Kevés férfi tanít Magyarországon, de ez nem csak a bérezés miatt alakul így
„Remélem, hogy egyre több férfiember találja vonzónak a pedagóguspályát” – fogalmazott Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjújában a tanárok fizetésemelésével kapcsolatos várakozásait illetően. A tanárok között valóban kisebb a férfiak aránya, ami nem magyarországi sajátosság, de az alulreprezentáltságuk mértéke viszonylag magas.
Számokban: az alapfokú intézményrendszerben négy, a középfokú oktatás szintjén 31 százalék volt férfi tanítók illetve tanárok aránya 2021-ben az OECD statisztikái szerint. Az uniós átlag ezzel szemben rendre 15, illetve 37 százalék, míg az OECD-tagállamok körében 18, illetve 38 százalék.
- A férfiak aránya stabilan alakult a magyarországi pedagógusok körében 2013 és 2021 között az elmúlt évtized pedagógus-béremelései, illetve a tanári fizetések elértéktelenedése ellenére – kérdés, mennyiben kötődik a bérszínvonalhoz a nemi összetétel a tanári pályán.
Háttér: egyrészt kulturális tényezők miatt dönt viszonylag kevés férfi a pedagógus-hivatás mellett, a nemeket és a tanítói pályát érintő sztereotípiák is erősítik a férfiak és nők arányai közötti kiegyensúlyozatlanságot.
- Ezt a szakmán belüli különbségek is alátámasztják: a természettudományos és a matematika szakos tanárok körében viszonylag sok a férfi, és a magasabb képzési szinteken is nagyobb az arányuk, ami a fenti ábrákból is kiderül.
- Azonban fizetések sem közömbösek a nemi megoszlás szempontjából, általános jelenség a fejlett országokban, hogy a tanárok fizetései jócskán elmaradnak attól a bérszínvonaltól, amivel más felsőfokú végzettséget igénylő munkakörök kecsegtetnek a férfiak körében, míg e különbségek a nőkre nézve kevésbé élesek.
Miért fontos ez? A miniszterelnök a nemek közötti 50-50 százalékos egyensúly „visszaállását” szeretné néhány éven belül elérni a pedagógusok körében – kérdés, hogy mikor volt erre példa utoljára –, véleménye szerint mindkét nemre szükség van a gyermekek nevelésében.
- Egyelőre kevés bizonyíték van arra nézve, hogy a tanári karok nemi összetétele befolyásolná a diákok teljesítményét az OECD elemzése szerint, de az egyenlőbb arányok kedvezően hathatnak a tanulók identitásformálására és a sztereotípiákkal szembeni kritikus gondolkodásmód kialakulására.
Adat
Másfélszeresére nőtt a bűncselekmények száma Magyarországon 2021 óta
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben. Főleg a csalások és a lopások száma ugrott meg a közelmúltban.
Fél év után elengedte a miniszterelnök növekedési álmait a kormány
Az év első hónapjai nem úgy alakulnak, ahogy várták, az inflációs előrejelzés is változott, de a minimálbéres megállapodáshoz nem nyúlnak hozzá.
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Fontos
A köztéri ivás lett a kocsmák fő versenytársa, és ezen nem segít a kocsmaprogram
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
Magyarország és Szlovákia járhat a legrosszabbul a Trump-vámokkal
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Nagyon veszélyes vizekre tévedt a KSH a hamisnak tűnő szegénységi adatokkal
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
