Csak látszólag ellentmondásos a magyar munkaerőpiac
Mi történt? Habár az előző év azonos időszakához képest kicsit nőtt, az előző hónaphoz képest csökkent a munkanélküliségi ráta a Központi Statisztikai Hivatal adatközlése szerint, és a foglalkoztatottság is nőtt.
Számokban: március és május között 186 ezer fő volt munkanélküli Magyarországon, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalék, a foglalkoztatási ráta 74,5 százalék volt.
- 2022-höz képest ez 0,5 százalékpontos növekedést jelent, az áprilisi adathoz képest viszont 0,1 százalékpontos csökkenést. A foglalkozatási ráta már közelíti a tavaly ősz környékén mért csúcsát.
Felülnézet: A január és március közötti időszak volt egymást követően a harmadik negyedév, amikor csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, mindeközben viszont a munkanélküliségi ráta december óta csökken.
Nemzetközi kontextus: az Európai Unióban más országokban is megfigyelhető, hogy a gazdasági lassulással szemben ellenállónak bizonyulnak a munkaerőpiacok.
- Luxemburgon és Litvánián kívül minden országban emelkedett a foglalkoztatási ráta 2022 végére az EU-ban, és az országok többségében a munkanélküliség is csökkent.
- A régiónkban az üres pozíciók száma is kiemelkedően magas, ami miatt a munkavállalóknak jó az alkupozíciója a bértárgyalásoknál.
Korábban a recessziókat a munkaerőhiány megugrása követte, a friss jegybanki Inflációs jelentés szerint viszont három ok is magyarázza, hogy mostanában miért nem ez történik.
- A cégek felhalmozzák a munkaerőt, tehát az aktuális gazdasági helyzet által indokoltnál több munkaerőt tartanak meg, mert abban bíznak, hogy ezzel a gazdaság fellendülésekor megspórolják majd a toborzást.
- Utóbbi a demográfiai helyzet miatt is egyre nehézkesebb, ezért a népességcsökkenés is a munkavállalók pozícióját javítja.
- Emellett pedig a megugró vállalati profitok is magyarázzák a jelenséget, amelyek növekedése gyakran meghaladta a bérnövekedést – ez rövid távon pedig ellenösztönzi, hogy a cégek leépítsenek.
Mi várható? Mindez csak átmenetileg tarthatja magasan a foglalkoztatást a jegybank szerint, ezért lesz nagy jelentősége annak, hogy a cégek mit gondolnak arról, hogy mennyire átmeneti a jelenlegi gazdasági lassulás.
Adat
Az EU-ban csak a bolgár és a román dolgozó munkája olcsóbb a magyarénál
Bulgáriában 11, Romániában 12,5, Magyarországon pedig 14 euró volt 2024-ben az egy órára jutó teljes munkaerőköltség. Szlovákia, Csehország és Lengyelország ennél egy szinttel magasabb sávban van.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
Megint kényszerhitelezik a nyugdíjasok a magyar államot, de nem ez a legrosszabb hír
Elismerte a kormány a korábbi inflációs terv tarthatatlanságát, de a növekedésre és a hiányra vonatkozó előrejelzések is egyre rosszabbul néznek ki.
Fontos
Ezért nem tud ma beszállni az árversenybe a sarki élelmiszerbolt
Az árrésstop minden korábbinál jobban megmutatta, milyen hatalmas előnyben vannak a nagy boltláncok a beszerzések terén a kisboltokhoz képest.
Meglepő városokban kell keresni a leggyorsabban dráguló lakótelepi lakásokat
Az abszolút listán Pest és Debrecen kiszorította Győrt és Sopront, de a leggyorsabb áremelkedés Komlón, Várpalotán, Miskolcon és Szegeden ment végbe.
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
