A Spar politizál, ezért a politikai tér szabályai vonatkoznak rá Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint – idézi a tárcavezetőt a Portfolio. Ez a legújabb kommunikációs fordulata a magyar kormány és a kiskereskedelmi lánc között tavasz óta egyre jobban elmérgesedő vitának.
Felülnézet: a Spar anyavállalata – más boltláncokhoz hasonlóan – az uniós szabályokkal ellentétesnek, diszkriminatívnak tartja a 2020-ban bevezetett, multi szereplőkre célzott, árbevétel-alapú és egyre növekvő mértékű különadót, illetve az árstopot is, amíg az érvényben volt. Értékelése szerint ezek működésének veszteségbe fordulásában is fontos szerepet játszottak.
Számokban: a Spar Magyarország 2021-ben 664 milliárd forint bevétel mellett még 5,4 milliárdos üzemi nyereséget ért el, 2022-ben viszont 766 milliárdos forgalom mellett már 10,9 milliárd forint, 2023-ban pedig 883 milliárdos forgalom mellett 12 milliárd forint volt a vesztesége.
Tágabb kontextus: az anyavállalat – másokkal együtt – az Európai Bizottságnál többször tett panaszt, de az ügy márciusban lépett szintet, amikor Hans Reisch, a csoport osztrák vezetője több lapnak (itt és itt) arról beszélt, hogy Orbán Viktorhoz közeli körökből próbálták részben felvásárolni a magyar egységet, és ennek megnehezítésére átalakították a cégszerkezetet.
Mit mondanak ők? A felvásárlási hírt a magyar fél cáfolta, Orbán Viktor az azt szemléző magyar lapok ellen pereket indított, amelyeket első fokon elvesztett. (Az Economx ellen már másodfokon is.)
Mi következik? A Spar Magyarország perelt, miután 2023-ban megbüntették, mert egy árstopos termékből nem tartotta az előírt mennyiséget. A Szegedi Törvényszék kérte az Európai Bíróság ítéletét, amely a minap az uniós joggal ellentétesnek mondta ki a magyar árstopszabályt. Így a pert várhatóan a Spar nyeri, és a többi hasonló eljárást is elbukhatja az állam.
Közélet
Fontos