Megszűnőben van a mostanság hőmérsékleti rekordokat részben okozó El Niño jelenség, és egy pár hónapos semleges időszakot követően a hűvösebb időjárást hozó La Niña megerősödésére lehet számítani a legfrissebb előrejelzések szerint. A leginkább a Csendes-óceán vízhőmérsékletének alakulásához köthető, természetesen kialakult ciklusok 2-7 évente váltják egymást, és világszerte meghatározzák az időjárást, persze sok más tényező – például az üvegházhatású gázok kibocsátása – mellett.

A most lecsengő El Niño (spanyolul fiúcska) melegebb vízhőmérséklettel jár, és az egész bolygó hőmérsékletét megemeli – ez a hatás a becslések szerint májusig megmarad, a decemberben tetőzött ciklus ereje ugyanis rendkívüli mértékű. Április és június között azonban már az El Niño és a La Niña (spanyolul kislány) jelenségek hiányára lehet számítani, továbbá az év második felére nézve a La Niña megerősödése várható.

Noha a La Niña alapvetően a hőmérséklet mérséklődését okozhatná, egyelőre leginkább arra mutatnak az előrejelzések, hogy az idei év is a legforróbbak közé tartozik majd, de a tavaly beállt átlaghőmérsékleti csúcs várhatóan nem dől meg 2024-ben – igaz, az Európai Unió Copernicus-ügynöksége arra figyelmeztet, hogy az El Niño a csúcspontját követő évek átlaghőmérsékletét befolyásolja a legerősebben, így a rekorddöntésre is van esély. A hűvösebb csendes-óceáni vízhőmérséklettel járó jelenség révén azonban majd csökkenhet a párolgás mértéke, ami kevesebb csapadékhoz is vezethet, ám ennek bekövetkeztéhez – és ahhoz, hogy Európában is érzékelhető legyen – hosszú és elhúzódó La Niña szükséges.

Mindez nem példa nélküli, a ciklus legutóbbi előfordulásakor, 2022 nyarán rendkívüli aszály sújtotta Európát és Amerikát erős hőhullámok mellett. A két évvel ezelőtti nyár Magyarországon is súlyos károkat okozott a mezőgazdaság számára, az ország keleti részén másfél hónapig jóformán nem esett az eső – igaz, ebben döntő szerepet játszottak a magyar vízgazdálkodásnak és földművelésnek a talaj víztároló képességét gyengítő következményei is.

Általában véve pedig az üvegházhatást okozó gázok okozta hosszú távú felmelegedési tendencia lehet döntő hatással az időjárásra, felülírva akár a La Niña-jelenség potenciális hűtő hatását is. Valójában a közelmúlt La Niña ciklusai során is melegebb volt, mint a korábbi évtizedek El Niño periódusai alatt: a 2020-as La Niña év például 2016-tal – ami az idei évhez hasonlóan markáns El Niño periódust követett – szinte holtversenyben a világ felszíni hőmérsékleti rekordját jelentő legmagasabb globális hőmérsékleti értékeket mutatták a 2023-as csúcsdöntés előtt.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet el nino globális felmelegedés időjárás La Nina Olvasson tovább a kategóriában