Az iparágak többségében jelentősen nőtt 2010 és 2022 között a magyar cégek részesedése az országban megtermelt hozzáadott értékből.
- Több szektorban ez meghirdetett célja volt a kormányzatnak. Orbán Viktor például 2016-ban arról beszélt, hogy a média, a bankok, az energiaágazat és a kiskereskedelem területén is magyar többséget akar a piacon.
- Nem csak ezekben az iparágakban nőtt azonban a hazai cégek részesedése: az építőiparban, a turizmusban, az ingatlanpiacon és az IT-szektorban is visszaszorultak a nemzetközi cégek helyi leányai.
- Csökkent ugyanakkor a magyar részesedés a bányászatban és a logisztika területén, illetve tíz év alatt nem sikerült előre törnie a hazai vállalatoknak a gazdaság legnagyobb részét adó feldolgozóiparban sem.
- A miniszterelnök által kiemelt négy szektor közül sokáig a kiskereskedelemben állt leggyengébben a magyarosítás, ám a közelmúltban itt is voltak fejlemények. Épp a héten ért versenyhivatali fázisba az Auchan felvásárlása.
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
