Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2023. február 9. 04:34 Világ

Jön a háború kritikus szakasza: napokon belül indulhat a nagy orosz offenzíva

Ukrán várakozások szerint bő egy héten belül elindul a tavaly februári invázió óta az eddigi legnagyobb orosz offenzíva. Az elmúlt napokban több, egymást erősítő ukrán hivatalos megszólalás is azt valószínűsíti, hogy a támadásra még az invázió kezdetének évfordulója, február 24. előtt sor kerül. Nyugati hírszerzői jelentések mellett az orosz csapaterősítésekről szóló helyi beszámolók is ezt valószínűsítik.

Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés egyik vezetőjének állítása szerint Putyin arra utasította fegyveres erőit, hogy legkésőbb márciusig foglalják el Donyeck és Luhanszk megyék egészét. Olekszij Reznyikov ukrán védelmi miniszter, akinek a lecserélése gyakorlatilag már biztosra vehető, a hétvégén szintén arról beszélt, hogy várakozásaik szerint Oroszország még ebben a hónapban újabb offenzívát indít a Donbászban.

Az ukrán hadsereg egyik tanácsadója a Financial Timesnak ugyancsak azt mondta, hogy Kijev nagyon megbízható értesülésekhez jutott Oroszország támadási szándékáról, és az offenzívára már tíz napon belül sor kerülhet. De Zelenszkij elnök is arról beszélt a nyilvánosság előtt szombat este, hogy Ukrajna “olyan időszakba lép, amikor a megszálló egyre nagyobb erőket vet be, hogy áttörje védelmünket”. Mint mondta, Bahmutban, Limánban, Vuhledárban és más irányokban is nagyon nehéz az ukrán egységek helyzete.

Ezt erősítik azok az ukrán beszámolók, melyek az ország keleti és délkeleti részéről számolnak be az orosz erők jelentős erősítéséről. A csapatösszevonások mértékét jelzi, hogy Mariupolba egy hét alatt 10-15 ezer újabb orosz katona érkezett tengeri úton, ezzel lényegében megduplázták az orosz katonai létszámot a megszállt városban. Őket várhatóan szintén a Donbászban tervezik bevetni.

A nagyjából 220 kilométer hosszú donbászi harcérintkezési vonal délen Vuhledártól északon Kreminnáig tart – az utóbbi város előtt ért véget a szeptemberi sikeres ukrán ellentámadás. Mindkét végpont környékén lehet erőteljes orosz támadásra számítani, a kettő között fekvő Bahmut környéke pedig már hosszú hetek óta a legvéresebb harcok színhelye. Itt az oroszok ha lassan is, de nyomulnak előre, és a rommá lőtt városban kezd nagyon kritikussá válni az ukrán védők helyzete.

A Wagner egységei itt hatékonyan őrölték fel az ellenállást, és bár az ukránok azt hangsúlyozzák, hogy az orosz reguláris egységek koordinációs gondokkal küzdenek, előrenyomulásuk már bekerítéssel fenyegeti az ukránokat. Orosz források szerint már északról is behatoltak a városba, elvágva Bahmutot Szeverszktől, délről pedig Csasziv Jart fenyegetik. Bahmut egyharmada már orosz kézen van.

“Az ellenség elfoglalta a város egy részét: az ipari övezetet és a folyó menti területet. Sikerült áttörniük a front kisebb szakaszait, és megközelítették az állásainkat. A város folyamatos, szisztematikus ellenséges aknatűz alatt áll”

nyilatkozta egy ukrán tiszt az orosz ellenzéki Meduzának.

Sojgu orosz hadügyminiszter állítása szerint Ukrajna 6500 katonát, 341 harckocsit, 26 repülőgépet és hét helikoptert vesztett januárban, a bahmuti offenzíva pedig sikeresen halad előre.

A reménytelen helyzetbe kerülő ukrán egységekben egyre több a dezertálás, amire a kijevi vezetés törvényszigorításokkal válaszol: egy januári módosítás után már tíz évet is lehet kapni dezertálásért.

Az igazi veszély Bahmutnál a bekerítés. A városból kivezető maradék főútvonalakat az oroszok már tűz alá vették, és megpróbálják teljesen elvágni az ellátási útvonalakat. A helyzet ahhoz hasonlít, mint amikor nyáron az ukránok hatalmas áldozatok árán védték Szeverodonyecket és Liszicsanszkot, ameddig tudták. Bár a két várost az orosz erők végül bevették, ez nagy erőket vett ki a támadókból, az ukránok pedig időt nyertek, és szeptemberben Harkiv alatt jóval nagyobb területeket foglaltak  vissza az ellentámadásban.

Erre most kevesebb esély látszik, de az időhúzás így is sokat jelenthet: az újabb nyugati fegyverszállítmányok tavaszi érkezéséig és újabb kiképzésekig a lehető leginkább le kellene lassítaniuk az oroszokat.

Ez azért is kritikus számukra, mert Bahmut elvesztése után az oroszok áttörhetnek a következő nagyobb közlekedési csomópont, Kosztyantyinivka, illetve Kramatorszk és Szlovjanszk felé. Ez az egész donbászi fronton nagyon nehéz helyzetbe hozná az ukránokat: a kiépített második védelmi vonalukat elvesztve vissza kell vonulniuk a harmadikba.

Bahmut utolsó utáni pillanatig való védelmének a taktikai megfontolások mellett elképzelhető, hogy kül- és belpolitikai okai is lehetnek. “Szeverodonyeck és Liszicsanszk védelme nem kapott ekkora politikai jelentőséget – sem a mi oldalunkon, sem az orosz oldalon. Még ha katonai megfontolások meg is engedik a kivonulást, politikailag nehéz beleegyezni. A társadalmi attitűdökről van szó. Vannak, akik úgy vélik, hogy bármilyen kudarc, még taktikai is, negatív hatással lehet a NATO további fegyverszállítására” – nyilatkozta erről egy Lengyelországban megjelent interjúban Szerhij Rahmanyin, az ukrán nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottság tagja, hozzátéve azért, hogy ez nem zárja ki, hogy lesz szervezett ukrán visszavonulás, ha nem marad más megoldás.

Kérdés, hogy az oroszok részéről egy nagy áttörési kísérletre, vagy a további módszeres fárasztásra, a gyenge pontok keresésére és széles frontvonalon való támadásra érdemes-e számítani.

Szerhij Hajdaj, a nagyrészt orosz megszállás alatt lévő Luhanszk megye ukrán kormányzója azok közé tartozik, akik szerint az oroszok az eddigiekhez képest is komoly offenzívára készülnek, hiszen ők is úgy látják, hogy egyre több fegyver és tartalék érkezik a megyébe.

„Valószínűleg tíz napba telik, mire felhalmozzák a szükséges tartalékokat”

– mondja, azt hangsúlyozva, hogy ez alapján február 15. után bármikor jöhet az orosz offenzíva.

Vagy éppen félig már meg is indult. A brit hírszerzés megfogalmazása szerint “rendkívül valószínű, hogy Oroszország már január elejétől megkísérli újraindítani a nagy offenzív hadműveleteket Ukrajnában”, aminek szinte biztosan Donyeck megye ukrán kézen lévő maradékának elfoglalása a célja, írják. Szerintük azonban az oroszok politikai nyomásra irreális katonai célokat követnek; azt továbbra sem tartják valószínűnek, hogy Oroszország képes a háború kimenetelét alapvetően befolyásoló eredményt elérni a következő hetekben.

Azt ugyanakkor az ukránok is úgy látják, hogy az orosz irányítás tanult az első hónapok hibáiból, megfontoltabban és hatékonyabban támadnak. Mint a CIA nyilvánosan is kommunikálja, kritikus időszak következik: William Burns CIA-igazgató szerint a következő hat hónap döntő jelentőségű lesz a harctéren a háború kimenetele szempontjából.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSzertefoszlottak a téli ukrán ellentámadással kapcsolatos reményekAz ősz végén sokan azt várták, hogy télen tovább dübörög majd az ukrán ellentámadás, ebből azonban idáig nem lett semmi - de miért?

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Világ bahmut Donbasz offenzíva orosz-ukrán háború Ukrajna Olvasson tovább a kategóriában

Világ

Mészáros R. Tamás
2024. november 19. 06:03 Világ

Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve

Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.

Jandó Zoltán
2024. november 18. 14:35 Világ

Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond

Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.

Gajda Mihály
2024. november 16. 07:05 Világ

A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb

Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.

Fontos

Torontáli Zoltán
2024. november 20. 11:01 Közélet, Vállalat

Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé

A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.

Bucsky Péter
2024. november 20. 06:03 Közélet

Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség

A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.

Torontáli Zoltán
2024. november 19. 14:03 Élet, Közélet

Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne

Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.