Az Európai Unió statisztikai hivatala közzétette a tagországok 2021-es hulladékgazdálkodási adatait. Ahogy az Eurostat írja, a lakossági eredetű ugyan csak a teljes hulladékmennyiség 10 százalékát teszi ki, szerepe mégis nagyon fontos, mert összetétele komplex, mindenkit érint, a mennyisége pedig általában összefügg a fogyasztási szokásokkal.

A nagyobb gazdasági teljesítményhez és az annak köszönhető magasabb életszínvonalhoz általában nagyobb fogyasztás és így nagyobb hulladékmennyiség kapcsolódik, ezért mi most az adatbázisban Magyarország és néhány régiós ország mellé a magasabb gazdasági mutatókkal rendelkező Ausztriát is megnéztük.

Az egy főre eső hulladék mennyiségét az alábbi grafikonon mutatjuk be:

Látszik, hogy Ausztriában az elmúlt két évtizedben mindig jóval magasabb volt az egy főre jutó hulladék mennyisége, mint az összes többi kelet-európai országban. A 600 kilogramm körül stabilan álló osztrák adat 2020-ban (talán a koronavírus-járvány hatására) hirtelen 800 kilogramm fölé ugrott, és 2021-ben ott is maradt. Csehország és Szlovákia 2017 óta erőteljesen elkezdett ehhez a szinthez felzárkózni.

Magyarország viszont a 2000-es években még 450 kilogramm körüli szintről 2010-re 400 kilogramm közelébe csökkent, és a hulladéktermelés azóta ott stabilizálódott.

A következő grafikon azt mutatja meg, hogy ennek a hulladéknak hány százalékát hasznosították újra.

Ausztriában végig jóval magasabb, 60 százalék körüli az újrahasznosítás mértéke, de az is látványos, hogy a kelet-európai országok az ezredfordulós nagyon alacsony bázisról mind szépen zárkóztak fel az évek során, és ebben Magyarország az élen járt – egy darabig.

2018 után azonban a számok szerint a magyar újrahasznosítás mértéke csökkenni kezdett, miközben Lengyelország, Csehország és Szlovákia még növekvő mennyiség mellett is folytatta az osztrák szinthez való közeledést. A 2020-ban nagyon megugró osztrák mennyiségi adat sem jelentette azt, hogy az ottani magas újrahasznosítási arány lecsökkent volna.

Játék a számokkal, de 2021-ben egy osztrák lakos évente 835 kilogramm hulladékot termelt, amelynek 62,5 százalékát hasznosították újra, így 313 kilogramm nem újrahasznosított hulladékkal terhelte meg a környezetet. Ugyanebben az évben egy átlagos magyar lakos csak fele ennyi, 416 kilogramm hulladékot termelt, és mivel ennek 34,9 százaléka ment újrahasznosításra, a „maradék” 270 kilogramm lett, azaz némileg kevesebb, mint az osztrák adat.

Ha így számolunk, akkor az általunk választott országok közül egyébként a lengyelek terhelik legkevésbé újrahasznosítatlan hulladékkal a lerakókat, náluk egy főre évente már csak 216 kilogramm ilyen szemét jut.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHárom történet arról, hogy ha gyártani akarsz valamit, először nézz körül a kukábanÉrdemes belenézni a szemetesbe, ténylegesen és akár átvitt értelemben is, mert ott rengeteg termék alapanyaga lehet. Bemutatunk három egyszerű, de működő vállalkozást Hollandiából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Élet Eurostat hulladék újrahasznosítás Olvasson tovább a kategóriában