Hírlevél feliratkozás
Rigó Anita
2018. december 19. 16:14 Élet

Minden szempontból egészségesebbek azok az ötvenes nők, akik dolgoznak

A nyugdíjhoz közelebb álló korosztályokban sokkal jobb mentális és fizikai egészségi állapotban vannak azok a nők, akik dolgoznak, mint azok, akik nem – állapította meg az MTA Munkaerőpiaci Tükör című legújabb kiadványának egyik tanulmánya.

Az idei kiadvány a nők munkaerőpiaci helyzetére fókuszál. Mivel az 50 év feletti magyar nők arányaiban sokkal kevesebben aktívak a munka világában, mint uniós társaik, a kutatók megvizsgálták, ezt mennyiben magyarázza a magyarok rosszabb egészségi állapota.

 

Mivel Magyarországon nem állnak rendelkezésre széleskörű adatok, amikből az egészségi állapot és a munkapiaci összefüggést lehetne vizsgálni, a kutatók a SHARE európai adatbázisból dolgoztak, amely az 50 évesnél idősebb népességről gyűjt információkat. A magyar mintában kétezer háztartás, illetve 1700 50 évesnél idősebb nő szerepel, ám mivel a 60 évesnél idősebbek több mint 90 százaléka nyugdíjas, ezért a tanulmány szerzői az 50-59 éves korosztályra szűkítették az egészségi állapot és a munkavállalás összefüggéseinek vizsgálatát. Így összesen 280 dolgozó és 170 nem dolgozó nő került a mintába.

A tartósan betegeket és a rokkantakat nem vizsgálták, de beszédes adat, hogy Magyarországon az 50-59 éves nők között 16 százalék az arányuk, ami több mint kétszerese a többi európai ország átlagának.

A SHARE-adatokban szerepel a válaszadó egészségi állapota saját megítélése szerint, a krónikus betegségek, illetve tünetek száma, a mindennapi tevékenységeket akadályozó egészségi problémák száma, különböző betegségek előfordulása, a testtömegindex és a depresszió is egy skála alapján.

Az előbbi összes mutató átlaga alapján megállapították, hogy mind az európai, mind a magyar nők körében átlagosan egészségesebbek azok, akik dolgoznak.

Ám az is szembeötlő, hogy a magyar nők egészségi állapota jellemzően rosszabb az európai átlagnál, különösen a nem foglalkoztatott csoportban.

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017/Bíró-Branyiczki-Elek: Egészség és munkapiaci aktivitás a nők körében

Saját megítélésük szerint az 50-59 éves, dolgozó magyar nők egészsége átlagosan jó, a nem dolgozó társaiké viszont csak a jó és az elfogadható között van. Az európai átlagértékek mindkét csoportban nagyjából fél kategóriával jobbak.

Az ötvenes éveikben járó, nem dolgozó nők átlagosan több mint két krónikus betegségben szenvednek, és tüneteik száma meghaladja a kettő és felet, míg a dolgozók majdnem eggyel kevesebb betegséget és tünetet említettek Magyarországon. Ugyanakkor mindkét mutató esetében nagyobb a nem dolgozók lemaradása az európai átlagtól.

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017/Bíró-Branyiczki-Elek: Egészség és munkapiaci aktivitás a nők körében

Az 50-59 éves, dolgozó magyar nők több mint harmadának, a nem dolgozóknak pedig közel a felének magas a vérnyomása (Európában 22, illetve 32 százalék ez az érték), de a szívroham, a cukorbetegség és a krónikus tüdőbetegség előfordulása esetén is számottevő a különbség a foglalkoztatott és a nem foglalkoztatott csoportok között.

Az 50-59 éves korcsoport nemcsak Magyarországon, de Európában is túlsúlyosnak minősül, és a túlsúly valószínűsége magasabb a nem foglalkoztatottak között. 

A mentális egészség szintén jobb a foglalkoztatott nők körében. A nem dolgozó ötvenes nők körében a magyar és az európai átlagok jelentősen eltérnek.

A magyar érték a nem dolgozóknál magasabb négynél, amely már klinikailag is jelentős depressziónak minősül.

Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2017/Bíró-Branyiczki-Elek: Egészség és munkapiaci aktivitás a nők körében

A dolgozó nők tehát fizikilag és mentálisan is egészségesebbek, mint a nem dolgozók, ám e jelenség mögött több összefüggés is állhat. Lehet, hogy a munka aktívabb, egészségesebb életmóddal jár együtt, de az is előfordulhat, hogy a nem dolgozó nők rosszabb mentális és egészségi állapotuk miatt szorulnak vagy lépnek ki a munkaerőpiacról.

Ugyanakkor az életkor, az iskolai végzettség, a családi állapot és a lakóhely településtípusa szerint vizsgálva is arra az eredményre jutottak a kutatók, hogy egészségesebbek a dolgozó nők. 

Egy korábbi tanulmány*Kézdi-Divényi (2012) pedig arra jutott, hogy a legjobb egészségű és kognitív képességű 50-59 éves magyarok foglalkoztatási esélye egyenlő az európai átlaggal, míg az egyre rosszabb állapotúak esélye egyre távolodik az európai átlagtól. Ezek alapján az egészségi állapot javulása jelentősen hozzájárulhatna a középkorú nők munkapiaci aktivitásának növeléséhez.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet egészség foglalkoztatottság munkaerőpiac nők Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.

G7.hu
2024. november 19. 09:27 Élet

Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7

A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.

Vermes Nikolett
2024. november 17. 06:09 Élet

Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?

Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.

Fontos

Stubnya Bence
2024. november 20. 14:03 Adat, Pénz

A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt

Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.