Valószínűleg nem kellett sokat győzködni a Ryanairt, hogy csatlakozzon ahhoz a kezdeményezéshez, amelynek végén Európa tíz legnagyobb légitársasági csoportja közül négy panaszt nyújtott be Franciaország ellen az Európai Bizottságnál. A Ryanair, az easyJet, a Wizz Air, valamint az – egyebek mellett a British Airwayst és az Iberiát tömörítő – IAG-csoport azt kifogásolja, hogy a francia légi irányítók sztrájkjai korlátozzák az EU-n belüli mozgás szabadságát.
A légitársaságok szerint Franciaország megsérti az európai uniós jogot azáltal, hogy a sztrájkok ideje alatt nem engedélyezi az ország feletti átrepülést. Ellentétben például Görög- és Olaszországgal, amelyek felett ilyenkor is át lehet haladni, csak az onnan induló és az oda érkező járatokat kell törölni.
A magyarul a Wizz Air által kiadott közlemény idézi a francia szenátus adatát, miszerint Franciaország az európai légi közlekedési késések harmadáért felelős. Az ágazatot összefogó Eurocontrol adatai szerint idén júniusig több mint 16 ezer járat késett légi irányítási sztrájkok miatt. Ez több mint kétmillió utast érintett. Az Európai Bizottság tavalyi jelentése szerint évente átlagosan közel egy hónapot sztrájkolnak a légi irányítók valamelyik uniós országban.
„Az európai légi irányítás az összeomlás határán van, miután járatok százait kell törölni vagy későbbre halasztani naponta akár a légi irányítók sztrájkjai miatt, vagy azért, mert kevés a légi irányító Európában” – idézi a közlemény Michael O’Leary Ryanair-vezérigazgatót.
Neki azonban most leginkább a saját vállalatával kell törődnie, mivel éppen a cég történetének legnagyobb sztrájkja zajlik szerdán és csütörtökön a spanyolországi, portugáliai, olaszországi és belgiumi bázisokon dolgozó légiutas-kísérők és pilóták részvételével.
A két nap 2400 Ryanair-járatából több százat kellett törölni, köztük a szerdai és csütörtöki Budapest-Barcelonát, valamint mindkét csütörtöki Budapest-Brüsszelt.
A járattörléseket tekintve azonban aligha lesz rekord a mostani, a tavaly őszi ugyanis több mint 700 ezer utast sújtott. Akkor a felszínen az volt a baj, hogy a Ryanair képtelennek bizonyult problémamentesen átállítani szabadságolását a március-áprilisi rendszerről naptári évesre. A valódi gond viszont az volt, hogy felszínre kerültek a dolgozók kifacsarására alapozó humánpolitika okozta problémák, és a pilóták forintban milliós összegű pluszjuttatásért sem voltak hajlandók átütemezni szabadságaikat.
A fapados légitársaság ekkoriban volt kénytelen beleegyezni abba, hogy szakszervezetek működhessenek a cégnél – a menedzsment korábban mindig megakadályozta ezeket a kezdeményezéseket. Ez tette lehetővé most, hogy az említett országokban a légiutas-kísérők és pilóták sztrájkot szervezhessenek a munkakörülmények ellen tiltakozva. (Közben ráadásul az írországi Ryanair-pilóták is sztrájkolnak, már a negyedik 24 órás munkabeszüntetésre készülnek.) Ezek a panaszok amúgy egyáltalán nem újak, még a legtöbbet idézettek sem, miszerint nekik is pénzért kell venniük a fedélzeten az ivóvizet, és személyesen kell bemutatniuk az orvosi igazolást, ha lebetegedtek.
Az alkalmazottak pozícióit az is javítja, hogy mivel szerte az EU-ban csökken a munkanélküliség, már nem olyan könnyű új embereket felvenni a távozók helyére. A pilótáknál még inkább ez a helyzet. A légi közlekedés az egész világon olyan ütemben bővül, hogy a képzés nem tudja tartani a lépést. A magasabb fizetések miatt ráadásul sok európai pilóta ment el ázsiai légitársaságokhoz.
Az értük folytatott verseny valószínűleg a jövőben sem enyhül, a Boeing napokban frissített előrejelzése szerint a következő 20 évben világszerte 790 ezer új pilótára, 622 ezer karbantartóra és 858 ezer légiutas-kísérőre lesz szükség az iparágban (a katonai repülést nem számítva). Vagyis – hacsak nem következik be egy gazdasági válság, amely jelentősen visszavetné a repülési igényeket – továbbra is erős lesz az ágazatban dolgozók alkupozíciója, magasabb fizetéseket harcolhatnak ki. Ez végső soron azzal járhat, hogy még a fapados cégekkel is csak drágábban repülhetünk, mint most.
Ez a fizetéseken kívül persze sok minden mástól függ, például a kőolaj árától és a verseny erősségétől. A Ryanair a legutóbbi (április-júniusi) negyedéves jelentésében mindenesetre részben éppen a magasabb bérköltséget okolta a profit 20 százalékos csökkenése miatt.
Azért így sem kell félteni a vállalatot, üzemi szinten 18, adózott soron 15 százalékos profitrátát ért el az említett negyedévben. Vagyis van anyagi mozgástér a dolgozók megbékítésére, és ez szükséges is, mert csökkentené a társaság népszerűségét, ha gyakran ismétlődnének a mostanihoz hasonló járattörlések. Hiába olcsó a jegy, ha az ember egy sztrájk miatt bukja a nyaralását. Ráadásul még a 250-400 eurós kártérítés behajtása sem egyszerű.
Élet
Alig érdekel valakit a 3+3 millió forint otthonfelújítási ingyenpénz
Körülbelül 1,5 millióan lehetnek jogosultak a támogatásra, 20 ezren meg is kaphatnák, de egyelőre csak 4500-an jelentkeztek érte.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
Fontos
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
