A Volkswagen nem csak a dízel meghajtású, hanem a benzines motorokkal felszerelt autókba is beépítette a csalószoftvereket – írja a Bild am Sonntag hivatalos dokumentumokra hivatkozva. A lap azután számolt be az új fejleményekről, miután hozzájutott a dízelbotrányban nyomozó müncheni ügyészség irataihoz.
A tanúvallomások szerint 2015 novemberében, vagyis két hónappal azután, hogy az Egyesült Államokban napvilágra került a Volkswagen csalása, válságtanácskozás volt a német konszern székhelyén.
A megbeszélésen már akkor elhangzott, hogy a benzin (Otto-) motorral hajtott gépjárművek is érintettek a csalásban. Ebben az esetben az automata sebességváltós autókba építettek be a Volkswagen mérnökei egy olyan szoftvert, amely érzékelte, ha a gépjármű a vizsgapadon van. Ekkor sokkal kevesebb káros anyagot bocsátott ki.
Az újság birtokába került egy 2016-os prezentáció is a szoftver működéséről. Ebben azt írták le, hogy a gyárban a tesztmérnökök hogyan tudják aktiválni a csalószoftvert. Miután beindították a motort, ötször egymás után gázfröccsöt adtak, vagyis padlóig lenyomták a gázpedált. A szoftver ezt követően lépett működésbe. (Az ügyfelek számára már értékesített gépjárművekben mindez automatikusan működött, ezzel a technikával csak a tesztmérnökök használták a szoftvert a fejlesztések során).
A csaló szoftver működése alatt a motor kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki, igaz a teljesítmény is alacsonyabb volt, az automata sebességváltó pedig alacsonyabb fordulatszámban kapcsolt magasabb fokozatba.
Az újabb botrányban a konszern márkái közül a Volkswagen mellett az Audi és a Porsche is érintett. A dízelbotrányban Németországban 800 ezer autónál használhattak csaló szoftvert, ezekből 98 ezer lehet benzines. Az nem derül ki a cikkből, hogy konkréten milyen benzines autóknál trükköztek a teszteken.
Már így is körülbelül 25 milliárd euróba került eddig a Volkswagen-csoportnak az emissziós botrány, és úgy tűnik, a történetnek még nincs vége. A botrány hatására a statisztikák szerint megrendült a bizalom a dízelautókban: 2017 és 2018 első negyedéve között a dízeles személyautók részesedése az új autók piacán 46 százalékról 38-ra csökkent az EU-ban, míg a benzinesek aránya 49 százalékról 56-ra nőtt. Nagy kérdés, ha a benzinesek esetében is tömeges csalásokra derül fény, az hogyan hat a vásárlókra.
A Volkswagen csak annyit mondott a Bild am Sonntagnak, hogy nem akarnak nyilatkozni a folyamatban lévő nyomozásról. A sebességváltókkal kapcsolatos témában a konszern pedig „intenzív megbeszéléseket folytat a német Közlekedési Minisztériummal”.
Élet
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Szentkirályi Balázs-díjat alapít a G7
A G7 szerkesztősége, volt munkatársai díjat alapítanak a tavaly elhunyt Szentkirályi Balázs emlékére, aki a G7 2017-es alapítástól súlyos betegségéig a gazdasági portál vezérigazgatója, szerkesztője volt.
Milyen esélyekkel indul egy elhagyott csecsemő a magánkórházban születetthez képest?
Szerető családban eltűnhetnek a kezdeti viszontagságok következményei, de fontos, hogy minél kevesebb időt töltsenek átmeneti körülmények között.
Fontos
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
