A csütörtöki kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter két olyan bejelentést tett, amelyek együttesen alaposan átírják a lakásvásárláshoz adott támogatások és hitelek rendszerét. Egyelőre annyi biztos, hogy a gyermekes, vagy gyermeket vállaló házaspárok jövőre a mostanihoz képest nagyon eltérő feltételekkel juthatnak majd sokmilliós állami támogatásokhoz, és valószínűleg a lakáshitelezés piacán is merőben új konstrukciók jelenhetek majd meg.

A családi otthonteremtési kedvezmény (csok) falusi változata tűnik a legegyszerűbb kérdésnek, ez ugyanis jövőre is megmarad, sőt a gyerekek száma alapján elérhető támogatások összege alaposan nő. A kormány közel 50 százalékos, három gyereknél konkrétan 50 százalékos támogatási plafon emelésről döntött, vagyis a legmagasabb elérhető összeg 10-ről 15 millióra nő.

Ez lényegében inflációkövetés, az elmúlt években elszálló ingatlanárak és felújítási munkadíjak finanszírozhatóságának fenntartása.

Mivel ebben az esetben tudjuk, hogy mi következik januártól, azt is könnyű megjósolni, hogy mi fog történni addig: a falusi csok iránti kereslet átmenetileg csökkenni fog, hogy aztán januártól megugorjon. Valószínű, hogy sokan, akik eddig 10 millió forint támogatás megszerzésében gondolkodtak, megpróbálják kivárni a januárt, amikor már 15 millióra pályázhatnak. A falusi ingatlanok eladói is tudják ezt, akik megpróbálják majd az árakban érvényesíteni a támogatás többletet, a piaci árak e két hatás eredőjére állhatnak be.

A városi ingatlanokra vonatkozó csoknál viszont teljesen más a helyzet, az ugyanis megszűnik, és nem tudható semmi arról, hogy mi lesz helyette. A kormány annyit árult el, hogy a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztérium az év végéig dönt, hogy mi lesz helyette. Gulyás Gergely egyébként a városi csok kivezetését azzal indokolta, hogy a konstrukció kifulladt, a támogatást az utóbbi időben már nagyrészt csak a falvakban vették igénybe. Ez a hozzáférhető adatok alapján valóban így is van.

A Magyar Nemzeti Bank májusi lakáspiaci jelentése alapján látszik, hogy az ingatlanpiac tavalyi lassulásával párhuzamosan a csok-támogatások folyósítása is jelentősen visszaesett, ezen belül még a falusi csok tartotta magát a legjobban. A tavalyi negyedik negyedévben 19 milliárd forintnyi csokos támogatást fizetett ki az állam, ami 2021 hasonló időszakához képest 43 százalékos visszaesést jelentett.

Ezen belül viszont az új lakás építésére, vásárlására, használt lakás vásárlására és lakásbővítésre felvett csok összege még jelentősebben, 48 százalékkal esett vissza, miközben a falusi csoké csak 36 százalékkal. A falusi csok jelentőségét mutatja, hogy a tavalyi év végére nagyjából a csokos támogatás fele volt már ilyen fajta.

A fenti ábra alapján az is látszik, hogy a csokhoz kapcsolódó hitelek aránya a lakáshitelezés 2022-es lassulása közben még nőtt is, tehát az állami támogatások ilyen módon valamennyire még megtámasztották a lassuló ingatlanpiacot.

Hogy mi történik az előttünk álló hat hónapban, azt nagyon nehéz megjósolni. Nagyot segítene a piaci bizonytalanság oldásában, ha a kormány minél hamarabb legalább vázolná, hogy januártól melyek lesznek az új támogatási forma főbb elemei. Jelenleg ugyanis tökéletes bizonytalanságba kerültek azok, akik középtávon terveztek lakásvárlást.

Aki abban bízik, hogy számára kedvezőbb konstrukció jöhet, az elfogja halasztani a vásárlást, aki viszont arra tippel, hogy a jelenlegi csoknál kevesebbet vagy rosszabb konstrukciót kaphat, annak sietőssé válik a vásárlás.

Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu alapító-szakértője szerint inkább lehet arra számítani, hogy a piac felpörög a következő hónapokban, mert a középtávon ingatlanvásárlásban gondolkodó családok jelentős része biztos ami biztos alapon behúzza még idén a csokos támogatást. Ha így lesz, akkor viszont az új konstrukció jövőre kisebb vákuumban indul majd el, a sok előrehozott vásárlás miatt.

Ugyanebbe az irányba hat a babaváró hitel átalakítása is. Ahogy azt részletesen bemutattuk, az anya 40 éves felső korhatárának 10 évvel való csökkentése miatt éppen a nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek leginkább.

Ők most azzal a dilemmával szembesülnek, hogy vagy felveszik még idén a mostani formában elérhető babaváró hitelt (és ebben az esetben a később – időben – megszülető gyerekek következtében válik kedvezményes hitelből támogatássá a legfeljebb 10 millió forint), vagy jövőre halasztják a gyerekvállalást, ekkor azonban már három hónapos magzat orvosi igazolásával érhetik csak el a támogatási formát, vagy lemondanak a babaváróról.

A 30 év alatti nők kivárhatják a babaváró plafonjának 10-ről 11 millió forintra emelését, de ez a mai lakáspiacon elhanyagolható előny. A babaváró ugyanúgy elinflálódott, mint a csok, és a 10 százalékos emelés legfeljebb szimbolikus mérték.

Márpedig a lemondás elég fájó anyagi pont lehet, mert ahogy Gergely Péter mondja, a családok nagyon magas arányban használják fel a szabad felhasználású babavárót és a csok valamilyen formáját együtt egy lakáshitel önerejének biztosítására.

A magas hitelkamatok miatt az utóbbi időben egyértelmű trend lett, hogy a lakásvásárló családok megpróbáltak alternatív forrásokból (családon belüli kölcsön, értéktárgyak eladása, megtakarítások felbontása) előteremteni minél nagyobb összeget, hogy azt a babaváróval és a csokkal kombinálva minél alacsonyabb összegű hitelt kelljen csak felvenniük. Amennyiben a változások miatt az érintettek jelentős része kiesik a babaváróból és a városi csokból, akkor gyakorlatilag lehetetlenné válik a hitelhez általában szükséges 30 százalékos önerő előtermetése, vagyis bukhat az egész lakásvásárlás is. Ez lehet az a mozgatórugó, amely előrehozott gyerekvállalásra ösztönöz, és ezt a hatást empirikusan is sikerült már igazolni: tavaly év végén is megugrott a babaváró igénylése, mert sokáig nem lehetett tudni, hogy a konstrukció megmarad 2023-ra is. Ennek megfelelően viszont 2023 a babaváró bezuhanásával indult.

Mivel városi csok kivezetése csak 2024-től várható, ám az előrejelzések szerint 2023 második felében már megindulhat a reálbérnövekedés, ez is az ingatlanpiac átmeneti élénkülését vetíti előre.

Mégis mire lehet számítani 2024-től? A szakértők a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a városi csokot egy olyan konstrukció válthatja fel, amely csökkenti a jelenleg 9-10 százalék körüli lakáshitel kamatokat.

A banki tapasztalatok szerint 6 százalék az a határ, amely alatt megugrik a lakáshitel igénylések száma, az 5-ös számmal kezdődő kamatszinteket hosszabb távon is kigazdálkodhatónak tartják a lakásvásárlók. A legkevésbé sem lenne meglepő, ha a városi csokot egy állami kamattámogatásos hitelkonstrukció váltaná fel, a kormány azonban már csak azért is kivár a részletekkel, mert a kamatszint a következő hónapokban eleve csökkenhet. Ez pedig lényegesen kisebb terhet róna a költségvetésre.

A kamattámogatásos lakáshitel egyébként annyira nem áll messze a Fidesztől, hogy épp az első Orbán-kormány (1998-2002) alatt találták ki és vezették be, egészen nagy sikerrel, épp 6 százalékos plafonnal. Az viszont a mai helyzetben igencsak figyelmeztetó adalék, hogy a konstrukció sikeressége okozta a vesztét is, a kamattámogatás ugyanis olyan megterhelést jelentett a költségvetésnek, hogy a Medggyessy-kormány nem vállalta fel, és kivezette.

A babaváró és a csok iránti kereslet átmeneti megugrása mindenképpen az állami kiadások átmeneti növekedését okozná, de lehet, hogy ennél fontosabb szempont most, hogy a kereslet bezuhanásától már tartósan szenvedő ingatlanos és építőipart stimulálják.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem azok vállalják a legtöbb gyereket, akiket a szűkített babaváró megcélozCsak a harminc alatti nők vehetik majd fel a babavárót, pedig a legtöbb szülés az idősebb korcsoportban történik.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz babaváró hitel csok falusi csok ingatlan lakáshitel lakásvásárlás Olvasson tovább a kategóriában