Az idei infláció ellensúlyozására se lenne elég a 18 százalékos ápolói béremelés
Egységesen 18 százalékos béremelést javasol idén júliustól az ápolóknak a Belügyminisztérium (BM), és az egészségügy nem gyógyító területein dolgozóknak is egyelőre nem részletezett nagyságú alapbéremelést ígértek.
- Az alapbéremelés nagyjából 84 ezer ápolót és 24 ezer nem gyógyító területen dolgozó embert érintene a BM közleménye szerint, a béremelésekre a kormány 50 milliárd forintot költene.
- Az erről szóló rendeletet a minisztérium társadalmi és szakmai egyeztetésre bocsátja, végleges döntés májusban várható.
Két lépcsőben emelnék a szakdolgozói béreket egy tavaly decemberi kormányrendelet szerint: a júliusi emelést jövő év márciusában követné egy második emelés.
- Az a cél, hogy a szakdolgozók átlagos alapbére elérje az orvosok átlagbérének 37 százalékát.
Előzmények: az egészségügyi szakdolgozók béreit utoljára 2022 januárjában emelték 21 százalékkal, ami Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) elnöke szerint arra volt elég, hogy ezek a bérek néhány tízezer forinttal meghaladják a garantált bérminimumot.
- Takács Péter egészségügyi államtitkár nemrég egy egyeztető fórumon azt ígérte, hogy a szakdolgozók jövőre átlagosan 50 százalékos emelést kapnak majd – nyilatkozta Soós nemrég a Mércének.
- A FESZ viszont januárban azonnali 32-55 százalékos béremelést követelt, és azt, hogy a 2024-es emeléssel a szakdolgozói bérek átlaga az orvosbérek átlagának 45 százalékát érje el, mivel már idén is sokat csökkent az ápolóbérek vásárlóereje.
Miért fontos ez? Az elmúlt évek jelentős orvosbéremelései miatt bérfeszültség alakult ki az orvosok és a szakdolgozók között, miközben a tavalyi 14,5 és az idén várhatóan 15-19,5 százalékos infláció is jelentősen csökkenti a bérek reálértékét.
- Az államtitkár januárban az Inforádiónak azt mondta, a kormány elfogadta, hogy a jövőben csak egyszerre emelje az orvosok és a szakdolgozók béreit.
Igen, de: a jól hangzó 50 százalékos kormányzati ígéret már nem is tűnik olyan átütőnek ilyen inflációs folyamatok mellett. A KSH friss adatai szerint a februári 25,4 százalékos infláció mellett 19,6 százalékot estek a reálkeresetek.
- Habár ezt az adatot torzítja a fegyverpénzek tavaly februári érkezése, januárban is 7,6 százalékos reálbércsökkenésről számolt be a statisztikai hivatal.
- Az év egészére pedig 0,6 és 1,4 százalék közötti reáljövedelem-csökkenéssel számol a Magyar Nemzeti Bank.
Adat
Külföldi polgármestert is választhatna több magyar település a nagy arányuk alapján
Nem feltétlenül ott él a legtöbb külföldi állampolgár Magyarországon, ahol azt a gazdasági fejlettség alapján várnánk.
Kimeríthetetlen orosz hadsereg? Egyre fogy az egyik legfontosabb fegyverük
Népszerű elképzelés, hogy az orosz hadsereg szinte bármekkora veszteséget képes pótolni, ám a Szovjetunióról örökölt fegyverkészletek sem végtelenek.
Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt
Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.
Fontos
Egyre több az elektromos autó, egyre több a panasz is Kínában
A kínai vásárlók nagyobb hatótávolságot és jobb tölthetőséget várnak, nő az elektromos autókkal elégedetlenek aránya. Délkelet-Ázsiában ugyanakkor egyre jobban megy a biznisz a kínai gyártók számára.
Hogyan lehet olcsóbb az Afrikából ideszállított eper, mint a magyar?
Az semmi, hogy a görög-spanyol-egyiptomi szamóca olcsóbb, mint a magyar, de lassan a német-holland-belga is az lesz, ha nem fejlesztjük sürgősen az ágazatot.
Olyan lehetőség előtt áll az orosz hadsereg Ukrajnában, mint utoljára két éve
Nem sikerült kihúzniuk az ukránoknak jelentősebb területveszteség nélkül a lőszerutánpótlás és létszámbeli erősítés beérkezéséig, és az is kérdés, nem kerülnek-e még nagyobb bajba.
