Öt év alatt 52 százalékos béremelkedéssel számol a kormány, és ezzel óvatosnak számít
A cikk eredetileg az Mfor.hu-n jelent meg.
A Pénzügyminisztérium szokásához híven tavaly év végén is közzétette makrogazdasági prognózisát, melyben a nominális nettó átlagbér várható növekedésére vonatkozóan is találni előrejelzést. Eszerint
- 2018-ban 11,5,
- 2019-ben 9,4,
- 2020-ban 8,
- 2021-ben és 2022-ben 7,5-7,5 százalékkal emelkedhet a nettó kereset.
Ennek eredményeként a 2017-es 206 ezer forint után
2022-ben 314 ezer forint lehet az átlagos nettó bér Magyarországon.
Az öt év leforgása alatt bekövetkező 52 százalékos nominális növekedés ugyan szignifikáns változás, valójában mégis kevés ahhoz, hogy valóra váljanak a Magyar Nemzeti Bank elképzelései.
Tavaly nyáron ugyanis a jegybank elkészítette és el is juttatta a kormánynak a 180 pontos javaslatcsomagját a hazai versenyképesség javítása érdekében. A reformok egyik hozadéka pont a bérek alakulásában mutatkozna meg; Matolcsyék szerint az intézkedéseknek köszönhetően 2026-ra, vagyis nyolc év múlva a magyar bérszínvonal minimum az osztrák 80 százalékára emelkedhet. Ez az Mfor.hu akkori számításai szerint 650 ezer forintos átlagos nettó fizetést jelentene 2026-ra.
Minden jel szerint a Pénzügyminisztérium ebben azonban nem hisz, legalábbis nem gondolja azt, hogy ilyen gyorsan sikert lehetne elérni a reformok révén. Míg ugyanis 2017 és 2022 között 52 százalékkal nőnének a nettó fizetések a tárca szerint, 2026-ig, tehát négy év leforgása alatt további 102 százalékos növekedésre lenne szükség Matolcsyék tervének megvalósulásához, amire vajmi kevés esély mutatkozik.
Ha egyébként a Pénzügyminisztérium prognózisából indulunk ki, és a 2017-2022 közötti átlagos évi 8,78 százalékos nettó növekedéssel számolunk a kivetítési horizonton túl is, akkor a jegybanki eredményt, vagyis Ausztria bérszínvonalának 80 százalékát csak 2031-re érhetnénk el. Ekkor lenne az átlagos nettó bér 669 ezer forint, az osztrák bérszínvonalat változatlannak tekintve. Ha viszont figyelembe vesszük az ottani béremelkedéseket is, akkor még később jutnánk el erre a szintre.
Közélet
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
