Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 21. 06:25 Élet, Pénz

Osztrák szintű fizetést kapnak az Aldi boltvezetői

A fogyasztói árakkal már rég utolértük Ausztriát, de mikor fogjuk a bérekkel? – hangzik a klasszikus kérdés már jó ideje Magyarországon. Nos, az Aldi boltvezetői ma elmondhatják, hogy majdnem elérték a nagy célt.

Jó lehetőséget ad a bérek összehasonlítására, hogy az Aldi, amely Ausztriában Hofer márkanév alatt üzemelteti a boltjait, itt is és ott is átláthatóan közli az egyes pozíciókban elérhető bruttó fizetéseket és a plusz juttatásokat, Magyarországon pedig nemrég emelte a béreket. Mivel a diszkontlánc üzletei egészen hasonlóan működnek a két országban, és a legtöbb munkakör is ugyanazokat a főbb feladatokat takarja, többnyire el lehet kerülni azt a hibát is, hogy az almát a körtéhez hasonlítsuk.

Az aldis béreket azonban így sem lehet egy az egyben összevetni a Hofer fizetéseivel. Így mielőtt megnézed az alábbi grafikont, érdemes tudnod, hogy:

  • Ausztriában minden dolgozónak jár a 13. és 14. havi fizetés, ennek összegét elosztottuk 12 hónapra, illetve a ledolgozott órák számával.
  • Ausztriában heti 38,5 órát dolgozik egy boltvezető, Magyarországon 40-et.
  • Magyarországon a nettó keresetet alaposan megdobhatja, ha több gyerek van a családban, jobban, mint Ausztriában. A családi adókedvezményt természetesen nem a cég adja, és nem csak a boltvezetőnek jár, mi mégis azt a nettó összeget is kiszámoltuk, amit összességében a boltvezető kézhez kap a kedvezmények érvényesítése után.
  • Az átváltáshoz 312 forintos euróárfolyamot használtunk, és a béreket vásárlóerő-paritáson hasonlítottuk össze. Az OECD friss, decemberi adatai szerint Ausztriában átlagosan 179 forintnak megfelelő euróba kerül az, ami Magyarországon 100 forintot ér.
  • Magyarországon és Ausztriában is tíz ledolgozott év után érhető el a legmagasabb bérszint, de a fizetések közben fokozatosan emelkednek.
  • Az összehasonlítás egy konkrét cég két pozíciójára vonatkozik, tehát az eredmény nem nevezhető általánosnak.
 

A két ország árszínvonalbeli különbségeit is figyelembe véve a gyermek nélküli magyar boltvezető bére is megközelíti osztrák kollégájának fizetését, tehát attól függetlenül is közel megegyezik a bérszínvonaluk, hogy az országok adórendszerei másképp támogatják a gyermekvállalást.

Más kérdés, hogy a vásárlóerő-paritás a mindennapi életben hogyan érvényesül. Ebből a szempontból az a fontos, hogy a dolgozók mire költik a fizetésüket, amit nem tudunk. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árai között nincs túl nagy eltérés a két országban, de például a lakhatás és a szolgáltatások Ausztriában jóval drágábbak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a magyar boltvezető a fizetéséből döntően napi fogyasztási cikkeket vásárol és szolgáltatásokat kevésbé, akkor a két ország árai között valószínűleg nem 1,79-szeres a szorzó, hanem kisebb, és a magyar fizetés vásárlóereje a valóságban elmarad az osztrák szinttől.

Euróban, vásárlóerő-paritás nélkül nézve egyébként a magyar Aldi-boltvezető fele annyit keres, mint osztrák társa.

 

Az Aldi és a Hofer kezdő bolti eladóinak kínált fizetéseit is összehasonlítottuk, és kissé eltérő eredményt kaptunk, mint a boltvezetőknél. Ebben a pozícióban csak részmunkaidős állásokat kínál a cég, eltérő heti munkaóraszámmal, így az adatokat arányosítottuk. Végeredményben az látszik, hogy az Aldi kezdő bolti eladóinak bére jobban le van maradva az osztrák Hofer kínálta fizetéstől, mint a boltvezetők esetében.

 

A kezdő bolti eladók béreinek összehasonlításnál azonban már azt is figyelembe kell venni, hogy Ausztriában heti 21 órás állásról, és a hozzá tartozó 1000 euró körüli bruttó fizetésről van szó, ami valószínűleg sok esetben inkább kiegészítő keresetnek tekinthető egy-egy család életében. Ezzel szemben Magyarországon könnyen elképzelhető, hogy egy heti 25 órás állás, és az érte kapott bruttó 170 ezer forintos fizetés komoly, meghatározó összetevője egy család jövedelmének. A kettő pedig nem ugyanaz az élethelyzet, és mondanunk sem kell, melyik a nehezebb. Az azonban így is látszik, hogy a diszkontlánc – a fő versenytársának számító Lidl-höz hasonlóan – már eljutott oda Magyarországon, hogy részmunkaidőért fizet annyit, mint amennyit máshol főállásban adnak.

Élet Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2018. szeptember 17. 09:04 Élet

Reklámok nélkül mindenki boldogabb lenne

A reklámok miatt többet vásárolunk, de ez jóléti értelemben nem ellensúlyozza az ennek érdekében vállalt többletmunka által okozott károkat.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 16:10 Élet, Piac

Politikai támogatást kapott, hogy a kelet-európai halrúd és chips legyen olyan, mint a nyugati

Őrületesen egyet tudnak érteni az európai parlamenti képviselők egy populista kérdésben.

Torontáli Zoltán
2018. szeptember 16. 11:48 Élet, Világ

Nem csak Budapesten kínálnak albérletet szexért cserébe

Prágában is egyre több az olyan hirdetés, amelyben szexért cserébe kínálnak albérletet.

Fontos

Bucsky Péter
2018. szeptember 17. 06:45 Állam

Még többet költ az állam a Red Bull Air Race-re, valószínűleg szabálytalanul

Az eddig sejtettnél harmadával többe kerül a budapesti repülős PR-rendezvény, mivel a Hungaroring Zrt. külön a szervezéssel is megbíz egy céget évente félmilliárd forintért. A szerződés ráadásul szinte semmilyen számszerűsíthető konkrétumot nem tartalmaz, de azért azt kiköti, hogy a kormánymédiánál kell a hirdetési pénzeket elkölteni.

Fabók Bálint Kasnyik Márton
2018. szeptember 14. 06:52 Állam

A kormány úgy csinál, mint akinek egyáltalán nincs szüksége a magyar közgazdaságtanra

Felmerült, hogy a kormány megszüntetné a legeredményesebb közgazdasági kutatóintézetet, a Corvinust pedig egy alapítványba játszanák át. Megrendítő csapás lehet a magyar közgazdaságtannak.

Bucsky Péter
2018. szeptember 13. 07:21 Állam, Pénz

23-szor keres többet a Magyar Posta vezére, mint egy átlagos postás

Az állami vállalatok közül a Magyar Postánál a legnagyobb a különbség az átlagdolgozók és a vezető fizetése között. Itt 23-szoros az eltérés, míg az átlag 12.