(A szerző a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője)

A hazai bankok az idei év első hat hónapjában 256,9 milliárd forint értékű lakáshitelt adtak ügyfeleiknek. Ennél gyengébb adatot utoljára 2016-ban produkált a hazai piac, akkor 217,4 milliárd forint volt ez az összeg. Ám a két tételt nem érdemes összehasonlítani, hiszen akkoriban egy használt lakás átlagos négyzetméter ára Magyarországon 191 000 forint volt, míg új lakásé 325 000 forint. 

Ehhez képest a KSH adatai szerint az idei év első negyedévében a használt lakások átlagos négyzetméterára 438 000, az új lakások esetében 965 000 forint volt.

Ehhez igazodott az átlagosan felvett hitelösszeg is. 2016-ban ez 6,3 millió forint körül volt, ami egy 33 négyzetméternyi használt és közel 20 négyzetméternyi új lakás megvásárlására volt elegendő. Az idén júniusban folyósított lakáshitelek 11,27 milliós átlagértéke nem egészen 26 négyzetméternyi használt és kevesebb, mint 12 négyzetméternyi új lakás megvásárlását fedezi. 

A KSH adataiból tudható, hogy 2016-ban egész évben 85 ezer lakáshitelt folyósítottak a bankok. Az idei év első félévében ugyanakkor alig több, mint 25 ezer szerződés született. Ezt a nagyságrendet behozni csak akkor lehetne, ha a 2017-19-es csúcsokon pörögne a hitelezés a második félévben, ám a 4724 darab júniusi szerződéskötésszám csak tavaly november óta számít csúcsnak. Még a a pandámia második hullámában, 2021 januárjában is több szerződést kötöttek (5300).

A bankokat a szerződések számánál persze jobban zavarja az, hogy a lakáshitelpiacról 2021-hez képest eltűnt a hitelek kétharmada – 2022 I. félévét még 775 milliárd forintot meghaladó új szerződésállománnyal zárták a hitelintézetek.  

A gyenge adatsor ellenére van néhány olyan pont, ami alapján a helyzet javulásába lehet és kell is bízniuk a bankoknak. Vegyük őket sorba.

Az infláció mérséklődése

Júliusban már „csak” 17,4 százalékos pénzromlást mért a KSH. A következő hónapokban nagyon sok mindennek kellene elromlania ahhoz, hogy a bázishatásokkal felerősítve ne zuhanjon az egyszámjegyű tartományba az infláció. Miután a mostani válságban nem kerültek utcára tömegével emberek, sőt a munkaadóknak a jó munkaerő megtartása érdekben még az infláció hatását mérséklő béremelésekkel kellett kalkulálniuk, az év második felében az emberek egyre nagyobb része dönthet úgy, hogy belevág a korábban elhalasztott beruházásokba. 

Csökkenő kamatok

Ezt a kedvet erősítheti az a tény is, hogy az infláció mérséklődésével a pénzpiaci kamatok csökkenése tovább folytatódhat, s ennek következtében a bankok is mérsékelhetik az inflációval összevetve még mindig igen visszafogott, ám ennek ellenére utoljára 2012-ben látott mértékű lakáshitel-kamataikat. Az emberek számára nem kell sok: 2016-ban a KSH 0,4 százalékos éves pénzromlást mért, a lakáshitelek átlagkamata mégis 5 százalék felett volt. 

Az ingatlanpiac később reagál

Amit az emberek elveszthetnek a kamaton, azt behozhatják az ingatlanárakon. A különböző felmérések egyöntetű véleménye szerint az ingatlanpiacon az árak növekedése megállt, s az eladók egyre komolyabb része kényszerül arra, hogy csökkentse azt az összeget, amennyit kapni akar a lakásáért. Nincs szó persze a lakásárak összezuhanásáról, ám a következő hónapokban igenis a szemeseknek áll a világ. 

Keresletet hoz a jogszabályok változása

Bizakodhatnak a pénzintézetek abban, hogy a következő hónapokban komolyabb keresletet támasztanak a jövő évtől változó CSOK szabályok. Mint ismert, a kormány döntése értelmében már csak év végéig igényelhető a klasszikus CSOK, 2024-től már csak a kistelepüléseken elérhető falusi CSOK (és a hozzá kapcsolódó CSOK hitel) lesz elérhető. A CSOK hitel a bankok számára az egyik legjövedelmezőbb kölcsön, köszönhetően a gáláns kamattámogatásnak. Ha emelkedik a kereslet, az a következő hónapokban támaszt adhat a bankoknak – addig bizonyosan, amíg a kamatszintek mérséklődése (és az életviszonyok javulása) vissza nem hoz egy nagyobb ügyfélkört a lakáshitelpiacra. Megjegyzendő: hiába volt a támogatott lakáshitelek kihelyezése a júniusi 10,2 milliárd forintot leszámítva idén minden hónapban egyszámjegyű, a teljes lakáshitel-kihelyezésen belül még mindig 20 százalék körüli a támogatott hitelek aránya, ami – az MNB zöld hitel 2021. év végi – 2022. tavaszi boomját leszámítva átlagos, vagy annál kicsit nagyobb mértékűnek számít. 

Már keresnek a bankok a lakáshiteleken

A kereskedelmi bankok a 10 évre fix törlesztést biztosító hitelek átlagos kamatszintjét 2021 decembere óta az aktuális pénzpiaci referenciahozamhoz (10 éves BIRS) képest alacsonyabb szinten állapították meg. Ez változott meg idén márciustól, amikortól a folyósított 10 évre fix lakáshiteleken egyre komolyabb mértékű kamatfelárat tudnak érvényesíteni a bankok – júniusban ez a mérték az 1 százalékot is meghaladta. A végig fix hitelek esetében később, csak 2022 márciusában lett negatív a kamatfelár, s ott már január óta „keresnek” a bankok a kölcsönökön. Ez a tétel az ügyfelek számára nem feltétlenül azért fontos, mert a bankok jobban megszedik magukat, hanem azért, mert így az egyre komolyabb kamatfelár egyre komolyabb akciós lehetőséget biztosít a hitelintézetek számára. Mindez banki oldalról szemlélve úgy hangzik, hogy több lehetőség van arra, hogy olyan árazást alakítson ki az adott bank, ami lehetővé teszi számára, hogy elérhesse az üzletpolitikai célként meghatározott lakáshitel-folyósítási összeget. 

Bárhogy is történjen a következő hónapokban, az biztos, hogy az idei év a 2010 és 2012 közötti időszakhoz hasonlóan, fekete betűkkel kerül majd be a lakáshitelezés történetébe. Ám az, hogy mennyire lesz zárójeles az idei év, az bizony a következő hónaptól függ. 

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz bankok hitel lakáshitel lakásvásárlás Olvasson tovább a kategóriában