Annak ellenére, hogy viszonylag egyszerű a munka, nagyon stresszes – mondta a német Focus magazinnak egy neve elhallgatását kérő Aldi-alkalmazott. A hölgy 28 éve dolgozik a diszkontláncnál. Gyakornokként kezdte, majd végigjárta a különböző ranglétrákat, végül boltvezetőként dolgozott.

Erről a pozíciójáról mégis lemondott, és ma már csak heti 25 órában dolgozik az egyik müncheni Aldiban. Tapasztalatai így természetesen elsősorban az ottani viszonyokat tükrözik, de a nemzetközi diszkont láncokra jellemző, hogy működési elveik és az általuk támasztott követelmények szinte teljesen egységesek minden országban.

A stressz szintje nagyban függ a boltvezetőtől, aki nyomás alatt tartja az alkalmazottakat.

Elvárás, hogy a kasszások óránként 3400-3500 árucikk vonalkódját húzzák le a pénztárnál. Ez percenként 56-58 terméket jelent, vagyis másodpercenként kell egy árucikket leolvasnia a kasszásnak. A számítógép mindent rögzít. Nemcsak azt, hogy mennyi árut húztak le, de azt is, hogy hányszor kellett sztornózni vagy éppen javítani a pénztárosnak,  vagyis hányszor hibázott.

A diszkontláncoknál a vásárlókat is nyomás alá helyezik. Olyan rövid a pénztárnál lévő pult, hogy a vásárlóknak a kasszás mozdulataival együtt kell a táskába vagy a bevásárlókocsiba pakolniuk az árucikkeket. Ha kevesebben vannak az üzletben, akkor a pénztárak többségét bezárják, és a kasszából kiszállóknak az eladótérben kell pakolniuk.

Itt is szigorú szabályok vannak. Egy raklapnyi árut 15 percen belül kel a munkatársaknak a polcokra helyezniük. A boltvezetők itt is folyamatos nyomás alatt tartják az alkalmazottakat, hogy még gyorsabban dolgozzanak.

A diszkontláncok úgy működnek, hogy minél kevesebb alkalmazott minél több munkát végezzen, vagyis igen hatékonyan „hasznosítják” a rendelkezésre álló munkaerőt. A polcokra sok esetben dobozokban teszik ki az árut, ezzel is sok időt spórolnak. A vásárlók sem igénylik a szépen elhelyezett áruk látványát, hiszen azért mentek be a diszkontláncba, mert olcsón akarnak vásárolni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEz az igazi különbség a Lidl-Aldi-Penny és a CBA-Coop-Reál közöttKevesebb üzletük van, de azokban sokkal többet termelnek a diszkontok. Hiába a kormányzati hátszél, ez nem jó hír a magyar láncoknak.

Érdekesség, hogy az Aldi néhány éve elmozdult a prémium kategória felé. Ennek hatására nagyobb jövedelemmel rendelkező vásárlók is betérnek a boltba. A Focusnak nyilatkozó Aldi-alkalmazottnak leginkább velük gyűlt meg a baja. „A »bio-anyák« óriási terepjárókkal érkeznek, és miután megtömték a kosarukat biotermékekkel, felháborodva teszik szóvá, hogy nincs elég hely pakolni a pénztárnál. Egyébként az Aldi-vásárlók többsége kedves” – mondta az alkalmazott.

Szerinte aki diszkont üzletbe jár, már hozzászokott ahhoz, hogy ha jó minőségű terméket szeretne vásárolni olcsón és gyorsan, akkor némi kompromisszumkészségre van szükség.

Azt is elmondta, hogy bár kemény elvárások vannak, azért a cégnél odafigyelnek az idősebb emberekre is. Ha valaki nem tud olyan gyorsan pakolni, mint ahogy a kasszás olvassa le a termékek vonalkódját, akkor természetesen lassíthat a pénztáros. „Ellenkező esetben már rég munkahelyet váltottam volna” – tette hozzá az Aldi munkatársa.

Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy a kiskereskedelmi átlagkeresethez képest a diszkontláncoknál dolgozók magasabb bért kapnak. Igaz, ezért keményen meg is kell dolgozniuk – nemcsak Németországban vagy Ausztriában, hanem természetesen Magyarországon is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOsztrák szintű fizetést kapnak az Aldi boltvezetőiKis kompromisszumokkal, de igaz, hogy egy magyar boltvezető közel annyit vásárolhat a fizetéséből itthon, mint kollégája Ausztriában.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Vállalat Aldi diszkont stressz Olvasson tovább a kategóriában