Azt a kis műanyag tányért, amelyben például egy levest el lehet hozni a kifőzdéből, a vendéglős nagykereskedelmi áron jelenleg nettó 20-25 forintért szerzi be. Ebben most mindössze 0,4 forint a környezetvédelmi termékdíj, mert egy ilyen tányér tömege 7 gramm körül van, a díj pedig 57 forint kilogrammonként.
A kormány elé kerülő módosító javaslat azonban a termékdíjat brutálisan megemelné, 57 forintról 1900-ra, vagyis 33,3-szorosára. A kifőzdei példánál maradva ez azt jelenti, hogy 0,4 forint helyett több mint 13 forint lesz egyetlen tányér termékdíja, vagyis a teljes nettó ár a 1,5-szeresére emelkedik.
Ugyanez vonatkozhat majd az egyszer használatos műanyag kanalakra, villákra, késekre, a keverőpálcákra és a szívószálakra is. Abban a javaslatban ugyanis, amely 2021-től teljesen megszüntetné a műanyagzacskók forgalmazását, többek között ez is benne van.
A törekvés egyébként teljes mértékben összhangban van az uniós elképzelésekkel, erről korábban részletesen mi is írtunk ebben a cikkünkben. A szigorítás jó oka ugyanis az, hogy ezek az egyszer használatos műanyagok jelentős mértékben terhelik a környezetet, tonnaszámra kerülnek nemcsak a szemétlerakókba, de a tengerekbe is. Mindezt úgy, hogy például egy szívószálat vagy egy kávéba tett keverőpálcát általában még 10 percig sem használnak, ráadásul a szívószál használata az esetek döntő többségében értelmetlen, vagy csak kényelmi funkciója lehet.
Az evőeszközökkel, a tányérokkal és különösen az ételhordókkal azonban kicsit más a helyzet, hiszen ezek sokszor praktikus kellékek. Ezért arra lehet számítani, hogy a termékdíj drágulása önmagában nem fog a megszüntetésükhöz vezetni.
Egy 800-1000 forintos kiszállított ebédnél a nettó 15-20 forintos többletköltséget az éttermek simán a fogyasztókra fogják hárítani, vagyis ebben az esetben az állam díjbevétele fog jelentős mértékben emelkedni, és kevésbé lehet igaz, hogy a környezetvédelmi célok teljesülnek.
Ez pedig nem azért lesz így, mert az éttermek, a kifőzdék és főleg a csak kiszállításra főző nagy konyhák nem szeretnének környezettudatosak lenni, hanem azért, mert a műanyag evőeszköznek, tányérnak és szállításra alkalmas tároló edényeknek (egyelőre) nem terjedt el üzletileg racionális helyettesítője.
A jelenlegi legkézenfekvőbb alternatívát a papíripar kínálja, de amint a dobozos gyümölcsleveknél is látszik, a dobozok gyakran többrétegű szerkezetek, a 75 százalék papír mellett 20 százalékban műanyagot, 5 százalékban pedig alumíniumot szoktak tartalmazni. A rétegzett italkarton környezetvédelmi termékdíja egyébként a javaslat szerint 19 forint marad kilogrammonként.
Kapható Magyarországon cukornád és búzakorpa alapú környezetbarát tányér és evőeszköz is, ám ezek szélesebb körben való megismerésére még várni kell.
Élet
Fontos