Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. június 3. 07:13 Élet

Ha az EU kinyírja a műanyag evőeszközöket, mivel fogod enni a Balatonon a hekket?

Az Európai Bizottság nagy lépésre szánta el magát, amikor teljes tilalmat javasolt néhány egyszer használatos műanyag termékre. Ha átmegy a terv, akkor pár éven belül eltűnik az éttermekből és a boltokból a műanyagból készült szívószál, a fülpiszkáló, a lufitartó pálca, az italkeverő pálcika és az eldobható műanyag evőeszköz, illetve tányér.

Úgy tűnik, hogy a közhangulat a tiltás mellett van, mert ezek a termékek a szelektív gyűjtés elterjedtsége ellenére is gyakran végzik a tengervízben, például azért, mert lehúzzák őket a wc-n. Ahhoz képest, hogy csaknem elhanyagolható a funkciójuk, óriási környezetszennyezést okoznak, ráadásul a tengeri élőlények elég gyakran megpróbálják elfogyasztani a műanyagot, a szívószálakat pedig rendre a teknősök orrából kell kiműteni.

De mi lesz a műanyag helyett? Végignézve az érintett termékeket, a fülpiszkáló tűnik a legkönnyebb megoldásnak, mert ennek már jó ideje létezik olyan verziója, amelyben a műanyag pálca helyett papír van. Feltételezhető, hogy ez fog elterjedni, és bár a gyártási költsége ma még nagyobb, mint a fröccsöntött műanyagé, végső soron az ára sem fog elszállni.

Lufitartó pálcikából mi még nem találkoztunk papíralapú verzióval, és gyorsan körülnézve az üzletekben nyomát sem láttuk környezetbarát helyettesítő megoldásnak, ám ennek ellenére az a legvalószínűbb, hogy a lufitartót és az italkeverőt is várhatóan papír alapokra fogja az ipar átállítani.

A legérdekesebb kifejlete azonban a szívószálak és az evőeszközök betiltásának lehet. Ennek a két termékfajtának jóval nagyobb piaca van, és nem is olyan egyszerű helyettesíteni őket.

Amint arról korábban mi is írtunk, a szívószál problémájának legegyszerűbb megoldása az lenne, ha egyszerűen leszoknánk róla. Az egészségügyi szempontból indokolt használaton kívül a szívószál tulajdonképpen felesleges termék, mindenki tud inni pohárból is.

Ennek ellenére rengeteg szívószálat fogyasztunk, és általában 10 percnél rövidebb tényleges használati idő után ki is dobjuk a szemétbe. Magyarország a népességre vetítve kimondottan nagyfogyasztó szívószálból.

 

Mivel a szívószál gyártására jelentős iparág épült, nem valószínű, hogy teljesen megszűnne a használata, már csak azért sem, mert a tiltás egyelőre csak az Európai Unióra vonatkozik (illetve az éppen kilépő Egyesült Királyság is ezen gondolkozik, az uniótól függetlenül).

A tartós, nem eldobható, vagyis leginkább otthon használható szívószálak között ma is létezik bambusz, fém és üveg verzió, azt azonban nehéz elképzelni, hogy például a gyorskiszolgáló éttermekben is ezek terjedjenek el. Ott ismét csak a papíralapú megoldás lehet a nyerő. Ebből a szempontból érdekes, hogy a műanyag megjelenése előtt, a 20. század elejétől kezdve papírszívószálakat használtak. A műanyag előállítása gazdaságosabb, most azonban ennek ellenére kell majd visszatérni a régi megoldáshoz.

Az eldobható műanyag tányérokat és evőeszközöket széles körben használják például a falatozókban, és ennek kiváltása sem tűnik egyszerűnek. A környezetbarát megoldások között van például a cukornádból készülő étkészlet, amely három hónap alatt lebomlik. Ezen kívül vannak különböző megehető tányérok és evőeszközök, ám ezek előállítása nem olcsó, és általában 10-15 perc levesben áztatás után elkezdenek mállani. Léteznek bioszemétből, mezőgazdasági hulladékból készülő evőeszközök is, ezekkel viszont az a gond, hogy elterjedésükhez tényleg át kellene állítani a műanyagipar egy jelentős szeletét az új technológiákra, aminél még az is valószínűbb, hogy a balatoni hekkes elkezd tányért és villát mosogatni.

A biológiai úton könnyen lebomló műanyagok alkalmazása is jó megoldásnak tűnhetne, de ezzel nagyon kell vigyázni, amire a Tesco zacskói adták a legjobb példát. Az áruházlánc 20-36 hónap alatt teljesen lebomló zacskókat vezetett be, amit úgy ért el, hogy az alapanyaghoz egy speciális adalékot kevert. A napsütés és a meleg hatására ez az anyag valóban lebomlik, a mindennapi élet azonban mégsem igazolta a laborban elért eredményeket.

A zacskók ugyanis gyakran nem érintkeztek a napsütéssel kellő mértékben, ezért sokkal tovább szennyezték a környezetet. Ráadásul újrahasznosítani sem lehetett őket, és a vásárlóknak sem tetszett, hogy sokkal könnyebben elszakadnak, mint a műanyag elődeik. A Tesco ezért öt év próbálkozás után kivonta a forgalomból a lebomló zacskókat, és most már inkább arra próbálja rávenni a vásárlókat, hogy többször használatos, környezetbarát anyagokból készült szatyrokat használjanak.

Élet EU evőeszköz műanyag szívószál tiltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Váczi István
2018. október 18. 17:17 Élet

Tizedannyi víz sincs a Dunában, mint öt és fél éve

Szinte naponta dőlnek meg a negatív vízállási rekordok a Dunán, Budapestnél 41 centiméter az új rekord, miközben idén október előtt ez 51 centiméter volt.

Rigó Anita
2018. október 16. 11:30 Élet

Utolsók voltunk, de már várhatóan a belgáknál és az olaszoknál is több évig dolgozunk

Az elmúlt két évtizedben sokat javul a magyarok munkaerőpiaci aktivitásának várható hossza.

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Fontos

Váczi István Jandó Zoltán
2018. október 19. 07:01 Állam

Tarlós megfúrta, nem lesz gigantikus teniszstadion a Margitszigeten

Úgy nézett ki, hogy a kormány mindenáron megépíti a 26 méter magas arénát, de Fürjes Balázs államtitkár közölte, hogy a főpolgármesternek sikerült megakadályoznia. De más is közrejátszhatott.

Bucsky Péter
2018. október 18. 07:04 Állam

A keleti nyitás miatt érkező külföldi diákokra a sokszorosát költi a magyar állam, mint a hazaikra

Becslésünk szerint idén már tízmilliárd forintnál is többet költ a magyar állam ötezer, főként szegény országokból érkező diákra. Eközben a magyar diákokra egyre kevesebb jut.

Váczi István
2018. október 17. 18:29 Állam

Karácsonyra dőlhet el, ki nyeri az 500 milliárd forintos közbeszerzést

Ha minden a tervek szerint alakul, december 20-án hirdetnek eredményt a Budapest-Belgrád magyar szakaszának korszerűsítésére kiírt tenderen. A kockázatot mi futjuk, de nyerünk valamit?