Több, az emberek életére kiható döntést hozott a kormány, és ennek egyik eleme a babaváró hitel szűkítése. Gulyás Gergely miniszter bejelentése szerint, a következő évtől csak azok a házaspárok vehetik azt fel, ahol a nő 30 év alatti, illetve 2024-ben a még várandós 30-40 év közötti nők is igényelhetik a kedvezményes kölcsönt. A miniszter a babaváró módosítását azzal indokolta, hogy egyrészt tavaly év végén, amikor megszüntetése híre ment, akkor sokan felvették már a támogatást, másrészt a korábbi családalapítást ösztönözné a kormány.
A módosítással egyébként éppen a nők azon korcsoportja esik el a kedvezményes hitel lehetőségétől, akik a leginkább vállalnak gyereket: az elmúlt évtizedben a 30-34 éves nők szültek leginkább.
A szülések száma a 35-39 éves korosztályban is jókora emelkedést mutatott az elmúlt két évtizedben, 2017 óta ez a harmadik legfontosabb csoport a gyermekvállalás szempontjából. A szülő nők átlagos kora alapján is világosan látható, hogy a demográfia trendek szembemennek a kormányzati szándékkal – tavaly már 29,2 év volt az anyák átlagos életkora első gyermekük megszülésekor, míg 2001-ben átlagosan 25,3 éves korukban szültek először a nők.
Ugyanakkor a demográfiai kilátások sem valami fényesek, Magyarország népessége 9 millió 604 ezer főre csökkent a tavaly őszi népszámlálás időpontjában, az előző népszámlálás óta bekövetkezett – még sosem látott szintű – 333 ezer fős népességfogyás következtében. Mindeközben az elöregedés is fokozódó problémát jelent, 2011 és 2022 között a gyermekkorúak (0–14 évesek) csoportja kismértékben, az aktív korúaké (15–64 évesek) pedig jelentősen zsugorodott, míg a 65 éves és annál idősebbek száma 19 százalékkal nőtt, így 2022 októberében már a népesség 21 százaléka idős-, 15 százaléka gyermekkorú volt.
Ám a kedvezményes hitel feltételeinek megváltoztatása egybeesik a gazdasági nehézségek súlyosbodásával is. Az emelkedő kamatszint miatt a költségvetést egyre jobban megterheli a babaváró hitel, a bankoknak fizetendő kamattámogatás összege 2022-ben száz milliárd forint körül lehetett, ami idén még tovább emelkedhet. A tervezett büdzsé 178 milliárdos kiadással számol ezen a soron, míg 2020-ban még csak 38,65 milliárd forintba került az adósok támogatása.
Az első gyermek megszületésével kamatmentessé váló, a harmadik gyermek érkeztével továbbá a teljes tőketartozás elengedésével járó konstrukció átalakítása azért is lényeges fejlemény, mert az eddigi tapasztalatok alapján
a babaváró hitel feltételei kihatnak a családalapítás előtt állók döntéseire.
Erre utal például a várandós házasságok számának alakulása, a szülők házasságához kötött intézkedés bevezetését követő hónapokban ugyanis a várandós házasságok száma több mint duplájára nőtt – sok gyermeket tervező pár megvárta a gyerek megfoganását, majd összeházasodott, minimalizálva a kedvezmények elveszítésének kockázatát. Tavaly év végén a program kivezetésétől való félelem valóban hatalmas érdeklődéshez vezetett, majd az idei év elején az előrehozott kölcsönkérelmek és a feltételek teljesítésének hiányában adódó büntetőkamat emelkedésének közös következményeképp jócskán visszaesett az új hitelszerződések száma.
A konstrukció szociálpolitikában betöltött szerepe ugyanakkor vitatható, ugyanis jellemzően az iskolázottabb, jobb anyagi helyzetű házaspárok használták ki, akik többnyire lakásvásárlás vagy -felújítás céljából vették fel a kölcsönt. Mindenesetre aligha lenne meglepő, ha a mai bejelentés hallatán a korhatárból jövőre kicsúszó hitelképes párok idén még kihasználnák a kedvezményes konstrukciót, míg a fiatalabbak a következő évre halasztanák a babaváró hitel felvételét, amikor 10 helyett már 11 millió forintot kérelmezhetnek.
A módosítás hosszabb távú következményei kérdésesek, ahhoz ugyanis, hogy a családpolitikai intézkedések célt érjenek, kiszámíthatónak kell lenniük. A szakpolitika minősége mellett a makrogazdasági környezet is befolyásolja a gyermekvállalást, például az első gyerekek nagyobb eséllyel születnek meg alacsonyabb inflációs környezetben, a mostani körülmények tehát aligha kedveznek a termékenység serkentésére vonatkozó kormányzati célok elérésében.
Közélet
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Az egyházak finanszírozásában is megvan a kormányzati kétharmad
Az egyházak gazdálkodása az egyik legnehezebben átlátható terület Magyarországon, pedig túlnyomórészt adófizetői forrásokból működtetik intézményeiket.
Fontos
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
