Talán egyetlen gazdasági adat sem foglalkoztatta jobban az utóbbi években a magyar közvéleményt, mint azok, amelyek azt mutatták, hogy a korábban lesajnált Románia beérte, majd le is előzte hazánkat. Az egyik sokat említett adatsor az egy főre jutó GDP vásárlóerő-paritáson (tehát az eltérő árszínvonalat kiszűrve) mért értéke, a másik pedig az egy főre jutó fogyasztás alakulása – mindkét statisztika tükrében nagyot lépett előre Románia az elmúlt tíz év során az uniós rangsorban.

A magyar előny látszatát fenntartani igyekvők egyre kevesebb ténybe kapaszkodhatnak, de az is igaz, hogy a makroadatok hátterében számos ellentmondás rejtőzik, például az, hogy a román társadalom egyáltalán nem részesül egyöntetűen a fejlődésből.

Ez már az elmúlt évtized jövedelemadatait nézve is jól látszott, a legjobb keresetű románok sokkal nagyobb mértékben jutottak előre az uniós jövedelmi rangsorban, mint a középosztálybeliek, a társadalom alsó negyede pedig lényegében ugyanolyan helyzetben maradt az évtized végére, mint ahol 2010-ben állt.

A korábbi cikkeinkben is bemutatott jövedelmi rangsorok úgy készülnek, hogy az Európai Unió összes lakosát a jövedelme alapján évenként sorba rendezzük, és így alakulnak ki a jövedelmi századok (ez alatt a percentilis szakkifejezést értjük – az első a legszegényebb egy százalék, a századik a leggazdagabb egy százalék). Ehhez az uniós átlaghoz viszonyítjuk az egyes országok jövedelmi századokra osztott népességének helyzetét.

Az uniós átlagnál szegényebb országok esetében azt vizsgálhatjuk, hogy a népesség egyes csoportjai – jó esetben – mennyit hoztak be az elmaradásukból. Például a magyar 90. század 2020-ban az európai rangsor 28 százalékát gyűrte maga mögé, majd 2023-ban 29 százalékra nőtt ez az arány. Teljes felzárkózásról akkor beszélhetnénk, ha egy jövedelmi csoportnak megegyezne a magyar és az uniós helyezése, tehát a magyar 90. százalék uniós viszonylatban is 89 százalékot utasítana maga mögé.

Román felzárkózás

Romániára visszatérve, a korábbi időszakhoz alapvetően hasonló tendenciák jellemezték az elmúlt négy évet is a vásárlóerő-paritáson mért jövedelemadatok alapján: leginkább a román társadalom felső osztálya jutott előre, de a közepes jövedelműek helyzete is jelentősen javult, és a közelmúltban már csak a legszegényebb ötöd maradt változatlanul az uniós rangsor legvégén.

Az alábbi grafikonon ez abból látszik, hogy míg a felső és középosztály esetében szabad szemmel is jól látható különbség van a 2023-as és a 2020-as adatok között (mutatva a felzárkózást), addig ezt az alsó jövedelmi ötödnél nagyítóval sem lehet észrevenni. (A félreértések elkerülése végett: ez nem azt jelenti, hogy nekik ne javulhatott volna a jövedelmi helyzetük, csak azt, hogy ez nem hozott előrelépést európai uniós összevetésben.)

A helyi árszínvonaltól eltekintve, vagyis a jövedelmeket euróban számítva még inkább szembetűnő, hogy az eleve magasabb keresetek nőttek olyan mértékben, ami már európai összevetésben is számottevő életszínvonal-javulást eredményezett. 

Bolgár előre lépők

A bolgárok életszínvonala korábban alig érdekelt valakit Magyarországon, de a román előzés óta már velük kell versengenünk, ha nem akarunk mi lenni – bizonyos mutatók szerint – a legszegényebb uniós ország. Nos, Bulgária szintén megelőzte a nyáron Magyarországot a háztartási fogyasztás vásárlóerő-paritáson mért szintjét tekintve, amiben szerepe volt a sokáig uniós rekorder magyar inflációnak.

A vásárlóerő-paritáson mért jövedelmeket tekintve mindenesetre a bolgár társadalom jobban kereső fele is érdemben előre tudott lépni az uniós rangsorban 2020 és 2023 között, a leggazdagabbak pedig már az évtized eleje óta a legjobban élő európaiak közé tartoznak.

A fentiekkel kapcsolatban persze fontos hangsúlyozni, hogy a bemutatott jövedelemadatok az egyes országokban jellemző árszínvonallal vannak kiigazítva, és a leggazdagabbakra vonatkozó statisztikákat eleve sokkal több bizonytalanság övezi, mint a kevésbé szélsőséges körülmények között élőkről szóló adatokat. (Ugyanez igaz ez a legszegényebbekre is.)

Az euróban számított jövedelemadatok szerint már csak a bolgár társadalom felső harmada élvezhette a relatív helyzetének javulását az uniós jövedelmi rangsorban.

A hármas verseny

Magyarországon ugyanezen időszakban csak egy sokkal szűkebb, a társadalom felső 15 százalékát kitevő réteg jutott valamelyest előre, míg a szerényebb keresetűek zömmel valamivel lejjebb csúsztak az uniós rangsorban.

A Bulgária, Magyarország és Románia jövedelmi századait jellemző vásárlóerő-paritásos adatok alapján jól látszik, hogy a magyar társadalmi rétegek előnye már csak a szerényebb körülmények között élő 45 százalékot nézve áll fenn – az ábrán a magyar adatokat jelölő rózsaszín vonal a bolgár és román statisztikákat mutató kék vonalak fölött húzódik nagyjából a 45. percentilisig –, míg a társadalmak gazdagabb 55 százaléka Romániában és Bulgáriában van kedvezőbb helyzetben.

Az euróban, vagyis a helyi árszínvonaltól függetlenül számolt jövedelemadatok alapján azonban még döntően előrébb találhatók a magyar társadalmi rétegek az uniós jövedelmi rangsorban Románia és Bulgária azonos csoportjaihoz képest. Kormányközeli elemzők részben erre hivatkozva utasítják el a román előzést, és természetesen lehet érveket hozni az eurós összehasonlítás mellett. Ám ez a módszer egyből kevésbé népszerű, ha a magyar adatokat magasabb árszínvonalú, fejlettebb országokkal (vagy az uniós átlaggal) vetik össze, hiszen ebben az esetben még nagyobb lenne például az egy főre jutó GDP-ben mért lemaradásunk.

Romániában és Bulgáriában az életszínvonal javulása tehát látványos ütemben zajlott az elmúlt néhány évben is, ám Magyarországhoz viszonyítva egyelőre még csak az árkülönbségek figyelembe vétele mellett látszik igazán a két ország előzése. A felzárkózás üteme azonban – ahogy korábbi cikkünkben kifejtettük – meglehetősen gyors, aminek köszönhetően mostanra a közepes jövedelmű románok, bolgárok és magyarok már nagyjából hasonló életszínvonalon élnek.

Módszertan

Az európai jövedelmi rangsorral kapcsolatos számítások az EU-SILC adatfelvételnek az Eurostat által közölt adatain alapulnak, amelyekből kiderül, hogy az európai országok egyes jövedelmi rétegeibe tartozók mennyi pénzből élnek a háztartások egy főre jutó éves bevételei alapján, a juttatások, a hozzájárulások és az adók levonása után és bizonyos esetekben a helyi árszínvonallal kiigazítva. Az Eurostat a statisztikákat az adatgyűjtéshez képest egyéves csúszással közli, tehát az egyes időszakokra vonatkozó értékek alapvetően az egy évvel korábbi állapotot írják le. Az adatfelvétellel kapcsolatos további módszertani részletekről és problémákról korábbi cikkeinkben írtunk.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA drága élelmiszerek és távközlés miatt is hagyott le minket Bulgária a fogyasztásbanTavaly már az uniós átlaggal voltak egyenértékűek a magyarországi élelmiszerárak, de a távközlés és a lakhatás is viszonylag drága.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkTízből nyolc magyar lecsúszott az európai jövedelmi létránKevés embernek nőtt annyit a jövedelme a járvány óta, hogy európai összehasonlításban is előre lépjen, a társadalom nagy része visszacsúszott.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkLengyelek, románok, bolgárok százezrei léptek a magyarok elé a jövedelmi ranglétránSok francia, portugál és szlovák jövedelmét hagyta le az elmúlt három évben a magyar társadalmi közép, de eközben szegényebb országok állampolgárai előztek.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Bulgária eu-silc jövedelmi egyenlőtlenség Románia Olvasson tovább a kategóriában