Idén júniusban 62 százalékkal többen vonatoztak, mint tavaly – ezt közölte a Népszava kérdésére a MÁV-csoport, és az adatot az új jegystruktúra sikerének titulálta. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az első negyedévben a vasúti személyszállítás teljesítménye utaskilométerben 52, utasszámban pedig 60 százalékkal nőtt 2023 hasonló időszakához viszonyítva.
A MÁV-Start feltehetően a KSH által közzétett adatok alapján számol be irreálisnak tűnő utasszám-növekedésről, a MÁV-csoport cikkünk megjelenéséig nem válaszolt erre vonatkozó kérdésünkre.
Korábbi cikkünkben ugyanakkor már részletesen bemutattuk, hogy a statisztikákban nem a valós utasszámok jelennek meg, hanem az eladott bérletek és jegyek számából következtetett értékek. Miután egyébként az Eurostatnál is jeleztük, hogy az újonnan bevezetett ország- és vármegyebérleteket nagyobb szorzóval veszik figyelembe, a KSH is módosította a megjegyzéseit az erre vonatkozó statisztikai adatoknál.
A KSH szerint sem lehet a korábbi adatokkal összevetni az újabbakat, így
szinte biztos, hogy nem volt 62 százalékos utasszám növekedés júniusban.
A Népszavának küldött információ a jegyeladások alapján számított utasszám lehet, de az nem mutatja meg, hogy mennyi tényleges utas van a járatokon. A statisztikai hivatal is felhívja a figyelmet arra, hogy:
Az alábbi táblázatban a friss statisztikai adatok nem reális képet tükröznek:
Eleve gyanús lehetne egyébként, hogy miközben vasúton 2024 első negyedévében utaskilométerben és utasszámban is óriási a növekedés, addig az autóbuszos helyközi közlekedésben utaskilométerben egyenesen 6 százalékos csökkenést, utasszámban pedig 15 százalékos növekedést mutattak ki. A vasút és a busz között jelentős átszállás van, ezért irreálisnak tűnik, hogy kevesebb buszos utazás mellett kilőtt volna a vasút teljesítménye.
Végső soron a MÁV-csoport utasszám-emelkedése mögött csupán az lehet, hogy sok budapesti náluk veszi meg a Budapesten a BKK járatain és Pest megyében a BKK, MÁV-Start, MÁV-HÉV és Volánbusz járatain is érvényes bérleteket. Az országbérleteseket pedig vélhetően automatikusan hozzáadják a számokhoz, azért, mert a bérletet náluk vették meg.
A probléma mélyebb gyökere, hogy a MÁV-Startnak nincs is jó módszere arra, amivel a valós utasszámokat vizsgálhatná. A 123 modern Stadler Flirt és a 40 Stadler Kiss szerelvényen automatikus utasszámláló is van, ebből például lehetne tényleges utasszámokat számolni, de a teljes ülőhelykapacitásnak ez csak alig az egynegyede.
A MÁV-Start ha akarná sem tudná megmondani, hogyan alakultak országosan a tényleges utasszámok.
Közelítést kaphatunk a folyamatokról, ha az Intercity vonatok helyjegyeit vizsgáljuk meg, ezeket ugyanis az ország- és vármegyebérletek mellé is meg kell váltani, az IC vonatok száma és hálózata pedig nem sokat változott az elmúlt években. (Ez is csak megszorításokkal igaz, hiszen vannak olyan szakaszok, ahol nem kell IC-vonatra helyjegy, 2023. júliusa előtt pedig külön hely- és pótjegy is kellett, ezért a megelőző időszak adatait felezni kell az utasszám kiszámításáhozhoz).
Az IC adatokból viszont az látszik, hogy 2023-bam 20 százalékkal több helyjegyet adtak el, mint a Covid-járvány előtti utolsó évben, azaz 2019-ben, 2022-höz képest pedig 17 százalékos a bővülés. Ezek már sokkal reálisabbnak tűnő számok, de honnan jöhetett a növekedés?
Valószínűleg döntően onnan, hogy időközben a diákok számára sokkal olcsóbb lett a vonatozás,. Ők 2023 tavaszától havi 1890 forintért országszerte minden helyközi járatot használhattak, 2024 márciusától pedig változatlan áron már a BKK helyi járatai is megnyíltak előttük, a 14 év alattiak pedig ingyen utaznak.
A szünidőben ingyen vagy szinte ingyen utazó diákoknak feltehetően nagy szerepe volt a megugró IC-helyjegy igényben, az iskola kezdetével aztán a 2022-es szint alá süllyedt vissza az eladott darabszám. Korábban egyébként már Vitézy Dávid is felhívta a figyelmet arra, hogy az új tarifarendszer nem hozott új utasokat a közösségi közlekedésnek.
Már csak azért sem életszerű, hogy sokat nőtt volna a vonatozók és a közösségi közlekedést használók száma, mert például a fővárosban nem látni ennek nyomát a BKK járatain. De nem csak a fővárosi közösségi utasszám nem nőtt, hanem a közúti járműforgalom sem változott érdemben.
Közúti forgalmi adatokat csak évente egyszer tesz közzé a Magyar Közút, és a 2023-as sajnos még nem érhető el, a Nemzeti Útdíjszolgáltató pedig megszüntette az e-matrica és az útdíj adatok közzétételét.
A költségvetési adatok szerint 2024 első öt hónapjában 14 százalékkal magasabb útdíjbevételekkel kalkulált a kormány, mint a megelőző évben, az üzemanyag-fogyasztási statisztikák pedig az Eurostatnál elérhetők. Ezekből az látszik, hogy a rekordmagas üzemnyagárak ellenére is csak alig csökkent a motorbenzin iránti kereslet. Ami arra utal, hogy az autósok sem ülnek át a vonatokra.
Európai összevetésben is látványos, hogy nagyon nincsenek rendben a magyar adatok. Még az olyan országokban sem láttak a magyarhoz fogható növekedést a vasúti utasszámokban, ahol sokkal kedvezőbb országbérleteket és kedvezményes bérleteket vezettek be (Németország, Ausztria vagy Szlovénia, ahol a helyi közösségi közlekedés is a rendszer része).
Csoda lenne tehát, ha a MÁV-Start számai stimmelnének, mert
Aki rendszeresen utazik csúcsidőben vasúton, az a zsúfoltság miatt intuitív módon is eleve nehezen tudná elképzelni , hogy jelentős férőhelykapacitás-növelés nélkül 62 százalékkal megugorhatott volna az utasok száma.
Élet
Fontos