Három törvénytervezet jelent meg február végén a kormányzati honlapon a március 1-jével induló új tarfiareform kapcsán. Az utasok már igénybe vehetik ezeket a kedvezményeket, amikor a MÁV-Start vagy a Volánbusz járatain utaznak. Csakhogy az az abszurd állapot állt elő, hogy ezek a jogszabályok még nem kerültek kihirdetésre, csupán tervezetek.
A módosítások három témával foglalkoznak:
A törvényjavaslatokat február 19-én töltötték fel, és február 26-áig várták a “társadalmi egyeztetés” visszajelzéseit. A jogszabálytervezetek kötelező eleme a módosítani tervezett jogszabályi pontok mellett indoklást és rövid tartalmi összefoglalót is kell csatolni. A rövid tartalmi összefoglaló a határon túli magyarok kedvezmény esetében egyetlen mondat*A törvényjavaslat célja, hogy megteremtse az összhangot a tarifareform kapcsán a
kedvezményeket szabályozó jogszabályok között., a másik két jogszabály esetében ugyanaz négy*A kedvezményrendszer módosításával összhangban törlésre kerülnek a 90%-os jegyre
vonatkozó rendelkezések.
A kedvezménystruktúra átalakítása maga után vonja a díjmentes utazások után járó %-os
kulcsok átalakításának szükségességét is, illetve öt sor*A módosítás célja a jelenleginél sokkal egyszerűbb, az utazóközönség igényeihez lényegesen
jobban igazodó, korszerűbb, egységes tarifa- és kedvezményrendszer létrehozása.
A kialakítandó új tarifa- és kedvezményrendszer a helyközi közösségi közlekedésben új
díjtermékek bevezetését, a kedvezményrendszer korszerűsítését és egyszerűsítését, valamint a
helyi és helyközi kedvezmények minél nagyobb mértékű összehangolását jelenti.. Az indoklásból sem derül ki semmilyen tartalmi elem.
A jogszabályok várható hatásait is fel kell mérni: ez összegzi, hogy mennyien élhetnek az új kedvezményekkel, és mindez mekkora kiadást jelent majd a költségvetésnek:
Lázár Jánosék szerint a 900 ezer határon túli magyarnak ingyenessé tett közlekedési kedvezménynek semmilyen költségvetési hatása nem lesz.
Ez azért érdekes információ, mert így legalább tudjuk, hogy a legutóbbi népszámlás alapján 1,8 milliónyi, a szomszédos országokban élő magyar honfitársunk körülbelül fele kérte ezt az igazolványt. Az eddigi 90 százalékos kedvezmény 100 százalékosra növelése kapcsán vagy nem volt kedve az Építési és Közlekedési Minisztériumnak (ÉKM) számolni, vagy adataik nem voltak, vagy megítélésük szerint eddig sem használta senki, és ezután sem fogja ezt a kedvezményt.
A szociálpolitikai és üzletpolitikai kedvezmények várt hatásaihoz ugyanazokat a számokat töltötték fel. E szerint:
Az ÉKM számításai szerint 2,3 millió ember ingyenessé vagy jelentősen olcsóbbá tett utazása évi 1 milliárd forintjába kerül csupán a költségvetésnek.
Mindez azt jelenti, hogy jogosultanként 434 forintba kerül évente a kedvezmény. Ha azt vesszük, hogy az eddigi 90 százalékos kedvezményből fennmaradó 10 százalékot kell ebből kifizetni, akkor azt jelenti, hogy évi 4340 forintnyi utazást vettek igénybe a jogosultak. Míg a fogyatékkal élők és az ellátottak esetében jogos is lehet ez a számítás, a 6-14 év közötti diákok esetében, ami körülbelül 750 ezer főt jelent, 50 százalékról nő 90 százalékra a kedvezmény.
Lázár János minisztériuma látványosan fals számokat közölt a kormánnyal a tarifrareform kapcsán, az ígért 1 milliárdos többlet többszöröse lesz a költségvetés többletkiadása a jegykedvezmények kapcsán.
Ugyan nem jelent új kedvezményt, de látszólag nagyban emeli a kormányzati kiadásokat a 65 év felettiek ingyenes utazása. A jelenleg hatályos kormányrendelet szerint ugyanis az ingyenes utazások után úgy kompenzálja az állam a helyközi szolgáltatókat, hogy a teljes bruttó menetdíjbevételük*egészen pontosan: a tárgyhónapban teljesített szolgáltatásból származó bruttó menetdíjbevétel (ideértve a tárgyhónapban teljesített, összekapcsolt vagy integrált személyszállítási közszolgáltatásból származó bruttó személyszállítási bevételből az országos, regionális és elővárosi közlekedési szolgáltató megállapodás szerinti díjrészesedését is) egy meghatározott százalékát adja át nekik.
Ez nagyon jelentős emelés: a MÁV-Start bruttó menetdíjbevétele 2022-ben, az utolsó elérhető beszámoló szerint 53,8 milliárd forint volt, míg a Volánbusz becsülhető helyközi forgalmi bevétele 47,8 milliárd forint. Mindez azt jelenti, hogy az eddig hatályos 20, illetve 30 százalék alapján 25 milliárd forint állami kompenzációra voltak jogosultak a 2022-es adatok alapján. Az új szabályok szerint 54 milliárd forint járna nekik.
Az ingyenes utazások után az ÉKM tervei szerint közel 30 milliárd forinttal több támogatást utalhat a kormány éves szinten a március 1-jétől életbe lépő rendszer szerint.
A növelés azonban nem a nyugdíjasoknak szól: a 14 év alatti diákok és a fogyatékkal élők és ellátottak ingyenes utazási kedvezménye miatt van erre szükség. A MÁV-Start estében elérhető a jegy- és bérletbevétel részletes megoszlása. Ebből az látható, hogy az állami vasúttársaságnál várhatóan kiesik 6,9 milliárd jegy- és bérletbevétel az új ingyenesség miatt. Ennél nagyobb gond, hogy az ezek után eddig megkapott 14,3 milliárd szocpol támogatás is elveszik.
Ezt kompenzálja az emelt ingyenesség utáni szocpol, aminek azonban csak 18 milliárd forint az összege, tehát a MÁV-Start-nak 2,6 milliárd forinttal csökken a bevétele. Eközben azonban az állami szocpol kiadásai is nőnek, méghozzá összesen 3,7 milliárd forinttal évente, ha levonjuk a többletből a kieső bérletek és jegyek miatti csökkenő szocpol hatását.
Nagyságrendileg a Volánbusz és a többi helyközi szolgáltató együttesen hasonló bevétellel rendelkezik, így az állami többletkiadás legalább 7 milliárd forint ezen a tételen. A szolgáltatóknál keletkező legalább 5 milliárdos hiányt is végső soron a költségvetésnek kell majd előbb-utóbb állnia.
Az új tarifareform kiterjesztett ingyenes kedvezményei becslésünk szerint 10-13 milliárd forint többletköltséget jelent majd a kormányzat számára évente. Ennek körülbelül fele többlet szocpol támogatást jelent, a másik fele a szolgáltatók bevételkiesése.
Önmagában is sokat mondó az a tény, hogy a kormány saját rendelete szerint az ingyenes utazások értéke a teljes piaci bevétel 53,5 százalékának felelnek meg.
Az ÉKM és Lázár János is csak bejelentéseken és Facebook posztokban kommunikált a történelminek beharangozott tarifareform kapcsán. Ez számos félreértést szülhetett. A hazai sajtóban ugyanis a debreceni Lázár-bejelentés kapcsán az jelent meg, hogy a 26 év alattiak egységesen megkapják a korábban csak a diákoknak járó kedvezményeket.
Ezzel szemben a törvénytervezetekből és a MÁV-Volán tájékoztatója alapján is azt lehet kiolvasni, hogy az eddigieknél jóval bonyolultabb rendszer lesz, hogy kinek mennyi kedvezmény jár, de 14 év felett továbbra is csak diákigazolvánnyal lehet olcsóbb bérletet venni. Valószínűleg hatottak a kritikák, és az olyan számítások, amiket mi is készítettünk – ezzel ugyanis súlyos milliárdokkal csökkent volna a közösségi közlekedés bevétele.
A 26 éven aluli nem diákok 50 százalékos kedvezménye is több százezres kört érint, és ezzel még nem is számoltunk a többlet szocpol kedvezmények kapcsán.
A törvénytervezeteken érezni lehetett, hogy siettek velük. Az ellátottak utazási utalványa alapján járó kedvezmény a korábbi 90 százalékról az ígéreteknek megfelelően ingyenesre változik, aminek 300 ezren örülhetnek. A mókás a törvénytervezetben, hogy amíg a jegyekre 100 százalék kedvezményt irányoznak elő, a bérletekre csak 90 százalékon. Érthetetlen, hogy ki fizetne a bérletért, ha a jegy ingyen van – mindezt az egyszerűsítés jegyében.
Bár a hírekbe nem került be, az állami alkalmazottak, jogi nyelven a költségvetési szerv és intézmény foglalkoztatottja valóban megkapja a menetjegyekre az 50 százalékos kedvezményt, de csak a vonatokra és buszokra, tehát a helyközi forgalomban, a helyi közlekedésben nem. Mindez csak a jegyekre vonatkozik, a bérletekre nincs kedvezmény. Ez már csak azért is érthető, mert egy Pest vármegye- vagy országbérlet esetében nehéz lenne megoldani, hogy a fővárosi helyi közlekedésre nincs kedvezmény, míg a helyközi járatokra igen.
Továbbra is igen eltérő az egyes szociálpolitikai és üzletpolitikai kedvezmények mértéke a helyközi és a helyi közlekedésben, ráadásul teljesen más a szociálpolitikai támogatás is. Ráadásul sikerült tovább bonyolítani a rendszert azzal is, hogy immár a jegyek és a bérletek kedvezményei még inkább eltérnek. Így szó sincsen ésszerűsítésről, egyszerűsítésről. Továbbra is jogszabályokat és utazási feltételeket kell bújniuk az utasoknak – ez a kedvezményrendszer még biztosan nem fér el egy söralátéten.
Frissítés 11.30-kor, reagált cikkünkre az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM), a választ szerkesztve, a vádaskodó részek nélkül közöljük:
Az ÉKM számai stimmelnek, az ÉKM és a MÁV-VOLÁN-csoport szakemberei a valós utazási szokásokon alapuló adatokkal dolgoznak. A Pénzügyminisztérium szakembereinek bevonásával elvégzett költségvetési számítások természetesen ezeken alapulnak.
Az újságíró egy olyan állítást ismétel meg hosszabban és bonyolultabban, amely már tavaly, a vármegye- és országbérletek bevezetésekor is elhangzott, és amelyet az élet azóta többszörösen cáfolt. A gyakran politikai ambícióval is rendelkező közlekedési szakértők ugyanis tavaly májusban is több tízmilliárdos veszteséget jeleztek előre a kedvező új bérletek bevezetése miatt, a gyakorlat azonban cáfolta őket: az eredmény nem 30-40 milliárdos veszteség, hanem mintegy 6 milliárdos többletbevétel lett. Az olcsóbb bérletekből több fogyott, mint a korábbiakból, eddig a pillanatig mintegy 5,5 millió darab.
Az új tarifarendszer 3,5-4 millió ember számára teszi olcsóbbá a közösségi közlekedést, elsősorban a helyközi közlekedésben, de egyes esetekben – például Budapesten – a helyi közlekedésben is. Ez családonként akár havi több tízezer forintos megtakarítást is jelenthet, ami a rezsicsökkentés következő, fontos állomása. Ennek a társadalmi haszna sokszorosan meghaladja az állam költségeit, ráadásul e költségek alakulását is kedvezőbbé teszi a tény, hogy 2024. március 1-jétől még több ember számára válik elérhetővé és vonzó alternatívává a közösségi közlekedés Magyarországon.
Közélet
Fontos