60 százalékos jövedelemadóval csökkentenék az elszabadult vagyoni különbségeket
Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került – derül ki az Oxfam számításaiból.
A globális szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet a davosi Világgazdasági Fórumra időzítette egyenlőtlenségi jelentését. A svájci síparadicsomban hétfőtől péntekig a gazdasági elit ad magának randevút, hogy megvitassa a világ előtt álló kihívásokat. A résztvevők között 116 milliárdos megjelenésére számítanak, a fórum globális kockázatokról szóló előzetes jelentése szerint a következő két évben a fő veszély a megélhetési költségek növekedése által kiváltott válság lesz.
A súlyosbodó nehézségeket árnyalja az a fokozódó jövedelmi és főleg vagyoni egyenlőtlenség, amiről az Oxfam most néhány friss adatot is közzétett. Jelentésük a legfelső egy százalék, vagyis a világ leggazdagabb 80 millió emberének vagyonára fókuszál. Számításaik szerint 2020, vagyis a koronavírus-járvány berobbanása óta a világban felhalmozódó vagyon majdnem kétharmada ennél a leggazdagabb rétegnél landolt.
Eszerint az elmúlt három évben 42 ezer milliárd dollárral növekedett összességében a globális becsült vagyon, ennek pedig 63 százaléka, 26 ezer milliárd dollár a felső egy százaléknál csapódott le. A növekmény nagy része 2020-ban keletkezett, és bár utána némileg csökkent a leggazdagabbak felhalmozott vagyona, a teljes időszakban a gyarapodás így is körülbelül 30 százalékos.
Külön kiemelik az élelmiszeripari és energiaszektort, ami más ágazatokkal összehasonlítva is kifejezetten jó eredményekkel zárt az élelmiszer- és energiaárinflációval terhelt 2022-es évben is: az Oxfam kalkulációi szerint a két szektor száz legnagyobb vállalata együttesen megduplázta a profitját a tavalyi évben, összesen 306 milliárd dollár „extraprofitra” téve szert a kibontakozó válságban.
Az Oxfam szerint a leggazdagabbak hatékonyabb és bátrabb megadóztatása alapvető feltétele az egyenlőtlenségek csökkentésének, sőt annak is, hogy a demokrácia új életre keljen. Ezzel határozottan szembemennének az elmúlt három-négy évtized fő adópolitikai trendjének, ami összességében a gazdagok adóterheinek csökkentéséről, és a forgalmi és más szolgáltatási típusú, a szegény rétegeket arányosan jobban terhelő adónemek növeléséről szólt.
A munkát terhelő adók közben három ország kivételével mindenhol nagyobbak, mint amennyit a tőkejövedelmek – ez a felső egy százalék bevételeinek a döntő forrása – után kell (világátlagban 18 százalékot) adózni.
A szupergazdagok és nagyvállalatok megadóztatása a mostani, egymásra vetülő válságok megoldásának kulcsa. Itt az idő, hogy leromboljuk a régi mítoszt, mely szerint a leggazdagabbaknak adott adócsökkentések eredménye valahogy majd „leszivárog” mindenkihez. Negyven év szupergazdagoknak adott adócsökkentése megmutatta, hogy az emelkedő hullám nem emel fel minden hajót – csak a szuperjachtokat
– idézi az Oxfam International közleménye Gabriela Buchert, a szervezet vezérigazgatóját.
Az Oxfam „szolidaritási vagyonadó” és a válság révén keletkezett többletnyereségekre vonatkozó extraprofitadó kivetését kéri a kormányoktól. Számításaik szerint a multimilliomosokra kivetett 5 százalékos vagyonadó világszinten 1,7 ezer milliárd dollárt hozna, amiből kétmilliárd embert lehetne kihozni a szegénységből, tíz éven belül pedig véget lehetne vetni az éhínségeknek. Konkrét javaslatuk:
- a leggazdagabb egy százalék jövedelem- és tőkeadóját folyamatosan emeljék, legalább 60 százalékos szintre, a multimilliomosok pedig ennél is magasabb adósávokba essenek.
- Miután különféle (ingatlan-, föld- és örökösödési) vagyonadókkal csökkentik a szupergazdagok számát és vagyonuk mértékét, ebből szignifikánsan növeljék az újraelosztásra jutó forrásokat.
A globális vagyonadó szükségessége egyre gyakrabban kerül elő, néhány javaslat ezzel kezelné a klímaválságot is: a leggazdagabbak vagyonának vagy beruházásainak megadóztatásával egyszerre lépne fel az erősödő egyenlőtlenségek és a kibocsátások ellen.
Világ
Magyarország üdvözli, az Európai Bizottság egyre inkább üldözi a kínai cégeket
Az európai politikai hangulat már egyértelműen a kínai kapcsolatok újragondolásának irányába mutat, miközben a magyar kormány a 2010-es években ragadt.
A románok fogyasztanak, a magyarok beruháznak, de ki lesz ettől gazdagabb hosszú távon?
Románia fogyasztásorientált gazdasági stratégiával hagyta le egy főre eső GDP-ben Magyarországot. A magyar gazdaságpolitika viszont még inkább a beruházásokra fókuszálna.
Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért
Tényleg megéri 80-100 kilométerről rendszeresen kijárni cigiért, sörért, sajtért és sok minden másért? Egyre többen gondolják úgy, hogy igen.
Fontos
Már csak a legszegényebb románok jövedelme marad el a magyarokétól
Viszont ha az irigylésre méltó román gazdasági teljesítmény mögé nézünk, a magyarországinál nagyobb jövedelmi és regionális egyenlőtlenségeket találhatunk.
Kedves magyar cégvezető, mikor ébredsz rá, hogy nem lehet megúszni a digitalizációt?
Románia azért is előzhette a kanyarban Magyarországot, mert romlik a magyar kkv-k versenyképessége, aminek szerves része a digitalizáció alacsony szintje.
Az egyik leggazdagabb magyar vette meg a bukott ásványvízkirály jachtját
Hivatalosan is új tulajdonoshoz került az Aquarius-Aqua bukásának jelképévé váló luxusjacht. A hajót át is nevezték: néhány napja már nem Cassiopeiának, hanem Aragónak hívják.
