A Belügyminisztériumtól kapott adatok szerint jelenleg Magyarországon 224 állami fenntartású iskolában nincs tornaterem vagy tornaszoba. Mivel összesen 2772 állami iskola és középfokú iskolai feladatot ellátó köznevelési intézmény működik, ez azt jelenti, hogy az iskolák 8,1 százalékában nincs tornaterem vagy tornaszoba, más néven féltornaterem.
Sok vagy kevés
Összesen 4 évből vannak adataink a tornaterem nélküli iskolák számáról. Így kiderült, hogy 2019-től mostanáig csökkent a tornaterem nélküli iskolák száma és aránya is. Ahogy arról nemrég részletesen írtunk, az elhúzódó és sokáig akadozó Nemzeti Oktatási Infrastruktúra Fejlesztési Program (NOIFP) 9 éve alatt a kormány több mint 20 milliárd forintból mintegy 40 iskolai tornatermet épített, és a program érdemben csökkentette a tornaterem nélküli iskolák számát – de az arányuk még utána is 8 százalék felett jár.
Az ország egyik legszegényebb településének, Arlónak például hiába ígérte meg évekkel ezelőtt a kormány a tornatermet, a beruházást a költségvetés nehéz helyzete miatt idén bizonytalan időre befagyasztották.
Természetesen elképzelhető, hogy egyes tornaterem nélküli iskolák diákjai önkormányzati vagy egyéb fenntartású, közelben lévő tornaszobát, tornatermet, edzőtermet is használhatnak, nem beszélve az épületfolyosók, lépcsők, tantermek kreatív használatáról.
Ugyanakkor az is tény, hogy a fenti adatok csak a bármilyen tornaterem nélküli iskolák számát adják meg – számos iskolában van egy-két tornaszoba vagy tornaterem, de a diákok számához képest az nem elegendő.
További fejlesztésre lenne szükség
Egy 2021-es tanulmány és reprezentatív felmérés a testnevelésórák és az iskolák infrastrukturális ellátottságának kapcsolatát vizsgálta. Konklúziója szerint a megkérdezett iskolaigazgatók döntően azt jelezték vissza, hogy intézményükben nincs megfelelő számú tornaterem. “Ez alapján indokolt lenne további létesítményfejlesztés, akár intézményi, akár települési szinten, hogy a testnevelés órákhoz szükséges infrastruktúra rendelkezésre álljon.”
Az igazgatóknak csupán 30 százaléka mondta azt, hogy nincs teremhiány és zavartalanul folynak a testnevelésórák.
A kormány több mint 10 éve, a 2012/13-as tanévben vezette be a kötelező mindennapos testnevelést. Azóta más stratégiai kormánycélnak része a mozgás és sport népszerűsítése, főleg a fiatalok körében, ugyanis nemzetközi összevetésben kifejezetten rossz a magyarok egészségügyi állapota, amiben jó eséllyel az is szerepet játszik, hogy nagyon keveset mozgunk. A legutóbbi, tavaly szeptemberben végzett uniós felmérés szerint a magyarok 59 százaléka soha nem sportol, ami az egyik legrosszabb arány a közösségben. Ráadásul ez a mutató öt év alatt jó tizedével nőtt, ennél pedig csak a lengyelek aktivitása romlott többet 2017 óta.
2016 és 2020 között a sporthoz és szabadidős tevékenységhez, szolgáltatásokhoz köthető költségvetési kiadások évente átlagosan 300 milliárd forintot tettek ki. Az NIOFP tornaterem-építési része évente átlagosan nem érte el a 3 milliárd forintot. Összevetésképp: az atlétikai stadion felépítése önmagában 250 milliárdba került.
Arról nem tudunk, hogy további tornaterem-építési programot tervezne a kormány, de arról itt írtunk, hogy a kormányzatban jelen van a szándék a szabadidős sport állami támogatásának növelésére.
Élet
Tisztulni kezd az őskáosz az elektromos rollereknél
Két hónap múlva már csak kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással lehet bizonyos elektromos rollerekkel közlekedni.
Így lehet magyar átlagnyugdíjból élni a spanyol tengerparton
Romantikus álom vagy nagyon is kivitelezhető valóság? Mekkora tőke és nyugdíj kell hozzá? Megkérdeztük azokat, akik már kint élnek, és azokat, akik segítenek a kiköltözőknek.
Durván az olcsó élelmiszerek felé lökte az infláció a bevásárlásokat
A vásárlások értéke jóval nagyobb mértékben csökkent tavaly is, mint a volumen, vagyis nagyon nagy arányú volt a lefelé vásárlás.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
