Jóval kevesebben fáznak Magyarországon az uniós átlaghoz képest
Az európaiak 9,3 százaléka, tízből egy ember nem tudta számára megfelelően melegen tartani lakását tavaly az Eurostat adatai szerint. Ez jelentős, 2,4 százalékpontos növekedés 2021-hez képest.
A mutató önbevalláson alapul, tehát szubjektív. Az egyes háztartások társadalmi és kulturális jellemzői erősen befolyásolják, kinek mit jelent otthonának megfelelően melegen tartása.
A legtöbben Bulgáriában, Cipruson, Görögországban és az Ibériai-félszigeten fáztak 2022-ben, míg Finnországban, Luxemburgban és Szlovéniában okozta a legkevesebb gondot a lakás felfűtése megfelelő hőfokra.
Magyarországon az uniós átlag fele, a lakosság 4,7 százaléka érezte úgy, hogy nem tudja elég melegen tartani az otthonát.
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.