Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától. Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk. A jelenség kirajzolja a magyar felzárkózási korlátokat is.
Kinyílt egy olló
Az Európai Unióban (EU) a 25 és 34 év közötti népesség 42 százaléka vett részt a felsőoktatásban 2022-ben, ami szolid, egy százalékpontos emelkedés 2021-hez képest – közölt nemrég friss adatokat az Eurostat. Az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalék diplomás arány.
EU-szinten a cél úgy is teljesíthetőnek tűnik, ha például Magyarország marad a kijelölt érték alatt. Már most a fél EU a 45 százalékos diplomás arány fölött jár: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is. (Az országok nevei kattintva eltüntethetők és kiemelhetők a különböző grafikonvonalak.)
A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony: a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon. A területen egyértelműen megtorpant a a magyar felzárkózás, Szlovákia és Csehország például 2015-ben hagyta le Magyarországot ezen a téren.
Noha az oktatás alapvetően tagállami hatáskör, az EU-nak van egy oktatási-felsőoktatási programja, ami korábban ET2020 névre hallgatott. Ez az európai oktatást elsősorban a mobilitáson keresztül modernizálja, ennek a folyamatnak volt a része a Bologna-folyamat kiépítése vagy éppen az Erasmus+ program – amiből jelenleg éppen kizárták Magyarországot. Az EU-ban a 2010-es 32,6 százalékról 2020-ra – az akkorra kijelölt 40 százalékos célértéket meghaladva – 40,9 százalékra nőtt a diplomások aránya egy évtized alatt. Vagyis Magyarország jelenleg durván a 2010-es EU-átlagot hozza.
Az alábbi OECD-adatokból készített ábrán látható, hogy a magyar fejlődés a diplomások arányát tekintve mekkora mértékben maradt el a többi országétól, megágyazva ezzel egy hosszabb távú leszakadásnak és versenyképesség-csökkenésnek.
Egyébként, ha finomabb felbontásban nézzük a diplomások arányának területi adatait, kirajzolódik Magyarország brutális kettészakadtsága is. Az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban, a mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya.
Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe, ahol a narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.
Társadalmi probléma
Az aktuális EU-s oktatási direktíva a 2021-2030-közötti időszakra jelöl ki újabb célokat a minőség, az egyenlőség-hozzáférés és az életen át tartó tanulás jegyében. A teljes programot most nem nézzük át, de a diplomások aránya mellett van egy másik mutató, amiben Magyarország kiugróan rosszul teljesít: a korai iskolaelhagyók arányát 2030-ra 9 százalék alá kellene szorítani az EU-ban.
Az EU-átlag ennek megfelelően 2022-ben 9,6 százalékra csökkent, míg a magyar érték 3 százalékponttal nőtt tavaly óta. A korai iskolaelhagyók aránya csak Romániában, Spanyolországban és Norvégiában nagyobb az unióban.
A korai iskolaelhagyók arányát az EU már 2020-ra 10 százalék alá vitte volna, ami átlagban sikerült, de 8 tagállamban – köztük Magyarországon – nem. Míg az EU lassan eléri az említett új célértéket, addig Magyarország továbbra is a 2020-as EU-célt igyekezne teljesíteni – ha fel tudna mutatni egyáltalán csökkenést. A növekedés egyébként vélhetően összefügg azzal, hogy a kormány 2012-ben leszállította az iskolakötelezettség korhatárát 18-ról 16-évre.
Az iskolai lemorzsolódás jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.
A szakpolitikai döntések mellett nyilvánvalóan az is meghatározza a területet, hogy a GDP-arányos kormányzati oktatási költések adataiból kiolvasható: az elmúlt bő két évtizedben a kormányok jelentős forrásokat vontak ki a magyar oktatás egészéből.
Az oktatásra fordított költségvetési kiadások valamelyest kifejezik, hogy a kormányok mennyire tartják fontosnak az ország versenyképességét hosszú távon befolyásoló intézményrendszer színvonalas működését. Magyarországon az ezen a költségvetési soron szereplő összeg a GDP arányában az elmúlt húsz évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a kétezres évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány. A visegrádi országok közül pedig már csak az e tekintetben mindig is lemaradónak számító Szlovákiát előzi Magyarország.
Fejlődési korlát
A magyar gazdaságról szóló különböző elemzések – például az Európai Bizottság vagy a Magyar Nemzeti Bank elemzései – már rámutattak, hogy Magyarországnak növelnie kellene a diplomások arányát, mert az elmaradás az EU-átlagtól korlátozza a magyar felzárkózást és versenyképességet. Az ország gazdasági fejlődése, az általános bérszint emelkedése már csak a diplomások arányának növelésével gerjeszthető, ugyanis a foglalkozottság önmagában elérte növekedésének határait.
Ahogy azt Litvánia és Észtország, illetve bizonyos mértékben Csehország példája megmutatta: a beáramló külföldi tőkére és a munkaerőre nem lehet tartós fejlődési pályát építeni, viszont át lehet térni az úgynevezett minőségi versenyképességre, ennek a magas színvonalú államigazgatás – és oktatásfejlesztés, innovációtámogatás – lenne a záloga. Magyarország viszont nem ezt az utat követi.
A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.
A kormányzat nyilvánvalóan emiatt enyhítette radikálisan a bemeneti feltételeket, leszállította a belépési küszöböt, és nagyobb beleszólást adtak mellé a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy kit vesznek fel. A 2023-as általános felvételi eljárásban már figyelembe vehető a két intézkedés:
- megszűnt az általános kötelező minimumpontszám,
- és nem kötelező már általános felvételi követelményként legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük egyetemi alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek.
A kimenetnél is egyszerűsítettek: a diploma megszerzéséhez az idei évtől már nem kell nyelvvizsga. Ugyanakkor ettől nem várható érdemi megugrás, mert a járványhelyzet miatt már 2020-2021-ben is nyelvvizsga-amnesztia volt érvényben. Könnyen elképzelhető, hogy ez állt a 2021-es – gyors lefolyású – megugrás hátterében.
A magyar diplomások arányának visszaesése egyébként azért is fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya. 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tízéves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében. Az alábbi ábrán látható, hogy a 19 éves között nézve arányaiban hogyan csökkent a felsőoktatásba belépők aránya.
Kapcsolódó cikk: Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországTörlésSzerkesztés
Adat
Újra lesz pénzünk fogyasztani, de még mindig túl nagy a lyuk a költségvetésen
Ugyan több előrejelzés is kicsit borúsabban látja az idei növekedési kilátásokat, mint pár hónapja, de legalább reálbér-növekedésre és több fogyasztásra számítanak.
Veresége ellenére pénzügyileg más ligában focizik a Fradi, mint a többi magyar csapat
A Fradi annyi pénzből gazdálkodik, hogy még a svájci és a belga bajnokságban is a gazdagabb csapatok közé tartozna, a Paks büdzséje viszont itthon is szerénynek számít.
Nincs már lufi a budapesti lakáspiacon az MNB szerint
Magára talált a lakáspiac, ami löketet adhat a hitelezésnek és az építőiparnak is.
Fontos
Teljes gőzzel haladnak az ázsiai gazdaságok, de odafigyelnek az egyensúlyra is
A nagy ázsiai gazdaságok óvatosan próbálják stabilizálni helyzetüket, miközben a belső egyensúlyhiány és a geopolitikai kockázatok továbbra is fennállnak.
Az elküldött vendégmunkások veszítik a legkevesebbet az iváncsai akkugyárban
Határozott idejű szerződéssel dolgoztak, és ki kell nekik fizetni a hátralévő időre vonatkozó munkabért akkor is, ha nem talál új munkát a kölcsönbe adó cég.
Nincs magyar vétó, csordogálni kezd Kijevbe a lefoglalt orosz vagyon
A 260 milliárd eurós, zárolt orosz jegybanki vagyon hasznából kaphat fegyvereket és más segítséget Ukrajna.
