Míg az EU-s tagállamok többsége jelentős mértékben leépítette oroszországi importját, Magyarország számottevően növelte. Így mostanra Magyarország lett Oroszország második legnagyobb exportpartnere az uniós országok között, pedig a háború előtt még a középmezőnyben voltunk. 

Számokban: Ukrajna megtámadása óta kevesebb mint ötödére esett az EU oroszországi importjának aránya, és az export is jelentősen csökkent. 

• A behozott áruk értéke alapján Bulgária (+79%) és Csehország (+35%) mellett egyedül Magyarország (+73%) növelte érdemben importját Oroszországból. A döntő többségnél drasztikusan csökkent ez a mutató: a tagállamok 60 százaléka legalább 70 százalékkal kevesebbet költött orosz árukra, mint 2021 elején. 
• Magyarország abszolút mértékben Oroszország második legfontosabb EU-s célországává vált Hollandia mögött, pedig a háború előtt Németországba még a magyar forgalom tízszerese ment. 

Alulnézet: Magyarország szinte kizárólag szénhidrogéneket importál Oroszországból, tavaly nagyjából a magyar földgázfogyasztás 80-85 százaléka származott Oroszországból, a kőolajnál pedig 80 százalék körüli volt az orosz import aránya. 

Tágabb kontextus: az EU embargót vezetett be az orosz kőolajra, de Magyarország, Csehország, Szlovákia és Bulgária átmeneti mentességet kapott. A magyar kormány visszatérően arra hivatkozik, hogy ki vagyunk szolgáltatva az orosz kőolaj- és földgázszállításoknak, az elmúlt másfél év azonban azt mutatta, hogy ez nem így van. 

• Ahogy a lenti ábrán is látszik, számos európai ország lényegében teljesen leépítette az orosz importját. A balti államok vagy Lengyelország importját is nagyobb részben határozta meg Oroszország, mint Magyarországét, mégis jelentős mértékben vagy szinte teljesen leépítették az orosz importot. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat külkereskedelem orosz-ukrán háború Oroszország Olvasson tovább a kategóriában