Bár legtöbbször a lakossági fogyasztás reméltnél lassabb növekedése és az export külpiacainak gyengélkedése kerül szóba a magyar gazdaság szenvedésének okaként, a mai beruházási adat megmutatta, hogy ez is lehúzza a teljesítményt.
Számokban: az idei második negyedévben a beruházások közel 17 százalékkal estek vissza az egy évvel korábbihoz képest, míg a kiigazított adatok szerint 14,5 százalékos a mínusz. Ez nagyobb visszaesés, mint amit a koronavírus-járvány első hulláma miatt elrendelt lezárások idején rögzített a statisztika.
- Negyedéves alapon ennyire nem kiemelkedően rossz a helyzet, a mostani -7 százaléknál volt már rosszabb négy éve (-9,4%) és 2022 végén (-7,1%) is az utóbbi bő öt év során.
Miért fontos ez? A beruházások az ország gazdasági teljesítményének (GDP) fontos összetevőjét alkotják (felhasználási oldalról nézve) a fogyasztás, a külkereskedelmi egyenleg*export mínusz import és az áruk készletváltozásának egyenlege mellett.
- A GDP alakulása kiemelten figyelt mutató a kormány gazdaságpolitikájának megítélésekor, és olyan szempontból is fontos mérce, hogy ehhez viszonyítják például a költségvetési hiány és az államadósság alakulását.
- A vártnál kisebb GDP-növekedés kedvezőtlenebbé teszi ezeket a mutatókat, ami miatt akár költségvetési egyenlegjavító intézkedésekre (megszorítások) is szükség lehet, mint nemrég (tranzakciós illeték emelése, egyes különadók fenntartása).
Felülnézet: a KSH szerint a beruházások csökkenéséhez legnagyobb mértékben a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás, valamint a kereskedelem járult hozzá. A visszaesést a közigazgatás, az energiaipar, illetve az ingatlanügyletek növekvő beruházási aktivitása mérsékelte.
- A közigazgatás pozitív említése elsőre furcsa lehet az állami beruházások elhalasztása közepette, de ahogy a Portfolio megemlíti, a közpénzből finanszírozott útfelújítások a szállítási ágazatba tartoznak.
- A feldolgozóiparban annak ellenére esnek vissza a beruházások, hogy jelenleg számos hatalmas üzem (például BMW, CATL, BYD) építése zajlik masszív állami támogatással. Ezek azonban a jelek szerint nem képesek átbillenteni a mérleget. Igaz, ezek nélkül még rosszabb lenne a beruházási összkép.
Mi várható? Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter tegnap az Indexnek azt mondta, vizsgálják, miként tudnak állami beruházásokat eltolni 2025-ről 2026-27-re. Ha megvalósul, ez továbbra is nyomás alatt tartja majd a beruházásokat.
Igen, de: a miniszter arról is beszélt, hogy a kis- és közepes vállalkozások számára célzott beruházástámogatási rendszert kell létrehozni, ami javíthatja a statisztikát.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
