Egyre inkább csak Magyarországról és Oroszországról szól a közép-európainak szánt bank
Az elmúlt napokban Csehország és Szlovákia is kilépett a Moszkva által dominált, budapesti székhelyű Nemzetközi Beruházási Bankból (IIB) – írta meg az Mfor. A két ország márciusban jelentette be, hogy Ukrajna megtámadása miatt ki fog lépni.
Mi az az IIB? Az 1970-ben létrejött banknak főként a kelet-európai országok voltak a tagjai. A blokk felbomlása után szétesett a bank, de az orosz állam 2012-ben új életet lehelt a szervezetbe, hogy az hozzájáruljon „Oroszország nemzetközi fejlődéséhez”.
- Magyarország 2015-ben csatlakozott a bankhoz, fokozatosan a második legnagyobb részvényese lett, és a bank 2019-ben Budapestre költözött.
- Az USA ki akarta szorítani a bankot Budapestről (amelynek elnöke KGB-s családból származik), de az Orbán-kormány csak engedményekre volt hajlandó.
Számokban: az 1,1 milliárd eurós jegyzett tőkével rendelkező bank gazdaságilag jelentéktelen a többi magyarországi bankhoz képest. A kilépésekkel Magyarország tulajdoni hányada 20 százalék fölé nőtt, és ez tovább nőhet.
Mi következik? Véglegessé vált ugyanis, hogy a következő hónapokban Bulgária és Románia is távozni fog, így Oroszország mellett Magyarország marad az egyetlen európai tagja. Igaz, Szerbiának 2021 végén elfogadták a jelentkezési kérelmét.
- Szijjártó Péter korábban azt mondta, hogy amíg szankciókat nem vetnek ki a bankra, addig Magyarország is tulajdonos marad, mivel a bank fontos szerepet tölt be magyarországi cégek finanszírozásában.
Igen, de: Ez amiatt visszás, mert korábban Orbán azzal állt ki az IIB mellett, hogy négy másik EU- és NATO-tagállam is a tagja, valamit a közös tulajdoni arány meghaladja az 50 százalékot.
- „Ez egy közép-európai bank. Azt tanácsolom, legközelebb ne vetődjön árnyékra” – védte a bankot Orbán egy vitában. Mára egyik fenti állítás sem igaz.
Közélet
Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?
Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Fontos
A kereslet visszafogásával érdemes csökkenteni az üzemanyagárakat
A kormány olcsóbb üzemanyagot szeretne, ám az élhető jövőt az szolgálná, ha ez azért valósulna meg, mert kevesebb benzinre és gázolajra van szükség.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
