Ha csak a számokat nézzük, lényegében lehetetlen tisztán elektromos autóval közlekedni Magyarországon. Annyira kevés ugyanis a töltőállomás, hogy útközben szinte képtelenség feltölteni a kocsikat. Bár a 250 kilométerenkénti egy kút nemzetközi összevetésben is kevés, a probléma véletlenül sem magyar sajátosság. Alig néhány olyan ország van az egész világon, ahol 2018-ra sikerült megoldani ezt a kérdést.
Legalábbis a KPMG globális pénzügyi tanácsadó csoport egy közelmúltban kiadott jelentéséből nagyon így tűnik. Ebben az elemzésben nem csak az e-töltőhálózatokat vizsgálták, hanem az alapján próbáltak egy rangsort felállítani 20 különböző ország között, hogy azok mennyire készültek fel az önvezető autók elterjedésére.
A cég szerint ez azért nagyon fontos kérdés, mert az önvezető járművek nagyon komoly változást hozhatnak a következő években. Már az elmúlt öt évben is legalább 50 milliárd dollárt költöttek ilyen fejlesztésekre a technológiai óriáscégek, a nagy autógyártók és különböző startupok, az ágazat fejlődése azonban csak most gyorsult fel igazán. Márpedig az önvezető járművek a következő években gyökerestül alakíthatnak át egész iparágakat, és ma már a különböző infrastrukturális fejlesztéseknél sem lehet figyelmen kívül hagyni a terjedésüket. A politikai döntéshozóknak azonban nem csak ezért kell foglalkozniuk a trenddel, hanem mert az állami bevételekre is hatással lehet. Az elektromos önvezető autók elterjedése ugyanis biztosan visszaveti majd a benzin és dízel iránti keresletet, ami kisebb jövedéki adóbevételt eredményez.
A KMPG szakemberei négy különböző dimenzió mentén vizsgálták, hogy az egyes országok mennyire vannak felkészülve ezekre a változásokra. Értékelték a jogszabályi, a technológiai és innovációs, illetve az infrastrukturális környezetet, és megnézték azt is, hogy az egyes országokban mennyire elfogadottak a felhasználók körében az önvezető járművek. Ezekből alkottak egy úgynevezett önvezető jármű felkészültségi indexet, ami alapján rangsorolták az országokat.
Ezen a listán pedig abszolút első helyen végzett Hollandia, méghozzá épp a rendkívül fejlett e-töltő hálózatának köszönhetően. Bár a hollandok minden szempontból jó értékelést kaptak, lényegében ez az, amiben egyértelműen kiemelkednek, és ami a javukra billentette el a versenyt mondjuk a technológia területén világelső amerikaiakkal, vagy a két kategóriában*Jogszabályi környezet és felhasználói elfogadottság. is legjobb értékelést kapó szingapúriakkal szemben.
Pedig még az infrastruktúrát sem kizárólag a töltők alapján értékelték a KPMG-nél. Figyelembe vették a közúthálózat kiépítettségét és a vezeték nélküli hálózat fejlettségét is, amelyekben szintén jók a hollandok, de ezekben nem világelsők. Az elektromos töltőállomások elterjedtségében azonban igen. Olyannyira, hogy míg náluk jelenleg száz kilométerenként 19 egység van, addig a második helyen álló Kínában is csak 3,5, az Egyesült Államokban pedig átlagban kevesebb, mint egy.
A felmérés húsz országa között Magyarország sajnos nem szerepelt, és – a felhasznált módszertan komplexitása miatt – azt nem lehet meghatározni, hogy hazánk mennyire van felkészülve az önvezető autók érkezésére. Az e-töltőállomások mutatószáma azonban viszonylag könnyedén kiszámolható, így pedig azt is el tudjuk helyezni, hogy nemzetközi összevetésben hol állunk ebből a szempontból.
A KPMG a burkolt utak hosszához viszonyította a töltők számát. Itthon a Magyar Közút Nonprofit Zrt. adatai szerint a teljes úthálózat hossza nagyjából 210 ezer kilométer, ebből azonban csak 79 ezer kiépített. Erre jut jelen állás szerint 319 e-töltő, ami 100 kilométerenként 0,4-et jelent. Ezzel a 20 (illetve velünk együtt 21) ország alsó harmadába tartozunk. Előzzük például Oroszországot, Brazíliát és Spanyolországot is, Mexikónál viszont már rosszabbul állunk, a nyugat-európai országok többségét pedig megközelíteni sem tudjuk.
Az elektromos autók elterjedésének pedig – az áruk mellett – épp ez a legnagyobb gátja. Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdász-elemzője még augusztusban tesztelte, hogy hibrid autójával el tud-e jutni párizsi munkahelyéről a Balatonra úgy, hogy közben nem éget benzint. Bár az energetikai szakember mindent bevetett, a kísérlet már Németországban elbukott, a hazai viszonyokról pedig azt írta, hogy Sopron és a Balaton között egyetlen kézenfekvő töltőpontot sem talált.
Ennek pedig természetesen az eladási adatokra is komoly hatása van. Miközben több nyugat-európai országban stagnál, sőt néhol csökken az értékesített elektromos és hibrid autók száma, addig a hollandoknál például rohamosan bővül a piac. Az idén szeptember végéig közel 15 ezer ilyen kocsit helyeztek forgalomba, ami majdnem két és félszerese a 2017 hasonló időszakában mértnek. Csak a kilencedik hónapban 2796 tölthető autó fogyott, ami amellett, hogy háromszorosa a spanyol vagy éppen a belga eladási adatoknak, még a német és francia számoktól sem marad el jelentősen.
Hollandiában szeptemberben már majdnem minden tizedik forgalomba helyezett kocsi ilyen volt, a többségük (majdnem 90 százalékuk) ráadásul tisztán elektromos. Ez még akkor is kiugrónak számít, ha norvég világrekordtól azért még elég messze is van. Az északi országban – amely sajnos kimaradt a KPMG elemzéséből – ugyanis az új autóknak már több mint a fele elektromos vagy hibrid. Nem csoda, hogy a legerősebben épp ebben a két országban merült fel, hogy belátható időn belül egyszerűen kitiltják a benzines és dízelautókat. A tervek szerint Norvégiában 2025-től, Hollandiában 2030-tól lehetne kizárólag olyan kocsikat forgalomba helyezni, amelyeknek nincs károsanyag-kibocsátása.
Vállalat
Fontos