Teljesen új politikai helyzetet hozott Magyarországon az EP- és önkormányzati választás. A Fidesz a szavazatainak arányát tekintve – 44,9 százalékot szerezve – még soha nem ért el ilyen rossz eredmény európai parlamenti választásokon. Ennél is fontosabb fejleménye viszont a választásoknak az alig három hónapja létező Tisza párt előretörése, amely 29,7 százalékot kapott. 

Ez 2010 óta a legjobb eredmény, amit ellenzéki párt a Fidesszel szemben indulva elért. Eközben a régi ellenzék pártjai összezsugorodtak, és ezen belül is kiemelkedő fontosságú a Magyar Péter feltűnése előtt még az ellenzék domináns pártjának szerepére készülődő Demokratikus Koalíció meggyengülése, amelynek a Magyar Szocialista Párttal és a Párbeszéddel közös listája mindössze a szavazatok 8,1 százalékát kapta meg.

Az erőviszonyok átrendeződése a következő, 2026-os országgyűlési választásokat megelőző két évben a magyar politikában kifejezetten érdekes időszakot vetít előre. Török Gábor az eredményeket értékelve a Facebookon azt írta, a Fidesz számára nem jelent totális kudarcot a mostani választáson az EP-eredmény, de a Tisza felemelkedése komoly problémákat jelez és egyben okoz is.

A kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban a politikai elemző.

A költségvetési és a gazdasági helyzet nemcsak a következő időszakban fogja meghatározni a kormánypárt mozgásterét, de az egyik legfontosabb magyarázata is a vártnál gyengébb eredményének. Ahogy arról a G7-en a választások előtt írtunk, nagyon erős a korreláció a reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között.

Az adatok elemzése alapján arra jutottunk, hogy a reálbérek tavalyi, csaknem 3 százalékos visszaesése 2022-höz képest csaknem 8-9 százalékponttal ronthatja majd a Fidesz eredményét, és az ez alapján vett 45-46 százalékos eredmény nem is volt messze a konkrét végeredménytől (44,9 százalék). Az is fontos, hogy a kormánynak a rossz költségvetési helyzet miatt most nem volt mozgástere olyan osztogatásra, mint a 2022-es országgyűlési választások előtt.

A reálbérek alakulása mellett a fogyasztói bizalmi index alakulása árulkodhat arról, hogy a kormánypárt támogatottsága várhatóan hogyan alakul. És habár a GKI Gazdaságkutató fogyasztói bizalmi indexe trendszerűen 2022 ősze óta javuló fogyasztói hangulatról árulkodik, az index értéke még nagyon messze van a koronavírus-járvány első hulláma előtt, 2020 elején mért szintjétől, ami szintén magyarázhatja a kormánypárt (saját magához képest) gyengébb szereplését az EP-választásokon.

De pontosan hol állunk most a gazdasági ciklusban, és vajon elég ideje van-e még a kormánypártnak a következő választások előtt, hogy a fogyasztói bizalom újra hozza neki és ne vigye tőle a szavazatokat? És valóban annyira rossz a költségvetési helyzet, hogy a következő választások előtt már nehezebb lesz hangulatjavító intézkedésekkel szavazatokat szerezni? Ebben a cikkben ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni.

Pénz hangulatjavításra

Kezdjük a költségvetéssel, aminek a helyzete még mindig rossz, bár már vannak javulásra utaló jelek. Májusban például a Pénzügyminisztérium előzetes adatközlése alapján a költségvetés többletes volt, amire nyolc éve nem volt példa. A Portfolio.hu cikke ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az idei költségvetés lefutása ezzel javult, és a hiány éven belüli alakulásának pályája már kedvezőbb, mint a 2023-as vagy 2022-es költségvetésé.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az idei év a kormányzat számára könnyű lesz. Ez már csak az alapján is látszik, hogy a kormány április elején 675 milliárd forintnyi beruházás elhalasztását jelentette be, miután elismerte, hogy a tervezett 2,5 százalékos hiánycél nem tartható. Viszont mivel a költségvetés idénre (újra)tervezett 4,5 százalékos hiánya még a kiigazítással együtt sem teljesül – az Európai Bizottság májusi előrejelzése például 5,4 százalékos hiánnyal számol -, az elemzők egy része további kiigazításra is számít az év második felében.

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója a Portfolio Hitelezés 2024 konferencián május közepén arról beszélt, hogy szerinte a választások után „a választóknak kevésbé fájó” kiigazító lépéseket jelenthet be a kormány, ami például további beruházások elhalasztását jelenthetné. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt is felvetette, hogy adóemeléssel is korrigálhatja a kormány a költségvetési helyzetet.

Habár a kormány az Európai Bizottságnak küldött legfrissebb konvergenciaprogramjában a költségvetési hiány fokozatos csökkentését ígéri (2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban 2,9 százalék hiány formájában), a bizottság ennek a megvalósulását nem tartja valószínűnek, és jövőre 4,5 százalékos hiányt jelez előre.

Mindenesetre az elemzők számítanak arra, hogy idén ősszel

2025-re a kormány már a választások elé tervezett büdzsét fogad el.

Ez egyébként jövőre a növekedést is megtolhatja: Tardos Gergely az említett konferencián elmondta, az általa várt jövő évi 3,5 százalékos növekedéshez a választások előtti lazább költségvetési politika is hozzájárulhat.

Növekedési kilátások

A költségvetés, a bérek alakulása és a fogyasztói bizalom visszaépülése szempontjából is meghatározó, hogy milyen általános gazdasági kilátásai vannak a magyar gazdaságnak. Ennek jó indikátora a várható gazdasági növekedés.

Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche – Wiiw) legfrissebb előrejelzéseit összesítve az látszik, hogy 11 közép- és kelet-európai ország mezőnyében

idén és jövőre is valamivel a regionális átlag feletti gazdasági növekedés várható Magyarországon.

Idén a balti és visegrádi országokból, valamint Romániából, Bulgáriából és Horvátországból álló mezőnyben az előrejelzések átlagosan 2 százalékos gazdasági növekedést várnak. A Magyarországra vonatkozó 2,2 százalékos előrejelzési átlag ennél valamivel magasabb, de a régiós mezőnyben közepesnek mondható.

Jövőre viszont az előrejelzések már a régió harmadik legerősebb növekedésére számítanak Magyarországon 3,1 százalékkal, igaz, ebben az évben az egész régióban erősebb gazdasági teljesítményt  – átlagosan 2,8 százalékos növekedést – várnak a előrejelzéseket készítő szervezetek. A hazai előrejelzésekhez képest ráadásul ez még visszafogottnak mondható: a jegybank legfrissebb Inflációs jelentése például 3,5 és 4,5 százalék közötti növekedést vár jövőre, a Portfolio.hu által megkérdezett elemzők pedig áprilisban 3,4 százalékos növekedést prognosztizáltak 2025-re. 

A 2026-os választás előtt tehát lesz két év olyan év, amikor legalább 2-3 százalékos növekedés lesz. Ez pedig az államháztartás bevételi oldalát is megtámaszthatja, ami muníciót adhat ahhoz, hogy a kormány már egy kicsit lazábban bánjon a választások előtt a költségvetési kiadásokkal.

Fogyasztói bizalom

A költségvetési mozgástér mellett a 2026-os választások felé közeledve annak lesz még a politikai folyamatok szempontjából központi jelentősége, hogy a tavalyi reálbércsökkenés és gazdasági visszaesés alatt mélypontra jutó fogyasztói bizalom milyen gyorsan épül vissza és milyen szintre emelkedik. A gazdasági helyzet szavazói hangulatra gyakorolt hatása nemcsak a Bill Clinton kampánygurujának tulajdonított bölcsesség („It’s the economy, stupid”) szintjén ismert, hanem egészen részletes hazai kutatások is megerősítik a jelentőségét (és számos európai országban is bizonyított ennek a jelentősége).

A 21 Kutatóközpont 2020-as tanulmánya a fogyasztói bizalmi index hazai alakulását és az éppen hatalmon lévő legnagyobb kormánypárt támogatottságát 1998 és 2020 között elemezve arra a következtetésre jut, hogy habár a kettő összefüggése összetettebb, mint amit a két mutató egyszerű együttmozgása alapján feltétezhetnénk^*A tanulmány szerint például a 2006 és 2010 közti válság idején a politikai válság következménye volt a fogyasztók gazdasági várakozásainak zuhanása, nem pedig fordítva., a bizalmi index és a kormánypárt támogatottsága itthon nem csak együttmozgást mutat, hanem az egyik hatással is van a másikra. Alapjáraton a fogyasztói bizalom esése a hatalmon lévő párt népszerűségének eséséhez vezet, a gazdasági várakozások javulása pedig emeli a kormánypárt támogatottságát.

Az alábbi ábrán a Fidesz 2014 utáni listás eredményeit és a bizalmi mutatót együtt ábrázolva az összefüggés ugyan nem látszik olyan látványosan, mint a bizalmi mutatót és a közvélemény-kutatási eredményeket összevetve, de azért látható, hogy a választásokat megelőző hónapok jobb fogyasztói hangulata alapjáraton erősebb eredményt hozott a kormánypártnak.

Az pedig különösen látványos, hogy a hétvégi EP-választásokat megelőző hónapok elmúlt tíz évben kifejezetten gyengének számító bizalmi indexe ugyanennek az időszaknak a legrosszabb listás eredményét eredményezte a kormánypártnak. (2014-ban ugyanilyen arányt ért el listán az országgyűlési választásokon, de persze az EP- és országgyűlési választások eredményeit nem lehet egy az egyben összevetni.)

A következő időszakban mindezek miatt a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza és a Fidesz növekedési ambíciói szempontjából is kulcsfontosságú lesz, hogy a gazdasági hangulat milyen gyorsan javul majd itthon.

A gyors javulás a Fidesznek, a lassabb pedig a Tiszának kedvezne.

Ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, az elmúlt időszakban voltak arra utaló jelek, hogy a várakozásoknál gyorsabban javul itthon a fogyasztói hangulat. A kiskereskedelmi forgalom márciusig éves alapon januártól kezdve rendre erősebb volt az előző hónapnál, a belföldi turizmus pedig éves alapon az első negyedévben 15 százalékkal bővült, és az elemzők egy része is optimistább lett.

Ezzel együtt sem egyértelmű, hogy idén milyen gyors lesz a fogyasztás helyreállása: az áprilisra vonatkozó kiskereskedelmi adat ugyanis például az előző hónaphoz képest már enyhe visszaesést mutatott, és a kiskereskedelmi forgalom még mindig körülbelül ott van, ahol 2021-ben volt a visszaesést megelőzően.

A hosszabb távú kilátások, a növekedés és különösen a reálbérek várható növekedésére vonatkozó előrejelzések ugyanakkor már inkább a kormánypárt támogatottságának kedveznek majd. Utóbbi különösen fontos: amíg ugyanis a reálbérek tavaly 2,9 százalékkal csökkentek, az előrejelzések alapján idén hat százalékot megközelítő vagy akár azt meghaladó reálbérnövekedés várható, és a jövedelmek fogyasztóereje várhatóan 2025-ben is jelentősen – bár az idei növekedés mértékénél kisebb mértékben – nő majd.

Úgy néz ki tehát, hogy a múlt hétvégi választásokon a kormánypárt eredményét a kegyelmi botrány mellett az elmúlt két év rossz gazdasági hangulata is gyengítette, a Magyar Péter-féle Tisza párt eredményét pedig javíthatta. A következő két évben – abban az esetben, ha nem lesz váratlanul gazdasági válság – arra lehet számítani, hogy ez a hatás fokozatosan átfordul majd a kormánypártot erősítő és a kihívóit gyengítő tényezővé.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkGyorsabban jövünk ki a megélhetési válságból a várakozásokhoz képestEgyre több jel utal arra, hogy a tavalyi sokk után bátrabban fogyasztunk az év elején, mint ami várható volt. Kár, hogy az ipar közben mélyrepülésben van.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet 2024-es választások fogyasztói bizalmi index választások Olvasson tovább a kategóriában