Előfordul, hogy a rengeteg tévécsatorna közül pont az nincs benne a csomagban, amelyen a gyerek kedvenc meséje fut. Vagy éppen az egyik focibajnokság meccseit nem lehet nézni, mert a közvetítési jogokat egy másik adó vette meg. Ilyenkor elő kell fizetni a másik csomagra vagy egyenesen szolgáltatót kell váltani.

Most képzeljük el, hogy az internetet is csak valami hasonló módon, tematikus blokkokba csomagolva, külön díjazásért teszik elérhetővé a szolgáltatók, köztük a mobiltelefon cégek. Úgy néz ki, hogy az Egyesült Államokban ebbe az irányba tesznek egy nagy lépést, és ez óriási vitákat vált ki.

A Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) arra tett javaslatot, hogy töröljék el azokat a 2015-ben hozott jogszabályokat, amelyek biztosítják, hogy egy internetszolgáltató (legyen az vezetékes vagy mobil) üzleti és technológiai értelemben ne tehessen különbséget a hálózatán keresztül áramló tartalmak között. Ez a netsemlegesség, és ha decemberben a javaslat átmegy, akkor lényegében ez meg is szűnik Amerikában.

A kérdés hátterében komoly üzleti érdekek feszülnek egymásnak. Az internetszolgáltatóknak nagyon nem jó a netsemlegesség, mert könnyen egyszerű közművekké válhatnak. Olyanok lehetnek, mint egy áramszolgáltató, amelynek semmi befolyása nincs arra, hogy a konnektorba milyen porszívót csatlakoztat az ügyfele.

Ehhez hasonlóan, netsemleges környezetben a netszolgáltatónak sem lehet például köze ahhoz, hogy valaki facebookozik vagy instagramozik. Ha viszont beleszólhat, akkor megteheti, hogy az egyiket előnyben részesíti. Például az egyik adatforgalmát nem számítja bele a havidíjba foglalt adatkeretbe, a másikét viszont igen, vagy az egyiket egyenesen blokkolja, és csak külön pénzért teszi elérhetővé. Vagy egy bizonyos tartalomnak nem enged nagy sávszélességet: ha például az ügyfél normális minőségben akar videókat nézni, akkor fizessen érte külön díjat. Ez persze jó a videókat nem nézőknek, de őket más felhasználási módoknál ösztönözheti fizetésre a szolgáltató.

Persze a netes tartalom tulajdonosától pénzt is kérhet azért a szolgáltató, hogy előnyt biztosítson neki. Ha pedig jól csomagolják össze az internet legnépszerűbb alkalmazásait, akkor a szolgáltatók elérhetik, hogy a bevételük növekedjen. Aktív szereplőkké válnak ezen a piacon, és nem csak néznek tehetetlenül, hogy a hálózatukat ki mire használja.

A netsemlegesség ellenzői szerint nincs ezzel probléma, hiszen ilyen a szabad piac, aki többet fizet, az nagyobb előnyöket élvez, ráadásul az ügyfelek is megválaszthatják, hogy honnan veszik az internetkapcsolatot. Ha nem tetszik a rendszer, el lehet menni egy másik céghez.

A támogatók szerint viszont nem mindenhol olyan nagy a verseny, hogy a szolgáltató választása tényleg könnyű legyen. Másrészt ha minden szolgáltató rááll erre a vonalra, akkor a kínálatok hamar bonyolulttá, összehasonlíthatatlanná válnak. Ember legyen a talpán például, aki a mobilcégek csomagjai között ma közvetlen összehasonlításokat tud tenni, és könnyen el tudja dönteni, hogy melyikkel jön ki a legjobban.

Másrészt az internetes szolgáltatások piacra lépési küszöbe is jóval magasabbá válhat. Ha például megjelenik egy új, a jelenlegieknél olcsóbb és jobb netes alkalmazás, akkor meg kell küzdenie azzal, hogy a piacon lévő versenytársai esetleg már le vannak szerződve a netszolgáltatókkal, és neki is be kell küzdenie magát ebbe a körbe. Mint amikor egy új tévécsatorna indul, és be akar kerülni a legjobb csomagokba.

Az internet becsomagolásának legjobb példáját ma egy portugál mobilcég jelenti, ott az adatforgalom legnépszerűbb részeit már csak tematikus blokkokban lehet, külön díjért megvenni. Magyarországon a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak több esetben is fel kellett lépnie a netsemlegesség védelmében, például a Telenor és a Telekom is megpróbált már finoman különbséget tenni a hálózatán keresztül folyó bitek között.

Fotó: AFP/Europress

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech egyesült államok internet netsemlegesség Olvasson tovább a kategóriában