Feneketlen kútból kellene felhoznia Szíria gazdaságát az új hatalomnak
Egyelőre bizonytalan Szíria jövője Bassár al-Aszad bukása után. A helyzetet nehezíti, hogy a 2011-ben kitört polgárháború hatalmas károkat okozott az ország gazdaságának.
2000-ben, Aszad hatalomra kerülésekor még 4985 dollár volt az egy főre eső GDP vásárlóerő-paritáson, amely 2011-re (mintegy 22 százalékkal) 6078 dollárra nőtt, majd 2021-ig 2915 dollárra zuhant (ami 42 százalékos visszaesés).
Szíria egy főre eső GDP-je 2000-ben még a világátlag 39 százalékát érte el, 2011-re ez 37 százalékra csökkent, majd a polgárháború következtében 14,8 százalékra zuhant. A visszaesés a régióhoz képest is látványos.
A magyar egy főre eső GDP ötödét tette ki a szír 2011-ben, 2021-ben viszont már csak a 7,5 százalékát. Az uniós szinthez képest 13-ról 5,6 százalékra csökkent a szír GDP.
Bár a tavalyinál és a tavaly előttinél kedvezőtlenebb időjárás is szerepet játszik abban, hogy gyorsan fogy a gáz a magyar tárolókból, messze nem ez a fő ok.
Nincs esély arra, hogy a közeljövőben tovább csökkenjenek a lakáshitelek kamatai, így érdemes most kiváltani a régebbi, kedvezőtlenebb feltételű kölcsönöket.
Egyre fontosabb a hidrogén szerepe a klímaváltozás elleni küzdelemben, de mit várhatunk az alkalmazásától, és mit kell tenni ahhoz, hogy bővülhessen a felhasználása?