Az ukrajnai háborút is befolyásolhatja, hogy Kína korlátozza a drónok kivitelét
Exportellenőrzési rendszer bevezetését jelentette be hétfőn Kína egyes pilóta nélküli repülőeszközökkel és azok részegységeivel kapcsolatban nemzetbiztonsági okokra hivatkozva. A kereskedelmi minisztérium bejelentése szerint az intézkedés szeptember 1-jén lép hatályba, és egyebek mellett drónok motorjaira, lézereire, kommunikációs berendezéseire, valamint drónelhárító eszközökre terjed ki.
Egy katonai szóvivő emellett arról beszélt, hogy az intézkedés egyes civil drónokra is vonatkozik, továbbá egyetlen drónt sem szabad katonai célokra exportálni – írta meg a Reuters.
Ez alapján jelenleg nehéz lenne megmondani, hogy pontosan mely termékekre vonatkoznak majd új szabályok, illetve ezek mennyiben korlátozzák a kivitelt. Az ukrajnai háború szempontjából ennek óriási jelentősége van, hiszen darabszámot tekintve mind az orosz, mind az ukrán hadsereg többségében olyan drónokat használ, amelyek eredetileg civil rendeltetésűek.
A legnépszerűbbnek a kínai DJI különböző típusai számítanak, rengeteg olyan ukrán és orosz adománygyűjtő kezdeményezés volt, illetve fut jelenleg is, ahol a DJI egy-egy meghatározott típusának beszerzésére gyűjtenek pénzt önkéntesek. Pedig a vállalat már tavaly áprilisban bejelentette, hogy felfüggeszti ukrajnai, illetve oroszországi tevékenységét, mert nem szeretné, hogy gyártmányait katonai célokra használják.
Mint azonban várható volt, ennek nem lett sok hatása: Ukrajnába többségében addig is nyugati országokból érkeztek a kínai drónok, az oroszok pedig már gőzerővel dolgoztak a szankciókat és tiltásokat megkerülő importcsatornák kialakításán.
Ahhoz valószínűleg egészen drasztikus szabályozás és ellenőrzés kellene kínai részről, hogy elapadjon a kínai drónok harctérre áramlása. Hiszen civil eszközökről van szó, és többségében még csak csúcstechnológiásnak sem lehet mondani ezeket az eszközöket. Sok olyan eszköz bevetéséről van felvétel, amellyel békés országokban például esküvőket filmeznek vagy céges imázsfilmeket forgatnak.
Vannak persze azért ennél extrémebb esetek is: a kazah-kirgiz határon például egy olyan szállítmányt kapcsoltak le, amelyben minden egyes drón ötmillió forintnak megfelelő összegbe került, és 30 kilónyi terhet tud a levegőbe emelni, mert ezeket az eszközöket a mezőgazdaságban permetezésre használják. A gyanú szerint a végállomás Oroszországban nem erre alkalmazták volna őket, hanem – némi módosítás után – gránátok ledobására. Nagy becsben állnak ugyanis azok a drónok, amelyek nemcsak egy-két kézigránátot tudnak hordozni, hanem akár hat-nyolc 40 milliméteres vagy akár nagyobb űrméretű gránátot is.
A felvevőpiac pedig szinte végtelen: a brit Royal United Services Institute védelmi politikai agytröszt májusi elemzése szerint az ukrán csapatok havonta tízezer drónt veszítenek. Ezt részben az magyarázza, hogy ezek döntő többségét civil felhasználásra gyártották, így semmiféle védelemmel nem rendelkeznek az elektronikus zavarással szemben, amely az oroszok egyik erőssége. Az ukránok ugyan ebben nem annyira jó, de minden bizonnyal az orosz drónveszteség is ezres nagyságrendű havonta.
Így üzleti szempontból sem mindegy Kína számára, hogy milyen szigorúan korlátozza a drónexportot. Drákói intézkedések esetén mindenesetre a harcoló feleknek új drónbeszállítók után kell nézniük, ami végső soron a harcok menetét is befolyásolhatja.
Tech
Nemcsak a Temu tarolása a probléma, hanem hogy kicsi a magyar piac
A csehek és a lengyelek kiugróan jók, de Románia és még Horvátország is előttünk jár az e-kereskedelmi piac mutatóiban.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Elmegy a piac a magyar e-kereskedők mellett
Vége annak az egyszerű korszaknak, amikor a Kínából nagyban megvett árut kettes szorzóval itthon simán el lehet adni.
Fontos
Megmutatjuk, hogyan gyűltek a NER-elit ezermilliárdjai
A nyolc leggazdagabb NER-üzletember együttes vagyona tíz évvel ezelőtt még 50 milliárd sem volt, most viszont már a 2000 milliárd forintot is jóval meghaladja.
Hiába szeretnék sokan, nem lehet csak úgy lejönni a földgázról
Bár jelentősen csökkent a magyar vállalatok földgázfelhasználása, az ipari szereplők nagy része, ha akarna, sem tudna szabadulni a földgáztól.
Nem ért véget a magyar cégek szenvedése a tavalyi csődhullámmal
Korlátozott forgalomnövekedés, csökkenő árrés és az exportáló cégek szenvedése a kereslet hiánya miatt: ezek lesznek a legnagyobb idei céges kihívások.
