Rajka lakosságának már 70 százaléka külföldi állampolgár, akik alapvetően szlovákok. Így könnyen lehet az idén júniusi helyi választáson szlovák polgármestere a falunak. Az uniós szabályok szerint ugyanis a települési és az uniós választásokon ott szavazhatnak az uniós állampolgárok, ahol a lakhelyük van, még ha ez másik ország is.

Igaz, a településen nem követnek el mindent azzal kapcsolatban, hogy tájékoztassák lakosaik többségét: csupán magyarul érhető el a település honlapja. Egyelőre nem tudtak az önkormányzatnál arról információt adni, kik indulnak polgármesternek.

Az, hogy milyen jelentős számú szlovák él a településen, a helyi szlovákoknak szóló Facebook oldalon is feltűnt. A népszámlálási adatok szerint a válaszoló lakosok 63 százaléka ugyanis szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A magyar nemzetiségűek aránya 37 százalék, igaz, összesen 9 százalék nem válaszolt erre  a kérdésre. Rajkára évekig átjárt a pozsonyi közösségi közlekedési szolgáltató 801-es busza, ám mivel a magyar oldalon senki sem akart beszállni a szolgáltatás finanszírozásába, végül leállt. A Ma7 szlovákiai magyar portál szerint lehet szlovák polgármesterjelölt, aki megoldhatná a helyieknek fontos kérdés rendezését. Míg a busz kiesett, a vasúti közlekedés fejlődött: már napi kilenc járatpár van.

Rajka esete kivételesnek számít, de azért nem teljesen egyedi. Az alábbi térkép azt mutatja meg, hogy a 2022-es népszámlás alapján a teljes lakosság mekkora része volt külföldi állampolgár. Az állampolgárság azért is érdekesebb mutató, mert a nemzetiségről sokan nem vallottak, azonban az állampolgárság csak a magyarországi lakosság 0,3 százalékánál volt ismeretlen. (A térképet számítógépen a Ctrl gombot lenyomva tartva, az egérrel / tapipaddal scrollolva lehet nagyítani és kicsinyíteni, az egeret húzva mozgatni. Okostelefonon két újjal lehet nagyítani és kicsinyíteni, lenyomva tartva mozgatni.)

A térképen jól látható, hogy az ország nagy részén alig találkozni olyan szomszéddal, aki másik ország állampolgára lenne. Leginkább Pozsonyból költöztek ki az olcsó magyarországi településesekre, és egyre kevésbé állnak meg Rajkánál: Dunakiliti és Bezenye negyede is külföldi állampolgár már, Hegyeshalom és Dunasziget tizede. De már a jóval nagyobb Mosonmagyaróváron is a lakosság huszada nem magyar állampolgár.

A szlovák állampolgárok száma Győr-Moson-Sopron megyében 6734 fő volt a népszámláláskor, ezzel a megye lakosságának 1,5 százalékát adták. Ez amúgy is egy bevándorlókat vonzó megye: a lakosság 3,4 százaléka külföldi. A második helyen az ukránok állnak 0,5 százalékkal, őket az osztrákok követik 0,4 százalékkal (1712 fő). A német állampolgárok 0,3 százalékos aránya (1242 fő) valószínűleg főleg a Győrben működő német vállalatok tartósan itt dolgozó anyaországbeli munkavállalóinak köszönhető.

A szlovákokra visszatérve, nem csak Pozsony mellett figyelhető meg az említett hatás: Kassától délre, Borsod-Abaúj-Zemplén határtelepülésein is megjelentek. Ma már Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Kéked, Abaújvár negyede külföldi, főleg szlovák állampolgár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkBorsod megye Kassától távolabbi részein is elkezdtek házakat venni a szlovákokA Kassa környéki szlovákok régóta vásárolnak házakat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, de most már nem csak a városhoz legközelebb eső térségek iránt érdeklődnek.

Nyugdíjasok, tanulók, dolgozók

A Dél-Dunántúlon egy másik jelenség figyelhető meg: Marcali környékén a legtöbb településen 10-20 százaléknyi külföldi él. Ide nem dolgozni vagy tanulni jönnek, hanem leginkább nyugdíjasok, főként németek és hollandok. Somogy megye mellett még Baranyában és Tolnába is jelentős a falvakba települő külföldiek száma.

Budapest fővárosként természetesen több külföldit vonz, az itteni lakosság hat százaléka külföldi állampolgár, ami az országos átlag 2,6-szorosa. A legtöbb külföldi Terézvárosban (VI. kerület, 25 százalék), Belváros-Lipótvárosban (V. kerület, 24 százalék) és Erzsébetvárosban (VII. kerület, 17 százalék) lakik.

A Budapesten élő külföldiek közül sokan tanulnak, illetve az itt működő jelentős számú, közel százezer főt foglalkoztató üzleti szolgáltatóközpontokban (ssc-k vagy bsc-k) számos olyan speciális szaktudásra és/vagy nyelvtudásra van szükség, amihez kellenek a külföldi kollégák. Jellemzően mindkét említett csoport fiatal, amit jól mutat a Budapesten élő külföldiek korcsoportonkénti megoszlása.

Feltűnő, hogy a fővárosban a 20-39 év közötti korosztály tizede külföldi állampolgár, ami arra is utal, hogy ma már nehéz lenne nélkülük működtetni az ország GDP-jének 40 százalékát adó budapesti gazdaságot.

A falvakban ugyanakkor az idősebbek, nyugdíjas generációk körében felülreprezentáltak a külföldi állampolgárok, de csak 80 éves korig – vagy még nem öregedtek meg túl sokan ennyire, amióta Magyarországon élnek, vagy a magyar egészségügy és idősgondozás realitásaival szembesülve a német és holland idősek egy része inkább hazaköltözik.

A fenti jelenségek tükröződnek abban is, hogy településméret szerint hol él a legtöbb külföldi: a nyugati nyugdíjasok és határ menti szlovákok által felkapott falvak miatt az EU-s állampolgárok aránya magasabb a falvakban, mint az országos átlag, és csak a fővárosban nagyobb az arányuk. Az unión kívüli országból érkezők azonban a falvakban vannak a legkevesebben, ők főként Budapesten laknak, 

minden huszonötödik budapesti nem uniós ország állampolgára.

Érdekesség még, hogy a kisebb városokban több külföldi él, mint a megyei jogú városokban.

A külföldiek aránya megyénként is nagyon eltérő, a legjelentősebb országok szerint az alábbi grafikonon böngészhető. Budapest esetében a kínaiak száma kimagasló – itt él a 60 százalékuk. Ezzel ők alkotják a legnagyobb fővárosi kisebbséget, 0,9 százalék az arányuk.

Az ukránok aránya 0,8 százalék Budapesten, ami szintén a legmagasabb az országon belül. A vietnámiak, brazilok, indiaiak is szinte csak Budapesten élnek.

A nem EU-tagországból érkezettek, hazánkban élő külföldiek aránya jelentősen nőtt: a 2001-es 0,4 százalékról 3,5-szörösére nőve 1,3 százalékra. Az EU-n belül ilyen értelemben kevésbé népszerű hazánk, 2022-ben a lakosság 1 százaléka érkezett más uniós országból, ez a 2001-es 0,5 százalék duplája.

Így sincsenek túl sokan

A fentiek alapján azt gondolhatnánk, hogy sok külföldi él Magyarország, de európai összevetésben ez nincs így. Igaz, a tendencia egyértelműen növekvő: a 2001-es adatok szerint a lakosság 0,9 százalékát tették ki a külföldi állampolgárok, 2011-ben 1,5 százalékát, 2022-ben 2,3 százalékát.

A növekedés tehát eléggé egyenletes, függetlenül attól, hogy a Fidesz a migráció elutasítását politikája egyik fő üzenetének tette meg. Igaz, ha dolgozni jönnek, az már elfogadható a kormány szerint – az Eurostat adatai szerint a munkavállalóknak 0,9 százaléka volt 2022-ben külföldi.

Ez nem sok az uniós mezőnyben, csupán Lengyelországban, Horvátországban és Szlovákiában volt kevesebb külföldi munkavállaló a munkaképes lakosság arányában. Bulgária és Románia esetében nem ismert az EU-n kívülről érkezők aránya, de összességében náluk sem dolgozik több külföldi, mint nálunk. A magyar átlag kicsit több mint a tizede az uniós átlagnak.

Igaz, ez a népszámláláson alapuló statisztika valószínűleg máris idejétmúlt: ahogy a napokban a Portfolio írta a KSH adatai alapján, elérte a százezret a Magyarországon dolgozó külföldiek száma. Bár ez önmagában még nem jelentené feltétlenül azt, hogy itt is élnek, durván négyötödük nem uniós ország állampolgára, aligha ingázókról van szó tehát alapvetően.

Érdemes azonban ezt is kontextusba helyezni: a százezer magyarországi vendégmunkás még mindig kevesebb, mint az Ausztriában dolgozó magyarok közel 110 ezres létszáma. Pedig nem is ők vannak a legtöbben ott, hanem a németek, miközben Ausztriában már minden ötödik munkavállaló külföldi.

A visegrádi országok közül Csehország lóg ki felfelé, Magyarország, Szlovákia és Lengyelország között nincs túl nagy különbség.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet borsod-abaúj-zemplén megye holland nyugdíjasok külföldi munkavállalók külföldiek magyarországi szlovákok német nyugdíjasok Olvasson tovább a kategóriában