(Nemeskéry Gergely a HOLD Alapkezelő részvényelemzője, Szabó László a felügyelőbizottságának elnöke, Zsiday Viktor a HOLD-nál elérhető Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője.)
Befektetői szemmel milyen állapotban van most a magyar mezőgazdaság? Hogyan valósulhat meg az élelmiszerárak emelése annak érdekében, hogy hosszabb távon biztosítható legyen a mezőgazdasági termelők valós költségeken alapuló hatékony működése? Mi várható a termőföldpiacon? A HOLDBLOG olvasói által feltett kérdésekre a HOLD Alapkezelő szakértői válaszolnak.
Bár a koronavírus-válság és az orosz-ukrán háború hatására elszálló energia- és terményárak jócskán visszaestek a 2022-es csúcsokról, de ahogy a Bloomberg mezőgazdasági indexén is látszik, hosszú távon magas szinten stabilizálódtak az árak. Ez tehát továbbra is érdemben befolyásolja a régió agráripari szereplőinek a működését – mondja Nemeskéry Gergely, a HOLD Alapkezelő részvényelemzője arra a kérdésre, hogy befektetői szemmel milyen állapotban van most a magyar agrárium.
Az orosz-ukrán konfliktus egyik nagy meglepetése az volt, hogy milyen gyorsan új útvonalakat sikerült találni az ukrán termények exportja számára. Természetesen továbbra is fontos, hogy újra legyen olyan egyezmény, ami a tengeri útvonalat biztosítja a gabonaexporthoz. Ettől függetlenül, a vártnál sokkal gyorsabban történik a gabonakivitel vasúton a közép-európai országok irányába, ahol gondot is okozott a helyi termelőknek a hihetetlenül olcsó ukrán gabona.
Az összeeső gázárak hatására szépen lecsorogtak a műtrágyaárak, így elmúlt a tavalyi félelem, hogy versenyképtelenné válnak a régiós műtrágyagyárak. Mivel a műtrágya az egyik legjelentősebb mezőgazdasági input, ennek árváltozása meghatározza a gazdák árazását és az éves profitjukat is. Mindeközben a világpiaci gabonaárak a 2021-es szintekre estek vissza, historikusan ugyanakkor ez még mindig magas szintnek számít.
A régiós mezőgazdaságban most a fő probléma az, hogy azok a termelők, akik magas árakon szerezték be az inputokat (például a műtrágyát, a növényvédőszereket, a vetőmagokat), most alacsonyabb áron tudják értékesíteni a terményeiket, mint a megelőző két évben.
A magas költség és alacsonyabb bevételi oldal miatt kedvező idei terméshozam mellett is előfordulhat, hogy veszteséggel zárják a gazdák az évet.
A régiós országok közül Romániából hallottunk már fizetési nehézségekről, de valószínűleg itthon is lesznek rosszul időzítő gazdák, akik finanszírozási problémával nézhetnek szembe. Észben kell tartani azonban, hogy a magyar mezőgazdaság koncentráltabb, mint a keleti szomszéd agráriuma – itthon a nagyobb szereplők jobban tudják kezelni a kockázataikat.
Az időjárás kegyes volt Európához: a tavalyi szárazság után idén bőven volt (és van) csapadék, jó termésre lehet számítani. A dél-európai országok továbbra is küszködnek szárazsággal, ott állami segítségre is szükség lehet a gazdák túlélése érdekében. A mi régiónkban rekordtermés várható, mert a víztározók is fel vannak töltve, ami csökkenti az előttünk álló időszak időjárásából fakadó kockázatokat.
Összességében tehát magas terméshozam várható, a profitmarzsokban viszont zsugorodás lehet, a korábban magas áron vásárolt inputok és az időközben összeeső világpiaci terményárak miatt.
A hosszabb távú kilátásokat ugyanakkor alapvető strukturális kérdések is befolyásolják. A témában Szabó László, a HOLD Alapkezelő felügyelőbizottsági elnöke (aki jelenleg már maga is agrárvállalkozó) az elmúlt időszakban sokat publikált és nyilatkozott. Így az erre vonatkozó kérdést közvetlenül hozzá intézte egy olvasó: hogyan képzelné el az élelmiszerárak emelését?
A HOLD „duplanyugdíjas” elnöke szerint a legfontosabb cél, hogy az élelmiszerárak tükrözzék a valódi ráfordításokat. Jelenleg a költségek jelentős részéről nem veszünk tudomást, ezek a társadalomra lőcsölt externáliák formájában jelentkeznek, ezért az optimalizálás érdelében elkerülhetetlen minél pontosabb kimutatásuk.
Az externáliák valódi költséggé alakítása nem új gondolat, ez a folyamat a legtöbb iparágban már régen elkezdődött. Az átállás persze nem egyszerű. Vannak viszonylag egyszerű lépések, mint például a termőtalaj vastagsága és szervesanyag-tartalma csökkenésének vagy a folyóvizekbe kerülő foszfor- és nitrogénszennyezés mértékének számszerűsítése. Szintén nagyon lényeges azoknak a bonyolultabb hatásoknak a megközelítő árazása, amelyek a különféle tömegesen használt kémiai anyagok (rovarirtók, totális gyomirtók, antibiotikumok) és az emberi egészség romlása között állnak fenn.
Arra számítok, hogy a valódi költségek kimutatása világossá teszi, hogy a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlat valójában fenntarthatatlanul drága
– írta Szabó László, aki szerint ebből következik, hogy a kizárólag a termésmennyiségre optimalizáló gyakorlat felváltása az emberi egészségre koncentráló gazdálkodással valójában nem növeli, hanem csökkenti a táplálkozással kapcsolatos társadalmi összköltséget.
Az externáliák valódi költséggé konvertálása azt is világossá teszi, hogy egyrészt a mezőgazdasági termékek ipari célú hasznosítása (például bioüzemanyagok) valójában pazarló, ezért ezzel nagyrészt fel kell hagyni, másrészt hosszú távon a húsfogyasztást elsősorban a külterjesen tartott állatok húsának fogyasztására kell alapozni (és csökkenteni).
Ennek a két hatásnak az eredőjeként számottevő mezőgazdasági terület szabadulhat fel az intenzív hasznosítás alól. Ezek a tartalékok egyrészt kezelhetővé teszik az emberi egészségre optimalizáló mezőgazdasági művelés terméshozamának csökkenését, másrészt megteremtik az elkerülhetetlennek látszó hazai vízmegtartó-képesség növeléséhez szükséges (időszakosan víz alá kerülő) területek biztosítását.
A HOLD felügyelőbizottsági elnöke úgy gondolja, hogy a helyzet nem reménytelen. A nagyrészt zárt, erőteljesen a támogatások által meghatározott európai mezőgazdaságban elméletileg megindulhat egy olyan folyamat, ahol a gazdák profitjának nagy részét jelentő támogatás a jövőben kizárólag egészséges élelmiszerek fenntartható előállítását preferálja. Lehet, hogy ennek a folyamatnak a kezdeti suta lépéseit tapasztaljuk a jelenlegi agrártámogatási stratégia módosításában. Amíg azonban a fogyasztók számára nem válik világossá, hogy egészségügyi kiadásaik, befizetett adójuk nem elhanyagolható része a káros mezőgazdasági gyakorlat negatív következményeiből adódik, addig nem várhatunk lényegi társadalmi támogatottságot. Szabó László szerint mindebből következik is, mivel kellene kezdeni.
A termőföld mint befektetés megítélésére vonatkozóan is érdeklődtek a HOLDBLOG olvasói. A kérdésre Zsiday Viktor, a HOLD-nál elérhető Citadella Befektetési Alap portfóliókezelője válaszolt. Álláspontja szerint a termőföldpiac eléggé behalt, nehéz nagy mennyiségben vásárolni, mert minden gazda ragaszkodik a saját területéhez, és a szinte garantált nyereségből, amelyet az extenzív mezőgazdaság jelenleg termel, folyamatosan új földeket venne, de eladó nincs nagyon. Ezek alapján új vételekre nem nagyon alkalmas a piac, de akinek van, annak azt javasolja, hogy tartsa, mivel a fenti kereslet-kínálati viszonyok miatt valószínűleg tovább kúsznak felfelé az árak.
Pénz
Fontos