Múlt héten Magyarországon volt az egyik legrosszabb a levegő minősége Európában a légminőség-index adatok szerint. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ adati szerint a Sajó völgyében, Nyíregyházán és Kaposváron veszélyes volt a levegő a szálló por tartalma miatt, de máshol is mértek az egészségtelen kategóriába tartozó adatokat. Mostanra javult a helyzet, de a rossz levegő hosszú távon jelentős egészségügyi probléma Magyarországon.

Számokban: A levegőben lévő szálló por és ózon Magyarországon a halálok 7 százalékáért tehető felelőssé, ez szignifikánsan magasabb, majdnem duplája az EU-átlagnak, ami 4 százalék, olvasható a magyarok egészségi állapotáról szóló 2023-as OECD-jelentésben. A rossz levegő egészségkárosító hatása a dohányzáséval mérhető össze.

• A rossz levegő az EU-ban 2019-ben a becslések szerint mintegy 307 ezer ember halálát okozhatta. A halálozási ráták Közép- és Kelet-Európában, például Lengyelorzságban, Magyarországon, Romániában és Bulgáriában a legmagasabbak. Az értékek Írországban, Finnországban, Svédországban és Norvégiában a legalacsonyabbak. 
• Magyarországon egyes becslések szerint évente több mint 6 ezer, más számítások szerint évente több mint 15 ezer ember halálát okozhatja a rossz levegő. 
• Általában a Sajó völgyében és Csongrád megyében mérik a legrosszabb értékeket, ugyanakkor a mérési helyek csekély száma miatt nincsenek részletes, megbízható települési szintű adatok. 

Tágabb perspektíva: A téli rossz levegő egyik legjelentősebb oka a szilárd tüzeléses fűtés, a régi, rossz hatékonyságú kályhák, és a nem megfelelő tüzelőanyagok használata. Jelentős az autók, erőművek, hulladékégetők hozzájárulása is.

• 2021-ben az uniós bíróság elmarasztalta Magyarországot, ugyanis 2005 és 2017 között rendszeresen és tartósan rossz volt a levegő az ország több pontján: a magyar kormányok a bíróság figyelmeztetése után sem cselekedtek.

Mit mond a szakértő? A Budapesti Műszaki Egyetem docense, Pálvölgyi Tamás a Szabad Európának korábban azt mondta: “Az elsődleges egészségkárosító a légszennyezésben a tíz mikrométernél kisebb szálló por. Elsődleges forrásai azok a háztartások, amelyek tűzifával és illegális tüzelőanyaggal fűtenek. Ez a legnagyobb fenntarthatósági probléma ma Magyarországon.”

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHamarosan eldőlhet, milyen lesz Európa levegője a következő évtizedekbenAz Európai Bizottság tervei szerint 2030-ra a jelenleginél szigorúbb határértékeket kell betartani, és hatékonyabb lesz a szabályok végrehajtása is.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA rossz levegő olyan ártalmas, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztásA tüdőrák kockázatának mérsékléséhez nem csak a dohányzást kellene mellőzni, hanem a rossz levegőjű környezetet is el kellene kerülni.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet fűtés légszennyezettség Olvasson tovább a kategóriában