Jelenlegi árfolyamon 8000 milliárd forintnak megfelelő összeget (21 milliárd eurót) tervez az osztrák állam vasúti fejlesztésekre költeni 2024 és 2029 között. A tervet az osztrák állami vasúttársasággal (ÖBB) közösen dolgozta ki a klímavédelemért és a mobilitásért is felelős minisztérium.

• Egyrészt növelni szeretné az utasok számát, amit leginkább a nagyvárosi agglomerációs fejlesztésekkel érne el, másrészt a teherszállítás vasútra terelését akarja elősegíteni.

Miért fontos ez? Nyugat-Európa egyre inkább a kevésbé szennyező vasútra alapozná a közlekedés jövőjét. Egyre több országban egyre nagyobb léptékű fejlesztéseket jelentenek be és egyre több magánszereplő lép be a piacra. 

• Ausztriában 2024-től minden felnőtt díjmentesen kap egy úgynevezett Klimatickettet, amelynek ára jelenleg 821 euró, és országszerte egy évig lehet vele ingyenesen utazni vasúton, illetve egyéb tömegközlekedési eszközön, ezt korábban jelentették be.

Alulnézet: a fejlesztési összeg jelentős részét három nagy projekt viszi el, az észak-déli, azaz német-olasz összeköttetés szempontjából fontos Brenner bázisalagút, a Graz és Klagenfurt közötti gyors összeköttetés és a Semmering alá tervezett bázisalagút, ezek összesen közel 5 milliárd euróba kerülnek majd.

• Bécs és Graz között 50 perccel lenne rövidebb az út, 2 óra 40 percről 1 óra 50-re csökkenne. Az egymástól hasonló távolságra eső Budapest és Debrecen közötti utat jelenleg 2:28 alatt lehet megtenni (bár földrajzi és egyéb okok miatt nem lehet teljesen összemérni a két távot). 

Igen, de: az ÖBB nagyszabású terveit a helyi sajtó egyrészt azért kritizálja, mert szkeptikus abban, hogy valóság is lesz belőle, másrészt túlzottan fővároscentrikusnak tartja (ahol egyébként ma is jónak számít a vasúti közlekedés, nem úgy, mint vidéken).

Magyar relevancia: nyáron a magyar vonal felújítási munkáiból eredő késések miatt átmenetileg levágták a magyar vonatokat a hálózatukról, és az utasoknak Bécsben át kell szállniuk. A mostani terveknek három érdekesebb része van magyar szempontunkból.

• A Bécs és Budapest közötti menetidő – valamikor 2025 után, de még 2029 előtt – 2 óra 20 percre csökkenhet a mostani 2 óra 40 perről.
• A bécsi reptérhez új nyomvonalat építenek, amellyel Budapestről és Pozsonyból is közvetlenül el lehet majd érni a repteret (ez nem újdonság, a mostani bejelentés csak a korábbi terv megerősítése).
• Bécsből München felé 15 perces menetidő-csökkenést ígérnek, ami egyben azt is jelentheti, hogy a Budapest-München járatok összességében 35 perccel rövidülhetnek.

Lázár János építési és közlekedési miniszter a nyáron jelentette be, hogy egy akár 6000 milliárd forintos vasúti fejlesztési tervet készít, amelynek központi eleme a pályafelújítás és új járművek beszerzése lehet. A programra egyelőre nincs pénz, és azt teljes egészében még uniós forrásokból sem lehet előteremteni.

• Lázár kedden azt mondta, hogy a legsürgetőbb munkák elvégzéséhez is évekre lesz szükség, de jövőre belekezd a kormány a vasút felújításába.
• Vitézy Dávid korábbi közlekedésért felelős államtitkár nemrég számolt be arról, hogy Magyarország 256 millió eurót nyert el az uniótól a Nyíregyháza és Debrecen közötti fővonal felújítására.
• További nagy és méregdrága projekt a Déli körvasút hosszú ideje húzódó megépítése, de ebből csak az a Duna-híd készült el, amelynek sínei egyik oldalon sincsenek bekötve a rendszerbe, a budai oldalon pedig a lakosok és környezetvédők tiltakoznak ellene.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ ausztria Bécs Budapest-Bécs fejlesztés menetidő vasút Olvasson tovább a kategóriában