(A szerző az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.) 

Sok elemzést lehetett olvasni az utóbbi időben a május végén kihirdetett, a magyar megtakarítók széles körét érintő új intézkedésekről. Ezek szinte mindegyike a negatív következményeket taglalja, illetve azt, hogy ez a helyzet mennyire hozza versenyhátrányba a többi megtakarítási formát a lakossági állampapírokkal szemben. Az alábbiakban egy olyan pozitív hatásra, illetve lehetőségre hívnám fel a figyelmet, ami talán sokaknak elkerülte a figyelmét, de érdemes végiggondolni, amikor a megtakarításainkról döntünk.

A hozott intézkedések részleteit nem taglalnám, azokat mára már mindenki ismeri, és kiváló összefoglalókat lehet találni itt, itt és itt. A lényeg, hogy a szocho bevezetése a lakossági megtakarítások különböző formáit próbálja átterelni az állampapírpiacra, míg a befektetési alapokat, illetve a bankokat érintő új szabályok az intézményi állampapírpiacon próbálnak meg addicionális keresletet gerjeszteni. 

A magyar gazdaság és költségvetés állapotát követő elemzők számára az utóbbi két intézkedés célja egyértelmű: minél nagyobb keresletet teremtve minél jobban leszorítani az állampapírhozamokat. Teljesen érthető ez a gazdaságpolitika részéről, hiszen egyre nagyobb terhet jelent a költségvetésnek a megemelkedett kamatteher finanszírozása. Egyes becslések szerint ez kiadási tétel a GDP 2,3 százaléka körül alakult 2021-ben és az azt megelőző három évben, ami idén 3,8 százalékra, jövőre pedig 4,1 százalékra emelkedhet.

Fontos megjegyezni, hogy a lakossági állampapírok kamata és a piaci körülmények között kialakult intézményi állampapírhozamok között, ha nem is szoros, de mindenképpen van egyfajta kapcsolat. A legtöbb esetben az intézményi hozamok „vezérlik” a lakossági kamatokat, tehát a piacon kialakult kötvényhozamokat kisebb-nagyobb késéssel követ a lakossági kamatszint.

Ha a jövőben is igaz lesz ez az összefüggés (már láthatóak ennek jelei a prémium magyar állampapír által az infláció felett kínált „prémium” csökkentésében), és sikeres lesz hosszú távon a piaci hozamok leszorítása az addicionális kereslet generálása révén, akkor előbb-utóbb a lakossági állampapírok kamatszintje is csökkenésnek indul. Ez tehát az egy olyan hatás, ami várhatóan tompítja a kritikákban megfogalmazottakat, hiszen csökkenti a lakossági állampapírok vonzerejét a többi megtakarítási alternatívával szemben. 

A másik pozitív hatás már közvetlenebbül érinti a befektetési alapokat, és azon belül is a kötvényalapokat. Rövid távú hatásként a bejelentett intézkedések megnövelték a hazai kötvényalapok által idén elért, már eddig is elég szép hozamokat, így azon megtakarítók, akik tartottak a portfóliójukban ilyen alapokat, kifejezetten jól jártak. A kihirdetett intézkedések ugyanis a kötvénypiac szinte teljes spektrumán éreztették hatásukat: a rövid diszkontkincstárjegyekre megnőtt a kereslet az értékpapíralapok irányából a likvid eszközökre vonatkozó szabályok miatt, míg a hosszabb kötvények irányába a bankok és szintén azok a kötvényalapok mozdultak el, amelyek profitálni akarnak az extra kereslet hozamleszorító hatásából. Ugyan az állampapírok arányát a bankok esetében csak jövő évtől figyeli a szabályozó, a már elindult kamatnormalizációs környezetben a bankok is szeretnének minél magasabb hozammal megszerzett kötvényekben ülni a törvényben rögzített időszakban. Ráadásul nem csak a fix hozamú papírok raliztak nagyot, hanem a 2027-ben és 2032-ben lejáró változó kamatozású állampapírok is nagyot mentek pár nap alatt, hiszen ezek kezdő hozama még mindig 15 százalék feletti volt, és ezek a lebegő kamatozású instrumentumok jobban illeszkednek némely bank portfóliójába az eszköz-forrás menedzsment szempontjából.

Az intézkedés utáni napokban a 10 éves állampapír hozama 86, az 5 évesé 75, míg a 3 évesé 67 bázisponttal csökkent, míg az egyéves diszkontkincstárjegyé 12,80%-ról 11,61%-ra csökkent. A kötvényalapoknál egészen drámai volt a hatása ezeknek a folyamatoknak: a hosszú kötvényekbe fektető alapok árfolyama majd 4%-ot emelkedett a rendeletek megjelenése után eltelt két hét alatt, de a rövidebb kötvényekbe fektető alapok között is volt olyan, amelynek közel két százalékkal emelkedett az árfolyama ugyanezen időszak alatt. Ez egy olyan átértékelődési hatás (a piaci hozamok csökkenése következtében bekövetkező árfolyamemelkedés), amit a lakossági állampapírpiacon nem tud felmutatni.

Kérdés, hogy meddig tart ki a lendület, és az egyszeri, rövidtávú reakció után meddig lesz érezhető ez a kamatleszorító hatás. Ameddig a külföldi befektetők továbbra is bizalmat szavaznak a magyar eszközöknek, és a kamatcsökkentési ciklust hitelesen tudja folytatni a jegybank, addig mindenképpen nagy valószínűséggel tovább mérséklődő hozamokat láthatunk. A kormányzat nagy keresletet támasztott ezzel az intézkedéssel az intézményi piacon: a befektetési alapoknak a július 1-i határidőig  nagy mennyiségben diszkontkincstárjegyet, illetve állampapírt kell venniük, míg a bankoknak a mérlegük méretéből fakadóan folyamatosan kell majd állampapírokat vásárolniuk, hogy jövőre maximalizálni tudják az adókedvezményt. Ahogyan az lenni szokott, ebbéli igyekezetükben túl sokan próbáltak minél nagyobb mennyiséget minél gyorsabban megszerezni, ami most meg is látszik a kötvényárakon. Azt azonban nem tudjuk, hogy, hogy a gazdaságpolitika milyen mértékű hozamcsökkenést remélt az intézkedésektől, de ha nem érte el, vagy nem éri el azt a közeljövőben, akkor további intézkedésekre lehet számítani.

Érdekes módon, a sok nem szándékolt másodlagos hatás között ezekkel az új szabályokkal, illetve a ki nem mondott szándékkal, hogy leszorítsa a kötvényhozamokat, az állam éppen hogy megnöveli a hazai kötvényalapok hozampotenciálját. Ez látható is a fent bemutatott rövid távú, valamint az idei teljesítményeken is: idén eddig a jellemzően éven túli lejáratú kötvényekbe fektető kötvényalapok 12-16 százalék körüli hozamot értek el, ami jóval meghaladja a jelenleg legmagasabb kamatozású lakossági állampapír időarányos idei kamatát. A tavaly októberi kamatdöntő ülés (amelyen az irányadó kamatszint 18 százalékra emelkedett) óta eltelt nem egész 8 hónap alatt a hazai kötvényalapok 21-28% közötti hozamot tudtak produkálni, noha akkor még mindenki az államcsődtől tartott. Ráadásul a kamatemelési ciklus éppen csak elkezdődött, ha minden jól alakul, az év negyedik negyedévében akár még az alapkamatot is csökkentheti a jegybank. 

Úgy tűnik tehát, hogy a tudatos megtakarítók, akik egy diverzifikált portfólió részeként kötvényalapot is tartottak igen jól jártak, és egyáltalán nem érintették negatívan őket a meghozott intézkedések. Egy csökkenő hozamkörnyezetben, a valós piaci körülmények között kialakuló hozamok mellett kereskedett kötvényekbe fektetők nemcsak az adott időszaki felhalmozott kamatot kapják meg, hanem az árfolyamfelértékelődésből is tudnak profitálni, amit a lakossági állampapírokkal nem lehet elérni. A kormányzat és a jegybank célja egyértelmű (alacsonyabb kamatszint elérése), viszont ebből a tudatos megtakarítók számára átlag feletti hozampotenciál keletkezhet (és keletkezett az elmúlt hónapokban), a megfelelő eszközök kiválasztása révén.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet állampapír elemzés gzadaság kötvény megtakarítás zéróosztó Olvasson tovább a kategóriában