Augusztusban is jelentős bérnövekedést mért éves összehasonlításban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), és ez most annak fényében is érdekes, hogy a kormány két-három éven belül, de legkésőbb 2028-ra belengette az egymillió forintos átlagbér elérését.

Számokban: augusztusban a bruttó átlagkereset 628,8 ezer, a nettó pedig 433,1 ezer forint volt, ez tavalyhoz képest 13,1, illetve 12,9 százalékos emelkedés. A reálkereset 9,4 százalékkal nőtt.

• A hétköznapi fogalmak szerint leginkább átlagosnak nevezhető nettó medián kereset értéke 360,1 ezer forint volt, ez az a középérték, amelynél többet és kevesebbet ugyanannyian visznek haza.

Felülnézet: a miniszterelnök és a nemzetgazdasági miniszter eddigi megszólalásai alapján egyelőre nem világos, hogy az egymilliós bruttó átlagbért mikorra tartják lehetségesnek elérni. Eleinte „két-három év” hangzott el, de Nagy Márton a Portfolio konferenciáján 2028-ra mutatott ehhez közelítő számot, és egy keddi közleményben is négy évet említett.

• Az alábbi ábrán azt mutatjuk be, hogy ha feltételezzük az idei bérdinamika kitartását az év végig, és onnan elrugaszkodva 2027 végére (azaz több mint három év múlva) szeretnénk elérni az egymilliós határt, akkor milyen egyenletes tempóra lenne szükség.

• Az egyenes arra utal, hogy a 2022-ben elindult meredek növekedésnek egészen 2027 végéig ki kellene tartania a cél eléréséhez. Ez rendkívül erősnek tűnik, pedig a decemberi átlagbérekkel számoltunk, amelyek az év végi jutalmak miatt mindig kiemelkedő összegűek. Vagyis éves átlagban még nehezebb lenne elérni az egymilliót.
• A növekedés évi átlagos 10,23 százalék lenne három éven keresztül, de a jelek szerint a Nemzetgazdasági Minisztériumban is ehhez hasonló átlaggal számolhattak^*A számok alapján valószínűleg az történt, hogy a megbecsült idei bázisról kiindulva minden évre 10,5 százalékos növekedéssel számoltak, egészen 2030-ig., amit a miniszter az előadásában még 2030-ig is bátran kihúzott.

Tágabb kontextus: amennyiben a bérek emelkedése nincs összhangban a termelékenység javulásával, akkor nagy lesz az inflációt gerjesztő hatása, vagyis hiába keresnek többet az emberek, a jövedelmük vásárlóértéke nem emelkedik arányosan.

• A béreket alapvetően a piac határozza meg, de a kormány is fűtheti a trendet alulról, a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével, és a jelenlegi tervek szerint erre készül.
• A minimálbérek túlzott emelése elbocsátásokhoz vezethet, ezt mondta most például Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója is a Portfoliónak. Ugyanakkor közgazdászok amellett is szoktak érvelni, hogy az emelkedő minimálbér innovációra és hatékonyságnövelésre ösztönöz, hiszen a cégek csak így tudják kimozogni költségnövelő hatását.

Alulnézet: a hét számjegyű bruttó átlagkereset ugyan jól hangzik, és politikailag is jól eladható termék, de csak nagyon erős gazdasági eredmények mellett hozhat általános reáljövedelem-növekedést.

• Az átlagbér nem feltétlenül a bérskála közepén helyezkedik el; a közepesnek sokkal inkább mondható nettó medián kereset jelenleg a bruttó átlagnak csak az 57 százaléka, vagyis változatlan jövedelemeloszlás mellett az egymilliós bruttó átlag csak havi nettó 570 ezer forintos középértéket jelentene.
• Nyitott kérdés, hogy három év múlva is maradnak-e a jelenlegi eloszlási viszonyok, vagy például az alacsonyabb keresetű rétegeket jobban fel tudja húzni a növekedés. Azt pedig, hogy mekkora reálnövekedést fog a majdani 570 ezer forint a jelenlegi 360 ezres középértékhez képest jelenteni, alapvetően az infláció befolyásolja majd.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Egyszerű matematikai kérdéssé” válhat félmillió magyar jövő évi béremeléseA garantált bérminimum marad, de túl sokat nem nőhet, ha 2027-re a rendszeres átlagkereset 50 százalékára szeretnék növelni a legalacsonyabb béreket.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOrbán növekedési álmai 6 százalékig, az előrejelzések kettővel kevesebbig érnekA Kötcsén bemondott 3-5 helyett már a 3 és 6 százalék közötti tartományba várja a 2025-ös és 2026-os gazdasági növekedést a miniszterelnök.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Pénz bér egymillió forintos átlagbér infláció kereset növekedés termelékenység Olvasson tovább a kategóriában