Az Európai Unió talán azzal járult hozzá a legjobban a tagállamok polgárai életének megváltozásához, hogy lehetővé tette a munkavállalást más országokban. Olyan sokan élnek ezzel, hogy több országban most már jelentős tétel a GDP-ben a külföldről hazautalt jövedelem.

Ha egy ország külföldön dolgozó állampoglárai jövedelmet utalnak haza, azzal növelik az otthoni országuk GDP-jét. Persze az adott országban dolgozó külföldiek hazautalásai pedig csökkenthetik ezt a nyereséget, ezért érdemes a beérkező és a kimenő utalások egyenlegét nézni. Az Eurostat friss jelentésében a magánszemélyek között 2017-ben lebonyolított nemzetközi pénzforgalmat vizsgálta meg.

Az eredmények szerint Magyarországon ez az egyenleg bőven a pozitív tartományban van, tehát jóval – 755 millió euróval, vagyis 2017-es középárfolyamon számolva 233 milliárd forinttal – több pénz jött be az országba magánszemélyek közötti utalások formájában, mint amennyit kifelé utaltak. A helyzet hasonló a többi közép-kelet-európai országban is, a legnagyobb, 2,5 milliárd eurót is meghaladó többletek Lengyelországban és Romániában keletkeztek, Magyarország pedig az ötödik helyen áll a listán. A rangsor másik oldalán Franciaországot találjuk, több mint 10 milliárd eurós mínusszal, de kiemelhető Németország és az Egyesült Királyság is a 4,5 milliárd euró körüli deficitjeikkel.

Ha az országok lakosságához viszonyítjuk ezeket az egyenlegeket, Litvániát érdemes kiemelni, messze itt volt tavaly a legnagyobb az egy főre jutó többlet, méghozzá 250 euró. Magyarországon ugyanez az érték már csak 77 euró volt. A magánutalások egyenlegével kapcsolatos általános tapasztalat, hogy minél alacsonyabb az életszínvonal egy adott országban, annál inkább befelé áramlik a pénz a gazdagabb külföldi országban dolgozó állampolgárok hazautalásai jóvoltából, és kevésbé jellemző, hogy az adott országban dolgozó külföldiek utalnának kifelé.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz emigráció Eurostat hazautalás külföldi munkavállalás Olvasson tovább a kategóriában