Csak két uniós országban alacsonyabb a magyarénál a diplomások aránya, ráadásul a magyar adat 2016 óta először csökkent az előző évhez képest. Így 2022-ben távolabb kerültünk az EU 2030-ra kitűzött céljától. Az EU-ban ugyanez a mutató stabilan nő, de még a régióban is leszakadóban vagyunk. A jelenség kirajzolja a magyar felzárkózási korlátokat is.
Kinyílt egy olló
Az Európai Unióban (EU) a 25 és 34 év közötti népesség 42 százaléka vett részt a felsőoktatásban 2022-ben, ami szolid, egy százalékpontos emelkedés 2021-hez képest – közölt nemrég friss adatokat az Eurostat. Az EU lassan, de biztosan halad a 2030-as célértékeihez, durván évente háromnegyed százalékponttal kerül közelebb ahhoz, hogy 2030-ra meglegyen a 45 százalék diplomás arány.
EU-szinten a cél úgy is teljesíthetőnek tűnik, ha például Magyarország marad a kijelölt érték alatt. Már most a fél EU a 45 százalékos diplomás arány fölött jár: Írországban, Litvániában, Hollandiában, Svédországban, Spanyolországban a 25-34 év közötti népesség minimum fele diplomás, és a 45 százalékos célérték felett jár Szlovénia, Lettország és Görögország is. (Az országok nevei kattintva eltüntethetők és kiemelhetők a különböző grafikonvonalak.)
A mutató Romániában, Olaszországban és Magyarországon a legrosszabb 25, 29, illetve 32 százalékkal. A magyar érték EU-szinten és térségi szinten is alacsony: a közép-európai és balkáni térségben csak Romániát előzzük, a diplomások aránya Bulgáriában is magasabb, mint Magyarországon. A területen egyértelműen megtorpant a a magyar felzárkózás, Szlovákia és Csehország például 2015-ben hagyta le Magyarországot ezen a téren.
Noha az oktatás alapvetően tagállami hatáskör, az EU-nak van egy oktatási-felsőoktatási programja, ami korábban ET2020 névre hallgatott. Ez az európai oktatást elsősorban a mobilitáson keresztül modernizálja, ennek a folyamatnak volt a része a Bologna-folyamat kiépítése vagy éppen az Erasmus+ program – amiből jelenleg éppen kizárták Magyarországot. Az EU-ban a 2010-es 32,6 százalékról 2020-ra – az akkorra kijelölt 40 százalékos célértéket meghaladva – 40,9 százalékra nőtt a diplomások aránya egy évtized alatt. Vagyis Magyarország jelenleg durván a 2010-es EU-átlagot hozza.
Az alábbi OECD-adatokból készített ábrán látható, hogy a magyar fejlődés a diplomások arányát tekintve mekkora mértékben maradt el a többi országétól, megágyazva ezzel egy hosszabb távú leszakadásnak és versenyképesség-csökkenésnek.
Egyébként, ha finomabb felbontásban nézzük a diplomások arányának területi adatait, kirajzolódik Magyarország brutális kettészakadtsága is. Az országon belüli szórás a diplomások arányában Magyarországon az egyik legnagyobb az unióban, a mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya.
Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe, ahol a narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.
Társadalmi probléma
Az aktuális EU-s oktatási direktíva a 2021-2030-közötti időszakra jelöl ki újabb célokat a minőség, az egyenlőség-hozzáférés és az életen át tartó tanulás jegyében. A teljes programot most nem nézzük át, de a diplomások aránya mellett van egy másik mutató, amiben Magyarország kiugróan rosszul teljesít: a korai iskolaelhagyók arányát 2030-ra 9 százalék alá kellene szorítani az EU-ban.
Az EU-átlag ennek megfelelően 2022-ben 9,6 százalékra csökkent, míg a magyar érték 3 százalékponttal nőtt tavaly óta. A korai iskolaelhagyók aránya csak Romániában, Spanyolországban és Norvégiában nagyobb az unióban.
A korai iskolaelhagyók arányát az EU már 2020-ra 10 százalék alá vitte volna, ami átlagban sikerült, de 8 tagállamban – köztük Magyarországon – nem. Míg az EU lassan eléri az említett új célértéket, addig Magyarország továbbra is a 2020-as EU-célt igyekezne teljesíteni – ha fel tudna mutatni egyáltalán csökkenést. A növekedés egyébként vélhetően összefügg azzal, hogy a kormány 2012-ben leszállította az iskolakötelezettség korhatárát 18-ról 16-évre.
Az iskolai lemorzsolódás jelentős társadalmi probléma, mivel a korai iskolaelhagyók az iskolát végigjáróknál nagyobb eséllyel válnak munkanélkülivé, szegénnyé és nagyobb arányban betegszenek meg.
A szakpolitikai döntések mellett nyilvánvalóan az is meghatározza a területet, hogy a GDP-arányos kormányzati oktatási költések adataiból kiolvasható: az elmúlt bő két évtizedben a kormányok jelentős forrásokat vontak ki a magyar oktatás egészéből.
Az oktatásra fordított költségvetési kiadások valamelyest kifejezik, hogy a kormányok mennyire tartják fontosnak az ország versenyképességét hosszú távon befolyásoló intézményrendszer színvonalas működését. Magyarországon az ezen a költségvetési soron szereplő összeg a GDP arányában az elmúlt húsz évben lassan – igaz, olykor hullámozva – csökkent. Ennek eredményeképp, bár a kétezres évek elején még európai és régiós összehasonlításban is viszonylag sokat költöttünk oktatásra, mostanra a magyar iskolarendszerre az uniós átlagtól elmaradó mértékben fordít pénzt a kormány. A visegrádi országok közül pedig már csak az e tekintetben mindig is lemaradónak számító Szlovákiát előzi Magyarország.
Fejlődési korlát
A magyar gazdaságról szóló különböző elemzések – például az Európai Bizottság vagy a Magyar Nemzeti Bank elemzései – már rámutattak, hogy Magyarországnak növelnie kellene a diplomások arányát, mert az elmaradás az EU-átlagtól korlátozza a magyar felzárkózást és versenyképességet. Az ország gazdasági fejlődése, az általános bérszint emelkedése már csak a diplomások arányának növelésével gerjeszthető, ugyanis a foglalkozottság önmagában elérte növekedésének határait.
Ahogy azt Litvánia és Észtország, illetve bizonyos mértékben Csehország példája megmutatta: a beáramló külföldi tőkére és a munkaerőre nem lehet tartós fejlődési pályát építeni, viszont át lehet térni az úgynevezett minőségi versenyképességre, ennek a magas színvonalú államigazgatás – és oktatásfejlesztés, innovációtámogatás – lenne a záloga. Magyarország viszont nem ezt az utat követi.
A fenti összefüggést mutatja az is, hogy Magyarországon mennyire keresettek a frissdiplomások: amíg az EU átlagában a diplomájukat kézhez vevő diákok 87,1 százaléka talál munkát, addig Magyarországon 92,2 százalék ez az arány. Csak Máltán és Hollandiában magasabb ez az érték az EU-ban.
A kormányzat nyilvánvalóan emiatt enyhítette radikálisan a bemeneti feltételeket, leszállította a belépési küszöböt, és nagyobb beleszólást adtak mellé a felsőoktatási intézményeknek abban, hogy kit vesznek fel. A 2023-as általános felvételi eljárásban már figyelembe vehető a két intézkedés:
- megszűnt az általános kötelező minimumpontszám,
- és nem kötelező már általános felvételi követelményként legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük egyetemi alap- és osztatlan képzésre jelentkezőknek.
A kimenetnél is egyszerűsítettek: a diploma megszerzéséhez az idei évtől már nem kell nyelvvizsga. Ugyanakkor ettől nem várható érdemi megugrás, mert a járványhelyzet miatt már 2020-2021-ben is nyelvvizsga-amnesztia volt érvényben. Könnyen elképzelhető, hogy ez állt a 2021-es – gyors lefolyású – megugrás hátterében.
A magyar diplomások arányának visszaesése egyébként azért is fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya. 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tízéves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében. Az alábbi ábrán látható, hogy a 19 éves között nézve arányaiban hogyan csökkent a felsőoktatásba belépők aránya.
Kapcsolódó cikk: Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le MagyarországTörlésSzerkesztés
Adat
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Szlovákia előttünk van az egészségügyi költésekben, Románia és Lengyelország mögöttünk
Ha az országok saját lehetőségeihez viszonyítunk, az egészségügyre legkevesebbet áldozó öt uniós ország között van hazánk.
Nem látszik a béke a jövő évi magyar költségvetésen
Elvileg visszavette a kormány a honvédelmi kiadásokat a büdzsé első verziójához képest, de így is kifejezetten sokat szán honvédségi beszerzésekre.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
