Magyarország nagyobb összeggel járult hozzá az amerikaiak által szankcionál Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) alaptőkéjéhez, mint amennyi kölcsönt a pénzintézet kihelyezett a magyar ügyfeleihez. Bár hazánk a régiós országok közül utolsóként lépett be tulajdonosként a bankba, mostanra olyan magas részesedést ért el, amekkora Oroszországon kívül egyetlen tagnak sem volt korábban. Ráadásul a csehek és a szlovákok kilépése után Magyarország láthatóan szerepet játszott abban, hogy az oroszok ne kerüljenek többségi tulajdonba a banknál, és így elkerülhetőek legyenek a nyugati szankciók.

„A magyar miniszterelnök javaslatára”

Az IIB azért került ismét a figyelem középpontjába, mert az Egyesült Államok a napokban 50 intézmény, illetve személy ellen hozott szankciókat, és a listán szerepel a 2019 óta Budapesten működő bank, illetve annak három vezetője, köztük Laszlóczki Imre alelnök is. A pénzintézetet az amerikaiak rendre orosz kémbanknak minősítik, amely David Pressman amerikai nagykövet szavai szerint „veszélyt jelent a magyar nép biztonságára és szuverenitására”.

A magyar kormány azonban láthatóan nem így vélekedik, és amellett, hogy ennek korábban hangot is adtak a kabinet képviselői, erre a bank irányába tett gesztusokkal is ráerősítettek. Az egyik legfontosabb ilyen az volt, amikor magyar kormányzati támogatás mellett 2019-ben a bank székhelyét Budapestre helyezték át. Ahogy akkor a Direkt36 beszámolt erről: ezzel a pénzintézet alkalmazottai diplomáciai mentességet kaptak.

Emellett a költözést a nemzetközi hitelminősítők is kockázatcsökkentő lépésként értékelték. A bank egy prezentációja (pdf) szerint a Fitch akkor közleményében úgy fogalmazott, hogy 

a magyar miniszterelnök javaslatára az IIB Moszkvából Budapestre helyezheti át a székhelyét. Ha a lépés megvalósul, az javíthatja a bank üzleti környezetének megítélését, és felértékeléshez vezethet.

Egy másik hitelminősítő, az S&P pedig pár hónappal később az IIB kockázati besorolásának javítását szintén részben a költözéssel indokolta.

Átvettük az oroszoktól

A költözéssel párhuzamosan Magyarország volt az egyetlen olyan tag a bankban, amely folyamatosan és látványosan növelte részesedését. Miközben a többi régiós ország tulajdonhányada stagnált vagy még inkább csökkent, addig a magyar részesedés a 2015-ös 9,9 százalékról 2022 közepére 17 százalék fölé emelkedett.

Ennél is meglepőbb azonban, hogy amikor a csehek és a szlovákok tavaly – az ukrajnai háború miatt – kiléptek a bankból, akkor részesedésükből a legnagyobb hányadot Magyarország vette át. Eleinte mindenki azzal számolt, hogy a tagok egyenlően osztják el a kiesők részesedését, ám végül nem ez történt: az oroszok semmit nem vettek át, miközben a többi országnak lényegében kivétel nélkül másfélszeresére nőtt a tulajdonrészesedése. Mivel korábban is Magyarország volt az oroszok után a legnagyobb tulajdonos, százalékpontban ez hazánk esetében jelentette a legnagyobb növekedést.

Az elsőre elég furcsa osztozkodás erősíti azt a feltételezést, hogy

Magyarország eddig segítette a bankot a szankciók elkerülésében.

Ha ugyanis az összes tulajdonos arányosan osztja el a csehek és szlovákok részesedését, akkor Oroszország tulajdonhányada 50 százalék fölé kúszik, amivel nyilván más megítélés alá került volna a bank. Az oroszok részesedése azonban ehelyett még csökkent is, részben a magyar szerepvállalásnak köszönhetően.

Más kérdés, hogy ezzel legfeljebb elodázni lehetett az orosz többséget, hiszen időközben Magyarország kivételével minden kelet-európai állam jelezte kilépési szándékát, így hamarosan a román és a bolgár részesedést is fel kell valahogy osztani. Ha az oroszok ebből is kimaradnának, akkor Magyarország közel kerülne hozzá, hogy az IIB legnagyobb részvényese legyen. Ez egyébként Boros Imre egykori földművelésügyi miniszter, az IIB igazgatóságának jelenlegi tagja szerint már megtörtént. A szakember a HírTV-nek azt nyilatkozta, hogy

mi vagyunk az első számú részvényesei ennek a banknak egy jó ideje, illett volna tájékozódni a nagykövet úrnak.

A legutóbbi, cseh és szlovák kilépést követő adatok azonban egyelőre csak valamivel 25 százalékot meghaladó magyar részesedést mutatnak. A bolgár és a román tulajdonhányad felosztására pedig egyelőre nem került sor, hiszen a két ország csak a következő hónapokban – júniusban, illetve augusztusban – lép ki a bankból.

Mindenesetre – ahogy reggeli cikkünkben is írtuk – a furcsa osztozkodáson és Boros Imre nyilatkozatán túl belső iratok is arra utalnak, hogy a magyar kormány igyekezett segíteni a pénzintézetnek az orosz tulajdonrész csökkentésében.

Több tőke, mint kölcsön

Szintén érdekes, hogy miközben a magyar részesedés folyamatosan növekedett a bankban, a hazai vállalatok túl sok hasznát ennek nem látták. Márpedig elméletileg a bank egyik fő célja, hogy kölcsönkihelyezésekkel segítse a tagállamok, illetve vállalataik fejlődését, versenyképességének javítását.

Itthon azonban mindössze néhány cég kapott hitelt a banktól, ráadásul akadt köztük olyan is, amelyik valószínűleg máshonnan is elő tudta volna teremteni ezt a forrást. A pénzintézet különböző prezentációi szerint (pdf, pdf) a Molt, a MET gázkereskedőt, az időközben a kormányközeli 4iG tulajdonába kerülő Invitelt, illetve egy talán kevésbé ismert céget, a Hunent Víziszárnyas Feldolgozó Zrt.-t segítették különböző pénzügyi konstrukciókkal. Utóbbi cég elvileg egy vágó- és feldolgozóüzem építését finanszírozta a kölcsönből.

Mindenesetre a magyar ügyfeleknek kihelyezett hitelek értéke ugyan 2021 végéig folyamatosan nőtt, ám még a csúcson is csak egy hajszállal haladta meg a 100 millió eurót (akkori árfolyamon 37 milliárd forintot). Ez nemcsak banki méretekkel mérve kevés, de még azt az összeget sem éri el, amennyit Magyarország elvileg tőkeként befizetett. A bank legutóbbi beszámolója szerint (pdf) a befizetett jegyzettőke 427 millió euró volt^*A teljes jegyzettőke ennél több, de a részesedéseket ez alapján számolják., amiből ugye mostanra több mint 25 százalék (108 millió) esik Magyarországra.

Ráadásul időközben a Magyarországon kihelyezett kölcsönök értéke látványosan csökkent. Nem meglepő módon a háború kitörését követően a bank rengeteg európai ügyfelet vesztett, így 2022 első felében már Magyarországon is csak 66 millió eurónyi hitelt tartottak nyilván.

Az IIB-nek egyébként 2022 nyarán nem csak a régióban, hanem Nyugat-Európában, például Németországban, Hollandiában és Spanyolországban, korábban pedig még az Egyesült Államokban is voltak ügyfelei. Sőt, Olaszországban 2022 első felében helyeztek ki hitelt, akkor, amikor az európai ügyfelek a jelek szerint inkább már szabadulni próbáltak a banktól.

Frissítés:

A kormányközeli sajtóbirodalomhoz tartozó vg.hu csütörtök délután arról írt, hogy „a kormány áttekintette a Nemzetközi Beruházási Bank helyzetét, és arra jutott, hogy a bankban való részvétel értelmetlenné vált, ezért a kormány úgy döntött, hogy visszahívja a bankból a kormányzati delegáltjait”, így Magyarország kilép az IIB-ből.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAmíg nincsenek szankciók az orosz bank ellen, Magyarország benne marad - most már vannakAz orosz érdekkörbe tartozó Nemzetközi Beruházási Bank elleni szankciók után kérdéses a pénzintézet jövője, és benne a magyar részvétel.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz Orbán-kormány azokat a határokat feszegeti, amelyekre Amerika érzékenyAz Egyesült Államok nem nézi jó szemmel, ha egy szövetségese túl közel kerül Oroszországhoz és Kínához.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHogyan lett kudarcos a nyugati partnerekkel a külpolitikai stratégia?A rezsimérdek abszolút primátussal bír a külpolitikában a nemzeti érdek felett.  

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz amerikai szankciók IIB nemzetközi beruházási bank Olvasson tovább a kategóriában