2021-ben először fordult elő, hogy az előző évhez képest csökkent a megújuló energiaforrásokból származó bruttó energiafogyasztás aránya az Európai Unióban. 2020-hoz képest ez az arány minimálisan, 0,3 százalékponttal esett vissza az Eurostat friss adatai alapján.

Az európai statisztikai hivatal közleménye szerint habár abszolút értelemben nőtt a megújulók fogyasztása, a járványkorlátozások feloldása miatt 2021-ben a fosszilis energia felhasználása nagyobb mértékben nőtt, így a megújulók aránya csökkent (és ezen kívül még egy módszertani változás is magyarázza a változás egy részét).

A növekedésben jelentős szerepe lehetett a közlekedésnek, ahol a kibocsátás 2020-ban a kijárási korlátozások és a távmunka elterjedése miatt is visszaszorult. Az Eurostat kifejezetten erről szóló másik közleménye szerint 2021-ben a megújuló energiaforrások aránya a közlekedésben uniós szinten 9,1 százalékot ért el, ami 1,2 százalékpontos csökkenést jelent 2020-hoz képest. A legnagyobb csökkenést egyébként Írországban (-5,9 százalékpont), Magyarországon (-5,4 százalékpont) és Luxemburgban (-4,6 százalékpont) mérték.

Ahogy az alábbi ábrán látszik, a megújulók aránya Svédországban, Finnországban és Lettországban volt a legnagyobb (63, 43 és 42 százalék), Hollandiában, Írországban és Belgiumban pedig a legkisebb (12,3; 12,5 és 13 százalék). A magyarországi 14 százalékos arány a hatodik legalacsonyabb volt az EU-ban, ahol az átlag 22 százalék körül alakult.

A vonatkozó uniós irányelv szerint 2030-ig 32 százalékra kellene növelniük a tagállamoknak az energiafogyasztásukon belül a megújulók arányát, ettől azonban még elég messze van a 21,8 százalékos átlag. Az Európai Bizottság újabb javaslatai alapján felmerült, hogy 40, vagy akár 45 százalékra emeljék ezt a célszámot, így értelemszerűen ezekhez a célokhoz képest még messzebb áll jelenleg a tagállamok túlnyomó többsége.

A 2030-as célhoz viszonyított elmaradás mellett azonban más problémák is vannak az adatokkal. Ahogy azt a közlemény is megemlíti, a legnagyobb megújuló aránnyal rendelkező országok mindegyikének jelentős az energiamixén belül a biomassza, tehát a tűzifa aránya. Arról, hogy ez miért torzítja a statisztikákat, nemrég az Euractiv közölt részletesebb cikket.

Eszerint a biomasszára vonatkozó statisztikai módszertannal az a legnagyobb probléma az, hogy amíg az uniós statisztikában azzal a feltételezéssel élnek, hogy a fa teljes tömege hővé alakul az égetés során, a lapnak nyilatkozó szakértő szerint valójában csak 30 százalék körül van a hatékonysága. Mivel az EU-n belüli megújuló energiafogyasztás 60 százalékát teszi ki a biomassza, ez a jelenség jelentősen torzítja a számokat.

Emellett pedig a másik probléma, hogy ösztönzi is a tagállamokat, hogy növeljék a biomassza égetését, ami amellett, hogy kevésbé energiahatékony, mint más fűtési módszerek, szennyezőbb is, és az erdők szén-dioxid-elnyelő hatása miatt az erdős területek csökkenésén keresztül is negatív hatása van klímavédelmi szempontból.

A Partnership for Policy Integrity (PFPI) nevű amerikai székhelyű nonprofit szervezet kutatása szerint a biomasszából származó energiafogyasztás 1990 óta több mint kétszeresére nőtt az EU-ban, a növekedés legnagyobb része 2002 óta következett be, miután az EU a biomasszát megújuló energiának minősítette.

A cikk azzal is részletesebben foglalkozik, hogy egyes tagállamok trükközésre is használták, hogy a fatüzelést ilyen módon lehetett elszámolni a megújulók között. Magyarország például 2015-ben felülvizsgálta a lakossági fahasználat becslésének módszertanát, és azt visszamenőlegesen alkalmazta az adatokra vonatkozóan 2010-ig, nagyobb felhasználást feltételezve. 

Ez az Eurostat adatsorában nem annyira látványos, mint Szlovákia és Lengyelország statisztikai trükközése. Szlovákia esetében a megújuló energiaforrások aránya az energiamixben hirtelen 11,9-ről 16,9 százalékra ugrott 2019-ben egy a magyarhoz hasonló módszertani váltás után. Lengyelországban pedig 2018-ban ugrott 11-ről 15 százalék körülire az arány, miután a módszertan nagyobb felhasználást feltételezett a lakosság részéről kazánokban, kandallókban és konyhákban.

Az Európai Bizottság, ami az Eurostaton keresztül felügyeli a tagállamok adatgyűjtését, a lap megkeresésére nem kívánt nyilatkozni a módszertanra vonatkozó kérdésekre. Egy témára rálátó névtelen uniós forrás viszont elmondta, hogy valószínűleg túl sok munkával járna az adatok újraszámolása, ezért nem akarják megváltoztatni a számítás szabályait. A lapnak nyiltakozó szakértő ehhez még hozzátette, hogy a változtatást a skandináv országok és Ausztria is ellenezné, mivel ezek az országok nagyrészt a biomasszának köszönhetően értek el magas arányt a megújulók fogyasztásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA környezetet akarták védeni, erdélyi őserdők irtása lett belőleAz EU annyira támogatta a fűrészpor hasznosítását, hogy egész erdőrészeket kezdtek kivágni. Eközben a fa lett a legjelentősebb megújuló erőforrás az EU-ban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat biomassza energia EU megújuló energia Olvasson tovább a kategóriában