A Volkswagen nem csak a dízel meghajtású, hanem a benzines motorokkal felszerelt autókba is beépítette a csalószoftvereket – írja a Bild am Sonntag hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A lap azután számolt be az új fejleményekről, miután hozzájutott a dízelbotrányban nyomozó müncheni ügyészség irataihoz.
A tanúvallomások szerint 2015 novemberében, vagyis két hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban napvilágra került a Volkswagen csalása, válságtanácskozás volt a német konszern székhelyén.
A megbeszélésen már akkor elhangzott, hogy a benzin (Otto-) motorral hajtott gépjárművek is érintettek a csalásban. Ebben az esetben az automata sebességváltós autókba építettek be a Volkswagen mérnökei egy olyan szoftvert, amely érzékelte, ha a gépjármű a vizsgapadon van. Ekkor sokkal kevesebb káros anyagot bocsátott ki.
Az újság birtokába került egy 2016-os prezentáció is a szoftver működéséről. Ebben azt írták le, hogy a gyárban a tesztmérnökök hogyan tudják aktiválni a csalószoftvert. Miután beindították a motort, ötször egymás után gázfröccsöt adtak, vagyis padlóig lenyomták a gázpedált. A szoftver ezt követően lépett működésbe. (Az ügyfelek számára már értékesített gépjárművekben mindez automatikusan működött, ezzel a technikával csak a tesztmérnökök használták a szoftvert a fejlesztések során).
A csaló szoftver működése alatt a motor kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, igaz a teljesítmény is alacsonyabb volt, az automata sebességváltó pedig alacsonyabb fordulatszámban kapcsolt magasabb fokozatba.
Az újabb botrányban a konszern márkái közül a Volkswagen mellett az Audi és a Porsche is érintett. A dízelbotrányban Németországban 800 ezer autónál használhattak csaló szoftvert, ezekből 98 ezer lehet benzines. Az nem derül ki a cikkből, hogy konkréten milyen benzines autóknál trükköztek a teszteken.
Már így is körülbelül 25 milliárd euróba került eddig a Volkswagen-csoportnak az emissziós botrány, és úgy tűnik, a történetnek még nincs vége. A botrány hatására a statisztikák szerint megrendült a bizalom a dízelautókban: 2017 és 2018 első negyedéve között a dízeles személyautók részesedése az új autók piacán 46 százalékról 38-ra csökkent az EU-ban, míg a benzinesek aránya 49 százalékról 56-ra nőtt. Nagy kérdés, ha a benzinesek esetében is tömeges csalásokra derül fény, az hogyan hat a vásárlókra.
A Volkswagen csak annyit mondott a Bild am Sonntagnak, hogy nem akarnak nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról. A sebességváltókkal kapcsolatos témában a konszern pedig „intenzív megbeszéléseket folytat a német Közlekedési Minisztériummal”.
Élet
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Ha így megy tovább, az alapkamat helyett a folyók vízállása határozza meg az inflációt
Eddig a globális felmelegedés árakra gyakorolt hatásait többnyire átmenetinek, esetlegesnek tartották az elemzők, de eljött az ideje a szemléletváltásnak.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi
Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.
