő dönti el, hogy mikor mit csinál,
7. a kisadózó egyéni vállalkozó a naptári év egészében nem minősül főállású kisadózónak, azaz van máshol főállása.

Amennyiben a pontok közül legalább kettő megvalósul, akkor a szerződés nem minősül színleltnek, azaz a katás vállalkozó és a cég közötti kapcsolatot nem lehet munkaviszonyként értelmezni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz KATA NAV rejtett munkavállalás Olvasson tovább a kategóriában