Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.
Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.
A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.
A Magyarországon forgalom alapján legnagyobb online kereskedelmi cégek többsége olyan regionális szereplő, amely nem magyar tulajdonban van. A hazai kereskedők külföldi terjeszkedésére viszonylag kevés példa akad.
A magyar társadalom legjobban kereső ötödének reáljövedelme több mint 20 százalékkal nőtt 2021 elejéhez képest, miközben a legrosszabbul kereső 40 százaléké csak valamivel több, mint 10 százalékkal.
A Ferencváros ma már annyit fizet játékosainak, hogy a focistáknak anyagi szempontból az öt legfontosabb európai liga közé tartozó francia élvonal sem vonzó.
Az autógyártók mellé állt két európai kormány is a környezetvédelmi normák lazításának ügyében, Carlos Tavares, a Stellantis-csoport vezetője szerint viszont ismert volt a határidő, és most eljött a verseny ideje.