A technológia lényegében készen áll, már csak a gyakorlatba kell ültetni a rendszert. A Die Zeit a Roland Berger tanácsadó cég tanulmánya (pdf) alapján azt írta, a legnagyobb valószínűséggel 2020-ban, Dubajban, Los Angelesben, Dallasban és Szingapúrban indulhatnak el az első dróntaxi-helikopterjáratok.
A szolgáltatás 2023-ban élesedhet, vagyis a nagyközönség ekkortól veheti igénybe a dróntaxi-szolgáltatást. Az első időszakban még pilótával repkedhetnek a városokban és az agglomerációban azok, akik nem akarnak a dugóban ülni. 2025-től viszont már pilóta nélküli helikopterek fognak közlekedni. A célállomást egyszerűen csak be kell ütni az applikációba és a gép magától odarepül.
Az elmúlt évtizedekben rengeteg hajmeresztő ötletet kapott fel a világsajtó, amiből aztán semmi sem lett. A Roland Berger szakértői szerint azonban a drónos utasszállítás tényleg el fog terjedni.
A helikopterek elektromosak lesznek, négy propellerrel, vagyis a jelenleg használt drónok mintájára alkotják meg a mérnökök. Néhány év múlva, amikor lezáródnak a tesztek, háromezer ilyen drón lesz, majd számuk 2030-ra 12 ezerre emelkedik. A század közepére már százezer elektromos helikopter szolgálja majd az utasokat a világ nagyvárosaiban.
Budapesten viszont nem valószínű, hogy ez elterjedjen ez a közlekedési eszköz. Elsősorban az olyan nagyvárosokban lesz népszerű, ahol mindennaposak a dugók és megfelelő számú felhőkarcoló áll rendelkezésre. A leszállópályákat ugyanis a magas épületekre, vagy pedig parkolóházak tetejére tervezik.
A leszállópályán kívül várótermet, és az akkumulátorok töltésére vagy cseréjére alkalmas infrastruktúrát is ki kell építeni. Az Aral már olyan benzinkutakat tervez, amelynek a tetején egy komplett drón-állomást lehet telepíteni.
A repülőutak tíz kilométeres távtól érik meg, és a tervek szerint legfeljebb a metropoliszok háromszáz kilométeres sugarú köréig terjednek majd a szolgáltatások.
Olyan cégek dolgoznak a projekten, mint a Daimler, az Airbus, az Uber, a Boeing, a Lilium Aviation és a Volocopter. A Bosch például már a szenzorokat is megalkotta, amelyek adott repülési magasság elérésében, a sebesség megtartásában és a landolásban segítik a pilóta nélküli helikopter-drónt.
Forrás: Airbus.com
Az európai Airbus már két prototípust is elkészített, az amerikai konkurense, a Boeing pedig felvásárolt egy repülő taxit fejlesztő céget.
A drónhelikopter nagy előnye, hogy sokkal olcsóbb lehet, mint egy igazi. A jelenlegi tervek szerint sorozatgyártás esetén 400-600 ezer euróba (130-190 millió forint) kerülhet egy személyszállításra alkalmas elektromos helikopter.
Az viszont nyitott kérdés még, hogy mennyibe fog kerülni egy út, lesznek-e menetrend szerinti járatok, vagy a taxikhoz hasonlóan egyénileg lehet az utat megtervezni. Márpedig végső soron ezek a kérdések fogják eldönteni, hogy hosszú távon beépülnek-e a mindennapjainkba ezek a repülők. Persze a jogszabályokat is drasztikusan módosítani kell ahhoz, hogy az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek egyáltalán engedélyt kaphassanak.
Tech
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Hidrogén-rásegítéses elektromos autóbuszokkal hatékonyabban zöldíthető a hazai buszállomány
Még keresik az ideális alternatív megoldást a buszüzemeltetők, de a Mercedes-Benz hidrogénes megoldása költséghatékony működésével áttörést hozhat a fenntartható közösségi közlekedésben.
Már most is nyomasztó a totális megfigyelőrendszer Kínában, de lesz ez még rosszabb
Az új technológiák lehetővé teszik egy digitális szörnyállam létrejöttét, Kína egyre inkább annak intő példája, hogyan ne akarjunk társadalmat építeni.
Fontos
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
