Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
Egy lakosra vetítve 280 euró volt a magyar elektronikus kereskedelmi piac mérete 2022-ben, ez számolható ki a GKID és a Mastercard múlt héten publikált (és 2023 nyarán egységes módszertannal gyűjtött), regionális Digitális Kereskedelmi Körképéből. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogy ez mennyire szerény eredmény a régiós mezőnyben.
Nem sokkal jobb a helyzet, ha a piac méretét az egyes országok GDP értékéhez arányosítjuk. A magyar 1,6 százalék nagyon messze van az élbolytól.
A felmérés készítői hangsúlyozzák, hogy az online kiskereskedelmi forgalom méretére jelentős hatással van az egyes országok lakosságszáma, az online vásárlók száma és aránya, de a piac kínálati oldalának érettsége, szerkezete, valamint a gazdaság fejlettsége is.
A Magyarországon forgalom alapján legnagyobb online kereskedelmi cégek többsége olyan regionális szereplő, amely nem magyar tulajdonban van. A hazai kereskedők külföldi terjeszkedésére viszonylag kevés példa akad.
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.