Az elmúlt négy évben rég nem látott ruházkodásba kezdtek a magyarok. 2000 óta, mióta a KSH-nak vannak adatai erről, sokáig lényegében stagnált a ruhavásárlás, minden évben nagyjából ugyanannyi ruhát vettünk. 2013-ban azonban elkezdtük megrohanni a ruhaboltokat, azóta átlagosan évi több mint 10 százalékkal nőtt a vásárolt ruhák és cipők mennyisége, ezzel magasan kiemelkednek a többi fogyasztási cikk közül.
A ruházkodási őrület rá is fért a magyarokra, és ez nem csak a könyékig érő rövid ujjú ingek, az aluljárókat elárasztó csillogós farmerek és a reklámzacskók letörhetetlen népszerűségén látszik.
A 2013-at megelőző szűk tíz évben ugyanis az EU-ban senki nem költött olyan keveset öltözködésre, mint mi.
Az unió ebben a tekintetben kifinomultabb polgárai, mint a portugálok és az olaszok vagy Európa piperkőcei, az észtek arányaiban több mint kétszer annyit költöttek ruhára és cipőre, mint a magyarok. A tőlünk a kilencvenes években még lemaradó bolgárok és románok is megelőztek minket a sötét évtizedben, de a 2013 óta tartó feltámadás miatt Bulgáriát és Csehországot sikerült lehagyni, Romániát pedig utolérni.
Aki jártas annyira a divat világában, hogy hallott már a szandál-zokni szett dilemmájáról, annak semmi meglepő nincs abban, hogy egy tipikus magyar hétköznapjai H&M vagy Zara ruhákban telnek, a természetben Quechua-cuccokat*A Decathlon kvázi saját márkája. visel, az eleganciáért pedig a Deichmannban vásárolt cipők felelnek. Ebből adódóan az sem meglepetés, hogy a legnagyobb magyarországi ruhakereskedők közé szinte kizárólag sportáruházak, fast fashion üzletek és cipőboltok tartoznak.
A 15 legnagyobb magyarországi ruha- és cipőkereskedő pénzügyi adataiból világosan látszik az elmúlt öt év öltözködési láza. A 15 cég összbevétele 70 százalékkal nőtt öt év alatt, az össznyereségük pedig közel nyolcszorosára, kétmilliárd forintról 20 milliárdra. Míg 2013-ban minimális, 1,6 százalékos volt a profitrátájuk, tavaly ez már elérte a 7 százalékot. Ezt az óriási változást ráadásul úgy sikerült elérnie a szektor vezető szereplőinek, hogy a foglalkoztatottak száma mindössze 22 százalékkal nőtt.
Az elmúlt öt évben leginkább két cég, a Decathlon és a H&M emelkedett ki. Mindkettejük árbevétele több mint a duplájára nőtt, és mostanra kimagaslanak a ruhaipari cégek közül 50 milliárd forint körüli bevételükkel.
A Decathlon felfutása mellett a leglátványosabb változás a fast fashion láncok elképesztő megerősödése volt.
A Zara és a New Yorker lényegében szintén megduplázta árbevételét. Ami a profitot illeti, különösen látványos a New Yorker ötmilliárdos nyeresége, amely teljes bevételének közel 30 százaléka.
A magyar ruhapiacon beindult változást elsősorban ezek a fast fashion láncok generálták, amelyek tömegtermékeket gyártanak le aktuális trendek alapján, majd a közbenső fokok kiiktatásával olcsón és gyorsan juttatják őket piacra. A fast fashion láncokban már olyan olcsón lehet viszonylag divatos ruhákhoz hozzájutni, hogy a használtruha-piac egyre jobban visszaszorul a világban. Ez Magyarországon abból is látszik, hogy a legnagyobb 15 cég közé egyedüli turkálóként bekerült Háda teljesített a legrosszabbul az elmúlt öt évben a Hervis mellett, bár bevételei így is nőttek 20 százalékkal.
A fast fashion üzleteknek köszönhetően százmilliók érezhetik magukat divatosabbnak a világban, azonban a térnyerésükkel egyre látványosabbá válik a környezetromboló hatásuk. Az olcsó termékekre és magas forgalomra épülő modell magában hordozza a túlfogyasztást, ugyanis az alacsony minőségű ruhák gyorsabban tönkremennek, tehát folyamatosan új cuccokat kell vásárolni. A fast fashion láncok miatt egy átlagos vásárló sokkal több ruhát vesz, mint pár évtizede, de a ruháit már kevesebb mint feleannyi ideig használja.
Pedig egy egyszerű pamut póló elkészítéséhez is 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. Emiatt a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó ágazat a világon a mezőgazdaság után. Emellett rengeteg cikk számolt be a ruhaipari munkások nyomorúságos munkakörülményeiről és kizsákmányolásáról (az Index tavaly írt részletes cikket a fast fashion környezeti hatásairól, a magyar helyzetről itt olvashatsz, a magyar láncokban kapható fizetésekről pedig a Pénzcentrum írt).
Magyarországon nemcsak a fast fashion láncok indultak be, hanem a luxusboltok is. Ahogy a közelmúlt nettó béreinek emelkedése kedvezett a fast fashion térhódításának, úgy a leggazdagabbak még látványosabb gazdagodása a luxusruhákat forgalmazó cégeket is kilendítette a vegetálásból. A két, itthon talán legismertebb márka közül a Louis Vuitton négy év alatt közel megkétszerezte az árbevételét (a májusi határidő ellenére az idei beszámolója még nem látható), és a sorozatos mínuszok után a Gucci is elkezdett százmilliókat keresni a magyarországi cégével.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Amerika részben hátat fordít a fenntarthatóságnak, Európa még kitart
Bár az ESG-célkitűzéseket mindössze néhány évvel ezelőtt állították fel, már annyi feszültséget okoztak, hogy az Egyesült Államokban részben feladták őket.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
