Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2018. február 21. 06:25 Élet, Pénz

Osztrák szintű fizetést kapnak az Aldi boltvezetői

A fogyasztói árakkal már rég utolértük Ausztriát, de mikor fogjuk a bérekkel? – hangzik a klasszikus kérdés már jó ideje Magyarországon. Nos, az Aldi boltvezetői ma elmondhatják, hogy majdnem elérték a nagy célt.

Jó lehetőséget ad a bérek összehasonlítására, hogy az Aldi, amely Ausztriában Hofer márkanév alatt üzemelteti a boltjait, itt is és ott is átláthatóan közli az egyes pozíciókban elérhető bruttó fizetéseket és a plusz juttatásokat, Magyarországon pedig nemrég emelte a béreket. Mivel a diszkontlánc üzletei egészen hasonlóan működnek a két országban, és a legtöbb munkakör is ugyanazokat a főbb feladatokat takarja, többnyire el lehet kerülni azt a hibát is, hogy az almát a körtéhez hasonlítsuk.

Az aldis béreket azonban így sem lehet egy az egyben összevetni a Hofer fizetéseivel. Így mielőtt megnézed az alábbi grafikont, érdemes tudnod, hogy:

  • Ausztriában minden dolgozónak jár a 13. és 14. havi fizetés, ennek összegét elosztottuk 12 hónapra, illetve a ledolgozott órák számával.
  • Ausztriában heti 38,5 órát dolgozik egy boltvezető, Magyarországon 40-et.
  • Magyarországon a nettó keresetet alaposan megdobhatja, ha több gyerek van a családban, jobban, mint Ausztriában. A családi adókedvezményt természetesen nem a cég adja, és nem csak a boltvezetőnek jár, mi mégis azt a nettó összeget is kiszámoltuk, amit összességében a boltvezető kézhez kap a kedvezmények érvényesítése után.
  • Az átváltáshoz 312 forintos euróárfolyamot használtunk, és a béreket vásárlóerő-paritáson hasonlítottuk össze. Az OECD friss, decemberi adatai szerint Ausztriában átlagosan 179 forintnak megfelelő euróba kerül az, ami Magyarországon 100 forintot ér.
  • Magyarországon és Ausztriában is tíz ledolgozott év után érhető el a legmagasabb bérszint, de a fizetések közben fokozatosan emelkednek.
  • Az összehasonlítás egy konkrét cég két pozíciójára vonatkozik, tehát az eredmény nem nevezhető általánosnak.
 

A két ország árszínvonalbeli különbségeit is figyelembe véve a gyermek nélküli magyar boltvezető bére is megközelíti osztrák kollégájának fizetését, tehát attól függetlenül is közel megegyezik a bérszínvonaluk, hogy az országok adórendszerei másképp támogatják a gyermekvállalást.

Más kérdés, hogy a vásárlóerő-paritás a mindennapi életben hogyan érvényesül. Ebből a szempontból az a fontos, hogy a dolgozók mire költik a fizetésüket, amit nem tudunk. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek árai között nincs túl nagy eltérés a két országban, de például a lakhatás és a szolgáltatások Ausztriában jóval drágábbak. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a magyar boltvezető a fizetéséből döntően napi fogyasztási cikkeket vásárol és szolgáltatásokat kevésbé, akkor a két ország árai között valószínűleg nem 1,79-szeres a szorzó, hanem kisebb, és a magyar fizetés vásárlóereje a valóságban elmarad az osztrák szinttől.

Euróban, vásárlóerő-paritás nélkül nézve egyébként a magyar Aldi-boltvezető fele annyit keres, mint osztrák társa.

 

Az Aldi és a Hofer kezdő bolti eladóinak kínált fizetéseit is összehasonlítottuk, és kissé eltérő eredményt kaptunk, mint a boltvezetőknél. Ebben a pozícióban csak részmunkaidős állásokat kínál a cég, eltérő heti munkaóraszámmal, így az adatokat arányosítottuk. Végeredményben az látszik, hogy az Aldi kezdő bolti eladóinak bére jobban le van maradva az osztrák Hofer kínálta fizetéstől, mint a boltvezetők esetében.

 

A kezdő bolti eladók béreinek összehasonlításnál azonban már azt is figyelembe kell venni, hogy Ausztriában heti 21 órás állásról, és a hozzá tartozó 1000 euró körüli bruttó fizetésről van szó, ami valószínűleg sok esetben inkább kiegészítő keresetnek tekinthető egy-egy család életében. Ezzel szemben Magyarországon könnyen elképzelhető, hogy egy heti 25 órás állás, és az érte kapott bruttó 170 ezer forintos fizetés komoly, meghatározó összetevője egy család jövedelmének. A kettő pedig nem ugyanaz az élethelyzet, és mondanunk sem kell, melyik a nehezebb. Az azonban így is látszik, hogy a diszkontlánc – a fő versenytársának számító Lidl-höz hasonlóan – már eljutott oda Magyarországon, hogy részmunkaidőért fizet annyit, mint amennyit máshol főállásban adnak.

Élet Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Élet

2019. február 21. 17:27 Élet

Nem véletlenül ragaszkodnak politikusok a bukó projektjeikhez

A játékelmélet segítségével mutatják meg kutatók, hogy miért játsszák meg a nagy magabiztosságot a politikai vezetők - akkor is, ha tudják, hogy hülyeséghez ragaszkodnak.

Jandó Zoltán
2019. február 19. 15:13 Élet, Pénz

Kiszámoltuk, mennyit nyerhetsz a kaparós sorsjegyekkel

Hosszú távon még a legjobban fizető sorsjegyeknél is elveszítjük a vásárlásra költött pénzünk közel harmadát. A drágább szelvényekkel nagyobb eséllyel nyerhetünk.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 14:55 Élet, Vállalat

A sorsjegy, amin 186 forintot nyersz, 111-et hoz az államnak

Még a legigényesebb sorsjegyre is az eladási ár mindössze 6 százalékát költi a Szerencsejáték Zrt., a jellemző arány azonban inkább 1-2 százalék.

Fontos

Váczi István
2019. február 21. 06:52 Közélet, Vállalat

Közel 2000 milliárd forintért vásárolt már cégeket az Orbán-kormány

Némelyik jól teljesít, más csődbe ment, és van olyan is, amely már Mészáros Lőrincé. De alapvetően csak puffadt és puffadt az állam az utóbbi években.

Bucsky Péter
2019. február 19. 07:00 Pénz

Évi 50 milliárdot hagyunk az államnál egy ki nem használt adókedvezmény miatt

Százezrek nem élnek az szja-kedvezménnyel, pedig egy orvosi papírral évi 90 ezer forintot spórolhatnának. Aki eddig nem tette meg, öt évre visszamenőleg is kérheti.

Jandó Zoltán
2019. február 18. 06:53 Közélet

Káoszba süllyedt a kormány terve, hogy jobban szervezzék a nagy sportrendezvényeket

Nagyon úgy tűnik, hogy hiába volt rá törekvés, mégsem lesz egységes szervezési kerete és felelőse a magyarországi rendezésű nagy sporteseményeknek. Pedig lett volna logika benne.