Az elmúlt napokban Magyarországon is rekordszint közelébe emelkedett a gáztárolók telítettsége, miközben több ország már a technikai határokat feszegetve bőven 100 százalék fölé töltötte tárolóit. A szokottnál is aktívabb tartalékolásnak csak részben a szigorú uniós előírás az oka: a kereskedők is próbálták kihasználni az alacsony nyári árakat, bízva abban, hogy egy téli dráguláson sokat kereshetnek. A jelentős készleteknek köszönhetően elég magabiztosan várhatjuk a telet, még akkor is, ha reális kockázata van, hogy az orosz szállítások újabb – Magyarország szempontjából is fontos – útvonalon állnak le.

Száz százalék felett

Múlt hét végén már a 98 százalékot közelítette a magyar gáztárolók telítettsége. Ez azt jelenti, hogy mostanra nagyjából 6,4 milliárd köbméternyi gázt helyeztek el a hazai egységekben, amely a teljes éves hazai fogyasztás durván kétharmadát fedezi. Ennél több gáz a magyar tárolókban csak a covid-járvány miatti árzuhanást követően, 2020-ban volt, de az elmúlt időszak trendjeit látva néhány napon belül az akkor telítettségi szintet is átléphetjük.

Ha így lesz, Magyarország is csatlakozhat azoknak az országoknak a csoportjához, amelyek mostanra rekordmennyiségű gáztartalékot halmoztak fel. A készletek lényegében mindenhol történelmi csúcson vannak. Olyannyira, hogy több országban az elméleti maximumot is meghaladta a tárolókba töltött gáz mennyisége: Portugáliában lassan 107, Romániában pedig 106 százalékos a töltöttség, de 100 százalék felett vannak a spanyolok is.

A látszólagos ellentmondásnak több magyarázata is lehet – mondta lapunknak Holoda Attila energiapiaci szakértő, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatója. Az egyik, hogy a tároló szempontjából a betöltött gáz térfogata számít, a piaci szereplőknek azonban az a fontos, hogy a gáz elégetése mennyi energiát termel. Így a tárolói kapacitásokat sem köbméterben, hanem jellemzően megawattórában adják meg. A különböző forrásból érkező földgáz fűtőértéke azonban eltérő lehet, azaz egy köbméter gáz elégetésével nem feltétlenül ugyanannyi energiát nyerünk.

Ha valaki gyakran nézeget gázszámlákat, akkor már szembesülhetett ezzel a problémával: a fűtőérték még Magyarországon belül is különbözhet régiónként, ezért nem is voltak teljesen egységesek az árak az ország különböző pontjain. Így viszont, ha magasabb fűtőértékű gázt töltenek a tárolóba, akkor a megawattórában megadott mennyiség úgy is lehet a maximális érték felett, ha köbméterben még nem érték el ezt a szintet.

A másik magyarázat, hogy a tárolók kapacitása általában egy technikai paraméter, amely annyira azért nem fix, hogy ne lehetne eltérni tőle. Bár vannak olyan esetek^*bizonyos kőzettípusoknál, ahol nem érdemes kockáztatni, ám egyes tárolóknál nagyobb lehet a rugalmasság. Az érintett országokban vélhetően az ilyenek vannak többségben.

Mindenesetre – részben az ilyen túltöltéseknek is köszönhetően – az uniós tárolókban összesen már több mint 106 milliárd köbméternyi gáz van. Ráadásul piaci pletykák szerint az európai kereskedők Ukrajnában is tároltak le gázt, így az összes tartalék még ennél a rekordszintnél is néhány milliárd köbméterrel magasabb lehet.

Sokat kaszálhatnak rajta

A szokásosnál is nagyobb tartalék részben annak köszönhető, hogy uniós előírás is volt erre. A tagállamoknak a tavalyi 80 százalékot követően ezúttal 90 százalékig kellett tölteniük a tárolóikat. Az sem véletlen azonban, hogy mostanra ezt a kötelező szintet is messze átléptük. A gáz nyári letárolása ugyanis csak részben biztonsági döntés, legalább ennyire üzleti kérdés is. Amellett, hogy a nagyobb téli felhasználás egy részét mindenképp nyáron kell bespájzolni,

a kereskedők az árak alakulása miatt is dönthetnek úgy, hogy több vagy kevesebb gázt töltenek a tárolókba.

Ha a betárolási időszakban alacsonyak az árak, és a szereplők arra számítanak, hogy ez nem marad így, akkor megéri nyáron sok gázt vásárolni, és azt tárolókba tölteni, majd télen drágábban eladni. Az idén valószínűleg ezt láthatjuk: az elmúlt hónapokban kifejezetten alacsonyak voltak a gázárak, amelyek azonban már a közelmúltban elkezdtek emelkedni, így kifejezetten jól járhat az, aki a nyáron vett gázt a következő hónapokban el tudja adni.

Bár az európai tárolókban mostanra felhalmozott 106 milliárd köbméternyi gáz sokéves összevetésben is hatalmas mennyiség, az uniós országok teljes téli-tavaszi fogyasztását azonban még így sem fedezi: tavaly november és január között használtak el durván ennyi gázt az EU-ban. A fűtési szezon azonban március-áprilisig tart, és a január utáni három hónapban még nagyjából 90-100 milliárd köbméter felhasználással lehet számolni.

Oroszok nélkül is

Ez azonban alapesetben gond nélkül bejön majd ebben az időszakban. Az idén eddig jellemzően heti 5-7 milliárd köbméter import futott be az EU-ba, ami azt jelenti, hogy

április közepéig jóval több mint 100 milliárd köbméter lehet a behozatal.

Még akkor is, ha időközben az Oroszországból érkező import tovább csökken, amit nem lehet kizárni. A bolgárok által a közelmúltban az orosz gázra kivetett – valószínűleg teljesen jogszerűtlen – tranzitdíj (vagy inkább extra vám) ugyanis kifuthat oda, hogy leállítják a szállítást a déli útvonalon, amelyen egyébként Magyarország is kapja az orosz gáz jelentős részét. A Gazpromnak ebben az esetben egyetlen megoldásként az Ukrajnán keresztüli szállítások fokozása maradna. Ha azonban erre Moszkva nem hajlandó, akkor előfordulhat, hogy az oroszok – ahogy más országokkal ez már megtörtént – Magyarország felé sem teljesítik szerződéses kötelezettségüket, és így tovább csökken az Európába érkező orosz import.

Ez ugyanakkor – mivel az oroszok már korábban leépítették az európai szállítások jelentős részét – heti mindössze néhány százmillió köbméter behozatal kiesését jelentené, aminek uniós szinten rövidtávon nem lenne komoly jelentősége. Egy ilyen fejlemény

az árakat biztosan megmozgatná, de európai szinten ellátási gondokat nem okozna.

A legérzékenyebben azokat az országokat érinthetné, amelyek még most is jelentős részben támaszkodnak az orosz behozatalra, így hazánk mellett Szlovákiát és Ausztriát^*Igaz, utóbbiakat kevésbé, mert hozzájuk eddig is főleg Ukrajnán keresztül futott be az orosz import.. Ahogy azonban Holoda Attila erre felhívta a figyelmet: ezekben az országokban a teljes gázfogyasztáshoz képest is kifejezetten magas a tárolói kapacitás, vagyis az érintett államok saját igényeikhez viszonyítva jelentős tartalékokkal rendelkeznek.

Amint erről már volt szó, a magyarországi készletek jelenleg a teljes éves hazai fogyasztás kétharmadát tudnák fedezni, és hasonló az arány Szlovákiában, míg Ausztriában ennél is magasabb^*Több mint egyévnyi fogyasztást tudna fedezni a tárolókban lévő gáz.. Arról nem is beszélve, hogy ugyan a magyar kormányzati kommunikáció arról szól, hogy ki vagyunk téve az orosz importnak, ha szükség lenne rá, a kieső behozatal jelentős részét tudnánk pótolni máshonnan.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÖmlik az európai gáz Ukrajnába, Magyarországról isTavaly az uniós tárolók ilyen töltöttsége mellett hatalmasat zuhant a gáz ára. Most azonban ez nem történt meg, részben azért, mert a felesleget Ukrajnába viszik a kereskedők.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMár nem az oroszoktól függ az európai gázpiac8 éve nem jött olyan kevés gáz Európába, mint szeptember elején.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Gazprom profitját védte Szijjártó Péter, amikor Moszkvából ment neki a bolgároknakVehemensen kritizálta a bolgár kormányt egy pénteki nyilatkozatában Sziijjártó Péter egy új adó miatt, amely tényleg nem EU-konform, de ezzel nekünk egyáltalán nem kellene foglalkoznunk.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Vállalat gáz gázfogyasztás gáztároló orosz gázimport Olvasson tovább a kategóriában