60 százalékos jövedelemadóval csökkentenék az elszabadult vagyoni különbségeket
Egyre aránytalanabb mértékben nőnek a világban az egyenlőtlenségek, a világjárvány kezdete óta a világ vagyongyarapodásának közel kétharmada a legfelső egy százalékhoz került – derül ki az Oxfam számításaiból.
A globális szegénység ellen küzdő nemzetközi szervezet a davosi Világgazdasági Fórumra időzítette egyenlőtlenségi jelentését. A svájci síparadicsomban hétfőtől péntekig a gazdasági elit ad magának randevút, hogy megvitassa a világ előtt álló kihívásokat. A résztvevők között 116 milliárdos megjelenésére számítanak, a fórum globális kockázatokról szóló előzetes jelentése szerint a következő két évben a fő veszély a megélhetési költségek növekedése által kiváltott válság lesz.
A súlyosbodó nehézségeket árnyalja az a fokozódó jövedelmi és főleg vagyoni egyenlőtlenség, amiről az Oxfam most néhány friss adatot is közzétett. Jelentésük a legfelső egy százalék, vagyis a világ leggazdagabb 80 millió emberének vagyonára fókuszál. Számításaik szerint 2020, vagyis a koronavírus-járvány berobbanása óta a világban felhalmozódó vagyon majdnem kétharmada ennél a leggazdagabb rétegnél landolt.
Eszerint az elmúlt három évben 42 ezer milliárd dollárral növekedett összességében a globális becsült vagyon, ennek pedig 63 százaléka, 26 ezer milliárd dollár a felső egy százaléknál csapódott le. A növekmény nagy része 2020-ban keletkezett, és bár utána némileg csökkent a leggazdagabbak felhalmozott vagyona, a teljes időszakban a gyarapodás így is körülbelül 30 százalékos.
Külön kiemelik az élelmiszeripari és energiaszektort, ami más ágazatokkal összehasonlítva is kifejezetten jó eredményekkel zárt az élelmiszer- és energiaárinflációval terhelt 2022-es évben is: az Oxfam kalkulációi szerint a két szektor száz legnagyobb vállalata együttesen megduplázta a profitját a tavalyi évben, összesen 306 milliárd dollár „extraprofitra” téve szert a kibontakozó válságban.
Az Oxfam szerint a leggazdagabbak hatékonyabb és bátrabb megadóztatása alapvető feltétele az egyenlőtlenségek csökkentésének, sőt annak is, hogy a demokrácia új életre keljen. Ezzel határozottan szembemennének az elmúlt három-négy évtized fő adópolitikai trendjének, ami összességében a gazdagok adóterheinek csökkentéséről, és a forgalmi és más szolgáltatási típusú, a szegény rétegeket arányosan jobban terhelő adónemek növeléséről szólt.
A munkát terhelő adók közben három ország kivételével mindenhol nagyobbak, mint amennyit a tőkejövedelmek – ez a felső egy százalék bevételeinek a döntő forrása – után kell (világátlagban 18 százalékot) adózni.
A szupergazdagok és nagyvállalatok megadóztatása a mostani, egymásra vetülő válságok megoldásának kulcsa. Itt az idő, hogy leromboljuk a régi mítoszt, mely szerint a leggazdagabbaknak adott adócsökkentések eredménye valahogy majd „leszivárog” mindenkihez. Negyven év szupergazdagoknak adott adócsökkentése megmutatta, hogy az emelkedő hullám nem emel fel minden hajót – csak a szuperjachtokat
– idézi az Oxfam International közleménye Gabriela Buchert, a szervezet vezérigazgatóját.
Az Oxfam „szolidaritási vagyonadó” és a válság révén keletkezett többletnyereségekre vonatkozó extraprofitadó kivetését kéri a kormányoktól. Számításaik szerint a multimilliomosokra kivetett 5 százalékos vagyonadó világszinten 1,7 ezer milliárd dollárt hozna, amiből kétmilliárd embert lehetne kihozni a szegénységből, tíz éven belül pedig véget lehetne vetni az éhínségeknek. Konkrét javaslatuk:
- a leggazdagabb egy százalék jövedelem- és tőkeadóját folyamatosan emeljék, legalább 60 százalékos szintre, a multimilliomosok pedig ennél is magasabb adósávokba essenek.
- Miután különféle (ingatlan-, föld- és örökösödési) vagyonadókkal csökkentik a szupergazdagok számát és vagyonuk mértékét, ebből szignifikánsan növeljék az újraelosztásra jutó forrásokat.
A globális vagyonadó szükségessége egyre gyakrabban kerül elő, néhány javaslat ezzel kezelné a klímaválságot is: a leggazdagabbak vagyonának vagy beruházásainak megadóztatásával egyszerre lépne fel az erősödő egyenlőtlenségek és a kibocsátások ellen.
Világ
Még nagyobb amerikai függésben várja Trumpot Európa, mint nyolc éve
Trump visszatérésére a gazdasági, védelmi és pénzügyi integráció mélyítése lenne a logikus válasz, de ezt belső ellentétek akadályozzák.
Nem álltak le az orosz gázszállítások, de ha leállnának sem lenne gond
Nem okozna ellátásbiztonsági problémát, ha leállnának az orosz gázszállítások Ukrajnán keresztül, és az árakat is csak átmenetileg emelné meg.
A tengeri útvonal, amely mindenkinek fontos, mégis egyre veszélyesebb
Elvileg minden nagyhatalom abban érdekelt, hogy a Vörös-tengeren át lehessen jutni, mégis egy éve tartják rettegésben a hajósokat a húszi támadások.
Fontos
Sokkal jobban is lehet segíteni a középiskolásokat a pályaválasztásban
Pályaorientáció alatt leginkább egyszeri ismeretátadást szoktak érteni, pedig fontos lenne a diákokat végigkísérni a 9. osztálytól érettségiig.
Négy gyártól várja a gazdasági csodát a kormány, és mindannyian megérezzük, ha nem jön el
A kormány mintha túl gyors felfutással számolna az új autó- és akkumulátorgyáraknál, ami fokozza a jövő évi pénzügyi terveket övező kockázatokat.
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
