A régiós átlagot hozó vagy azt meg is haladó növekedést várhatunk több új gazdasági előrejelzés alapján itthon az idén, és a reálbér-növekedés miatt újra lesz pénz fogyasztani, de az állam gazdálkodásával nem lesz minden rendben.

Mi történt? Pár napon belül három új makrogazdasági elemzés is megjelent a magyar gazdaságra vonatkozóan. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Bizottság és az Egyensúly Intézet is közzétette a friss előrejelzését.

Számokban: idén az EBRD 2,2, jövőre 3,5; az Európai Bizottság 2,4, majd 3,5; az Egyensúly Intézet 2,4, 2025-ben pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.

• Inflációra vonatkozóan az EBRD nem készített előrejelzést, az Európai Bizottság idén 4,1, jövőre 3,7; az Egyensúly Intézet idén 4,6, jövőre pedig 3,1 százalékos inflációra számít.

Előzmények: az EBRD tavaly szeptemberhez képest 0,6 százalékponttal, az Egyensúly Intézet a februárihoz képest 0,4 százalékponttal rontotta a növekedési előrejelzését 2024-re, az Európai Bizottság viszont nem változtatott rajta a téli előrejelzéséhez képest.

Miért fontos ez? Az idei évre a kormány sokáig 4 százalékos növekedést várt, de ezt az előrejelzést áprilisban 2,5 százalékra módosították.

• A Portfolio.hu márciusi felmérése szerint a hazai piaci előrejelzések átlaga 2,5 százalék, a kormány tehát már reálisabban ítéli meg az idei gazdasági kilátásokat.

Alulnézet: fordulnak a trendek tavalyhoz képest, a háztartások fogyasztása és a beruházások lesznek a magyar növekedés motorjai az Egyensúly Intézet előrejelzése szerint, amiről a Telex részletesebben is beszámolt.

• „Az Európai Bizottság az újra beinduló gazdasági növekedés hatására a munkaerő iránti kereslet és a reáljövedelmek dinamikus növekedésére számít 2024-ben és 2025-ben” – írta a Szabad Európa a bizottsági előrejelzésről.

Felülnézet: az EBRD előrejelzése alapján a magyar növekedés idén pont megegyezik majd a közép-európai és balti államokból álló országcsoport (9 ország: visegrádi négyek, balti államok, Horvátország és Szlovénia) átlagos növekedésével (2,2 százalék).

• Ugyanebben az országcsoportban az Európai Bizottság 1,9 százalékos átlagos növekedésre számít, itt viszont a várható magyar növekedést (2,4) csak a lengyel (2,8) és a horvát (3,3) előzi meg.

Igen, de: ugyan a beinduló fogyasztásnak és a növekvő reálbéreknek örülhetünk, de az Európai Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben növekedni fog a GDP-arányos államadósságráta, és a költségvetési hiány is túl magas lesz, ami miatt túlzottdeficit-eljárás indul Magyarországgal szemben.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNe azt nézd az új GDP-adatokban, hogy Románia előttünk jár, van benne sokkal érdekesebb isMár nem érdemes arról beszélni, hogy Ausztria elérhetetlen messzeségbe került, reménytelenül loholunk Csehország, Szlovénia vagy Litvánia után.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKiábrándítóak lettek a mai adatok, távolabb kerültünk a kormány optimista növekedési céljaitólSzenvedett az ipar és az export is januárban, a kiskereskedelmi forgalom pedig még mindig csak stagnált.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Fidesz-kormányok harmadik recessziója lett a tavalyiA vártnál jóval rosszabb lett a gazdaság tavaly év végi teljesítménye, ami rontja az idei kilátásokat is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet ebrd Egyensúly Intézet előrejelzés európai bizottság gdp infláció növekedés Olvasson tovább a kategóriában