Az időjárás elmúlt 10-15 évben tapasztalt változásai miatt ellehetetlenülhet az olyan bogyós gyümölcsök ipari termelése, mint a málna, a szeder vagy a fekete ribizli. Míg a nyolcvanas években 40-60 ezer tonna málnát termeltek Magyarországon, a KSH szerint ez 2016-ban már csak 1,2 ezer tonna volt. Erről Apáti Ferenc, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) alelnöke beszélt a Magyar Időknek.
A meleg, száraz időt nehezen viselő ribizlinek, málnának és szamócának Lengyelországban kétszer nagyobb a terméshozama. A klímaváltozás mellett a munkaerőhiánynak van főszerepe a málna eltűnésében. Magyarországon ugyanis alapvetően kisebb, háztáji gazdaságokban termelték a bogyós gyümölcsöket, ilyenekben pedig nem éri meg gépiesíteni. Gépek nélkül a szedésük viszont rendkívül munkaigényes (erről a hvg.hu írt részletesen) kézi munkaerőt azonban gyakorlatilag nem lehet találni.
Ezzel szemben Lengyelországban nagyüzemekben kezdtek termeszteni, és olyan fajtákat fejlesztettek, amelyeket géppel lehet szedni. A hvg.hu tavalyelőtti cikke szerint részben ennek köszönhetően a málnatermesztés Lengyelországban 20 ezerről 800 ezer tonnára ugrott.
A KSH adatai szerint egyébként a rendszerváltás után nemcsak a bogyók, hanem szinte az összes fontosabb gyümölcsfaj termesztése bezuhant, aminek a feldolgozóipar összeomlása volt az egyik oka. A FruitVeB elnöke, Ledó Ferenc azt mondta a G7-nek, hogy a visszaesést árnyalhatja, hogy ebből az időszakból a KSH adatait fenntartásokkal kell kezelni. Szerinte 2005-től tekinthetőek megbízhatónak a számok. A 2000-es évek eleje óta pedig összességében nagyjából stagnál a gyümölcstermesztés, és a termőföldek mérete sem csökkent jelentősen.
Az egyetlen jelentős gyümölcsfajta, amelynek láthatóan nőtt a termesztése a rendszerváltás óta, az a meggy (bár Ledó szerint ilyen a KSH által nem kiemelt dió és bodza is). A FruitVeB elnöke azt mondta, hogy a magyar meggyfajták nagyon jó kompót alapanyagnak számítanak, ezért kifejezetten könnyen exportálható is a gyümölcs. A német kompótfogyasztás 80 százalékát is magyar meggy adja.
A meggyhez hasonlóan jelentősen nőtt két másik csonthéjas, a cseresznye és a szilva termesztése is 2005 óta. Ledó szerint erre az a magyarázat, hogy egész Európában megugrott a 100 százalékos gyümölcslevek fogyasztása, ami a csonthéjasok iránti keresletet is megdobta. A szilvánál további előny, hogy számos felhasználási módja van – lehet például lé, lekvár, pálinka -, illetve viszonylag igénytelen növény. A meggy és a szilva mellett szól az is, hogy viszonylag olcsó a telepítésük.
Vállalat
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fontos
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
Újabb nagy ingatlant vett a Balatonnál a csopakiakkal hadakozó kormányközeli üzletember
Egyetlen cég tett ajánlatot azon az árverésen, amelyet a nemzeti vagyonkezelő a csopaki honvédségi üdülő értékesítésére írt ki. A vevőt már ismerik a helyiek.
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
